Egy új törvénytervezet szerint a GVH nagyvállalatok tulajdonviszonyaiba is belenyúlhatna

A kormány tervezi bevezetni az alapvető jelentőségű vállalkozásokra (vélhetően bankok, kereskedelmi láncok, fontos alapanyagok gyártói, távközlési cégek) vonatkozó új versenyszabályokat, melyek megkérdőjelezhetik a nagy cégek részvényeseinek tulajdonjogát, írja Telex.

Ezek a szabályok hasonlóak más országok gyakorlataihoz, de a magyar kormány tevékenységei miatt a Telex cikke szerint aggályok merültek fel arra, hogy politikai célokra használnák fel a szabályozást. 

A Gazdasági Versenyhivatal szerint a tervezett szabályozás preventív célokat szolgál a verseny torzulásainak megakadályozására. A lap felhívja a figyelmet, hogy a tervezetet minimális társadalmi konzultáció után, egy salátatörvénybe csomagolva szeretnék elfogadtatni. Kérdéseket vet fel azonban, hogy hogyan határozzák majd meg az alapvető jelentőségű vállalkozásokat, és milyen alapon avatkozik majd be a GVH az ilyen cégek ügyeibe. A tervezetet kritizálják az alaptörvénnyel és az uniós joggal való összeegyeztethetőség hiánya miatt. A lap cikke szerint a jogszabály elfogadása előtt érdekes lesz figyelni, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök milyen álláspontot fog képviselni.

A tervek szerint a GVH versenyfelügyeleti eljárásban megállapíthatja, hogy a vállalkozás alapvető jelentőségű vállalkozásnak számít-e. Ekkor vizsgálni fogják az adott vállalkozás piaci részesedését, a pénzügyi erejét vagy más erőforrásokhoz való hozzáférését, a vertikális integráltságát, a versenyben releváns adatokhoz való hozzáférését.

A GVH az szabályozás szerint új jogköröket kapna, ezek közé tartozik például a tiltás, hogy az AJV-k, vagyis az alapvető jelentőségű vállalkozások kedvezőbben kezeljék saját ajánlatukat az üzletfeleik ajánlatánál, valamint az üzletfelek adatainak felhasználása hozzájárulás nélkül. A GVH információs kötelezettséget is előírhat az AJV-k számára, és akár kényszerértékesítést is elrendelhet, ha az AJV nem tudja fenntartani működését.

A GVH így kötelezheti az AJV-k tulajdonosait a részleges vagy teljes értékesítésre, vezető beosztású személyek kinevezésére, vagy akár részesedéseik átruházására más tulajdonosoknak. Ezek a tervezett szabályok kritikát váltottak ki a versenyjogászok és a szakmai szervezetek részéről, akik szerint nem egyértelmű, hogy mikor vonhatók be szankciók, és ez ártalmas lehet a külföldi befektetők számára is – írja a Telex.

A Telexnek nyilatkozó szakemberek szerint a következő típusú vállalkozások számíthatnak potenciálisan AJV-knek:

• a bankok;
• a távközlési piac vezető cégei;
• a kiskereskedelmi láncok;
• néhány nagy kitermelő és gyártó, a Mol, a műtrágyagyártó Nitrogénművek, a párszereplős cementpiac;
• a nagyobb digitális és e-kereskedelmi platformok;
• és a nagy adatvagyonnal rendelkezők.

Az új szabályok értelmében a GVH akkor is felléphet, ha valaki nem követ el konkrét jogsértést, de létezése által káros versenyfolyamatokat tapasztalhatóak. Az ilyen cégek is alapvető fontosságú vállalkozássá minősíthetőek és velük szemben súlyos, tulajdonjog-korlátozó intézkedések alkalmazhatóak, még ha magatartásuk nem is volt jogsértő.

A Telex cikke példaként említi a sörgyártók piacát, ahol a nagy nemzetközi vállalatok dominanciája esetén a kisebb hazai cégek nehezebben tudnak érvényesülni. Az ilyen trösztellenes intézkedésekre más országokban is van példa, ám Magyarországon politikai bekötöttség alapján történő szelektív alkalmazásuk felmerülhet, különösen azok után, hogy korábban olyan cégek is célkeresztbe kerültek, mint a Ryanair vagy egyéb kereskedelmi láncok – teszi hozzá a lap.

Nyitókép: A Gazdasági Versenyhivatal cégtáblája – Forrás: GVH