Egymásra mutogatnak a nyomkövető rendszer leállása ügyében

Mint arról korábban az rtl.hu is beszámolt a 444 tényfeltáró cikke alapján 2023 őszén hetekre leállt a rendőrségi nyomkövető rendszer, aminek következtében megszökött a házi őrizetből egy pedofíliával gyanúsított fociedző, aki ellen 18 éven aluli gyerekek ellen elkövetett szexuális erőszak miatt indult nyomozás 2022-ben.

A rendőrségi nyomkövető rendszer leállása miatt azok a gyanúsítottak akiknek elektronikus GPS-jeladóval felszerelt lábbilinccsel ellenőrizték a mozgását, feltűnés nélkül el tudták hagyni lakhelyüket, vagy a számukra kijelölt zónát.

A 444 úgy tudja, hogy a rendszer azért állt le ősszel, mert a lábbilincsek által kibocsátott információkat tároló szerver megtelt, és nem volt aki karbantartsa: a rendszerhez kapcsolódó támogató szerződés lejárt, és azt nem újították meg.

Arra, hogy a rendszer nem működik, csak a szemfülesebb őrizetesek jöhettek rá maguktól, abból, hogy a jeladó akkumulátora lassabban merült. A rendszerhiba híre azonban így is terjedt, a bíróságok is tudtak róla. A 444 érdeklődésére az ORFK nem tagadta, hogy gond volt a nyomkövető rendszerrel.

A távfelügyeleti rendszert 2013-ban vezették be Magyarországon. Az azóta elavult rendszer lecserélésére az Országos Rendőr-főkapitányság 2023-ban 27 milliárdos keretösszegű tendert írt ki, amit a Pegasus kémszoftver beszerzésében részt vevő Communication Technologies Kft. nyert meg. A 444 forrásai szerint a rendszer megújítására azonban a kormány nem bólintott rá, így annak cseréje máig nem indult el.

A 24.hu most nagy lélegzetű cikkben járta körül témát, és egyebek mellett rákérdezett az ORFK-nál, és a Communication Technologies Kft.-nél is, hogy a karbantartási szerződés megújítása, illetve az elavult rendszer cseréje megtörtént-e.

Neuman Péter, a Communication Technologies ügyvezetője a lap megkeresésére azt válaszolta, hogy 

az elektronikus távfelügyeleti rendszer működtetése a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján a rendőrség feladatkörébe tartozik, az elektronikus távfelügyeleti rendszer létesítése és üzemeltetése jogszabályban nevesített közfeladat (állami feladat). 

A rendőrség a büntetés-végrehajtási szervezettel együttműködve látja el ezt a közfeladatot. A két állami szerv közötti együttműködés részleteivel, épp úgy, mint a jogszabályban nevesített közfeladat (elektronikus távfelügyeleti rendszer létesítése és üzemeltetése) ellátásának módjával és formájával kapcsolatos kérdések megválaszolása a rendőrség és a büntetés-végrehajtási szervezet hatáskörébe tartozik, ebből következően az ORFK és a BVOP jogosult a feltett kérdéseket megválaszolni”. Neuman hozzátette, hogy „a karbantartásra vonatkozó kérdésre technikai szolgáltatóként nem tud információt adni”.

Az ORFK ezzel szemben azt válaszolta:

a hiba kijavítása a rendszer üzemeltetőjének a feladata. 

– tehát az ORFK visszadobta a labdát a Communication Technologies-nak.

A 24.hu megnézte az ORFK és a Communication Technologies által a rendszer üzemeltetéséről kötött keret-megállapodás 2023. augusztus 3. és 2024. január 12. közötti (a meghibásodás idején hatályban lévő) változatát amiből az derült ki, hogy a rendszer javítása és teljes körű üzemeltetése a Communication Technologies feladata, a közbeszerzés tárgya pedig ez volt:

a terheltek mozgását online módon nyomon követő technikai eszközök és központi infrastruktúra biztosítása, valamint teljes körű üzemeltetése.

A közbeszerzést annak idején elnyerő Communication Technologies Kft. több milliárdos forgalmának „jelentős része a rendőrség és a büntetés-végrehajtási szervek által használt – többek között a házi őrizetesek megfigyelésére alkalmazott – GPS-es nyomkövetők forgalmazásából és a rendszer üzemeltetéséből származik” – olvasható a Budapesti Értéktőzsde honlapján.

Az elektronikus nyomkövető egyébként egy olyan bokára csatolható eszköz, amely két lépcsőben képes ellenőrizni a gyanúsítottat. Első körben a kijelölt lakásban van egy beltéri egység, amely előzetes jelzést küld a megyei rendőr-főkapitányságok tevékenységirányítási központjába egy számítógépre, ha az őrizetes elhagyja a kijelölt területet. A felszerelt eszköz ilyenkor vibrálással jelez a gyanúsítottnak is. Ezek után a nyomkövető másodpercek alatt átáll GPS-jeladásra, amellyel a rendőrség pontosan azonosítani tudja a házi őrizetes aktuális tartózkodási helyét, követni tudja mozgását. A riasztással egyidejűleg járőrt tudnak irányítani a helyszínre, így azonnal keresni kezdik a házi őrizet előírásait megsértő gyanúsítottat. Az eszköz bilincs része felszerelve áramkört képez. Ha ezt megpróbálják megszakítani vagy megrongálni, az eszköz rögtön jelez a központnak, ahogy akkor is, amikor a felcsatolt nyomkövető akkumulátora merülni kezd.

A rendszer működése azonban távolról sem teljesen tökéletes. A 24.hu által megszólaltatott szakértő szerint egyfelől aki meg akar szökni, azt ez a magas technikai színvonalú rendszer sem tartja vissza, másfelől a bonyolult technológia miatt nem ritkák a fals jelzések, azaz olyankor is szökést jelez a rendszer, amikor ilyenről szó sincs. És ha sok a téves riadójelzés, az a rendszer működését hosszú távon ellehetetlenítheti. A fals jelzésnél pedig rosszabb az a meghibásodás, amikor a rendszer nem jelez akkor sem, amikor az őrizetes elhagyja a kijelölt zónát.

Az ORFK ez utóbbiakra vonatkozó kérdésre azt felelte, hogy nem rendelkeznek adatokkal arra vonatkozóan, hogy a rendőri intézkedést igénylő jelzések közül mennyi volt a fals, illetve hány esetben történt, hogy a terhelt úgy hagyta el a számára kijelölt ingatlant, hogy a rendszer nem jelzett.

Arra kérdésre, hogy a rendszer összes meghibásodását automatikusan jelentenie kell-e a Communication Technologies Kft.-nek az ORFK felé, illetve hány ilyen hibajelentés volt, az ORFK a szerződött cégre hárított a válaszadást, a cég viszont nem válaszolt a megkeresésre. A 24.hu megpróbált a büntetés-végrehajtástól is információkat kérni, de a BV biztonsági okokra hivatkozva elzárkózott a válaszadástól, azt hangsúlyozva, hogy a válaszok nem minősülnek közérdekű adatoknak.

Nyitókép: Zsaru Magazin / police.hu