Ellenzék és ellenjelölt nélkül választotta meg az Országgyűlés Sulyok Tamást államfőnek

A parlament tavaszi ülésszakának hétfői nyitóülésén a kormánypárti képviselők megválasztották Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság 67 éves elnökét Magyarország új köztársasági elnökének.

Mint arról a nap folyamán külön beszámoltunk, a napirend elfogadása után, 16:42-kor kezdődő szavazáson a képviselők vita nélkül, 196 igennel határoztak Novák Katalin köztársasági elnök lemondó nyilatkozatának elfogadásáról.

A Varga Judit lemondása miatt 198 tagúra csökkent Országgyűlés ezután este öt és hat óra között kétharmados többséget igénylő, soron kívüli, titkos urnás szavazással választotta meg az új államfőt. 

Az államfő személyéről döntő szavazás megkezdése előtt, Sulyok személye elleni tiltakozásul kivonultak az ülésteremből az ellenzéki pártok (DK, Jobbik, Momentum, MSZP, LMP, Párbeszéd), így csaknem 50 képviselő nem vett részt sem a szavazáson, sem az eredmény kihirdetésén. 

Összesen 147 képviselő vette fel a szavazólapot, közülük 146 adta le végül a szavazatát, ezekből hét volt érvénytelen. A Fidesz-KDNP kormánypártok, valamint a Mi Hazánk frakciójának jelen lévő képviselői

134 igen, 5 nem és 0 tartózkodás mellett választották meg Sulyok Tamást államfőnek.

A szavazás érvényes és eredményes volt.

A szavazás idején a karzaton ott ültek Schmitt Pál és Áder János, korábbi köztársasági elnökök is.

A megválasztásáról szóló házelnöki bejelentés után Sulyok Tamás letette államfői esküjét, majd beszédet mondott a jelenlévők előtt.

Az új államfő azzal kezdte, hogy nem szeretne politikai jellegű beszédet mondani, és ez összhangban van a személyiségével. Köszönetet mondott elhunyt szüleinek, hogy magyart és keresztényt faragtak belőle, valamint családjának és feleségének, akivel ötven éve házasok. Sulyok azt ígérte, hogy köztársasági elnökként az alkotmányos alapjogok és értékek méltányos kiegyenlítésén fog dolgozni, és nem fog megtűrni semmiféle személyeskedő, acsarkodó vitakultúrát. Hitet tett Magyarország európaisága mellett:

a magyarság európaiság nélkül nem értelmezhető, történelmi alkotmányunk, a Szent Korona is csak európai kontextusban nyeri el értelmét. Aki magyar, az európai is

– fogalmazott, hozzátéve, hogy azért a magyar nemzeti identitást és nemzeti szuverenitást is meg kell őrizni, mert nincs olyan, hogy egységes európai nemzet, nincsenek tagállamoktól független európai értékek.

Sulyok érintőlegesen kitért a kegyelmi botrányra is, azt hangsúlyozva, hogy ő a „kitüntetéseknél, kegyelmezéseknél a lehető legszélesebb transzparencia biztosításának híve”.

A Híradó tudósítása Sulyok Tamás megválasztásáról:

A lemondás helyes volt

A hétfői ülésnap elején Orbán Viktor napirend előtti felszólalásában megköszönte Novák Katalin leköszönő köztársasági elnök munkáját. A kormányfő szerint Novák lemondásának oka egy olyan kegyelmi döntés volt, amelyben csak egyféleképpen lehetett volna dönteni: el kellett volna utasítani. „Nem ez történt, ezért a lemondás helyes volt” – ismételte meg Orbán az elmúlt napokban többször is elhangzott álláspontját. A miniszterelnök köszönetet mondott Sulyok Tamásnak, hogy elvállalta a felkérést, a képviselőket pedig a támogatására kérte.

Óriási tapasztalat, tiszteletreméltó tudás és vitathatatlan tekintély

– így jellemezte a kormányfő Sulyok Tamást. Orbán szerint az Alkotmánybíróság döntései a legfontosabb kérdésekben világos utat mutattak az elmúlt években, és ezek a döntések a jogászok és az emberek egyetértésével is találkoztak. „Úgy vélem, Magyarországnak most ilyen elnökre van szüksége” – tette hozzá Orbán Viktor.

Orbán Viktor felszólalása után az ellenzéki pártok reagáltak a miniszterelnök által elmondottakra – erről részletesen élő tudósításunkban olvashatnak.

Szakmai tekintély

A kormánypártok február 22-én, múlt hét csütörtökön jelölték államfőnek Sulyok Tamást. Orbán Viktor a Kossuth rádióban pénteken tapasztalattal, az alkotmány- és a jogi ügyekben való jártassággal, a nemzetközi jog ismeretével, a nemzetközi térben való forgolódással, a politikai intézmények természetrajzának ismeretével és egy szakmai tekintélyt is megadó életúttal indokolta Sulyok Tamás jelölését.

Hogy kicsoda Sulyok Tamás, egykori kiskunfélegyházi jogász, aki egy halállistán volt Müller Cecíliával, aki a pápát Novák Katalinnal közösen fogadta, és aki Orbán szerint „az ország lelkiismerete” lesz? Minderről ebben a cikkünkben írtunk részletesen.

Az ellenzéki frakciók alacsony létszámuk miatt önállóan nem tudtak jelöltet állítani (ehhez negyven képviselő szükséges), közös ellenzéki jelölt pedig szóba sem jött azóta, hogy Novák Katalin lemondani kényszerült a kegyelmi botrány miatt.

Az ellenzéki pártok korábban bejelentették, hogy nem is vesznek részt a szavazáson, mivel Sulyok ugyanúgy csak a Fidesz-KDNP érdekeit szem előtt tartó „pártkatona”, „golyóstoll” lesz, mint elődje volt. Az ellenzéki pártok vasárnap tüntetést is tartottak a parlamentnél, közvetlen elnökválasztást követelve. Követelték azt is, hogy nevezzék meg a pedofilbotrány valódi felelőseit, a felszólalók szerint ugyanis Orbán Viktor rendszerében egy ilyen súlyú ügyben a legmagasabb szinten kellett dönteni:

Sulyok Tamás az elnökválasztás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba. Az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig az államfő feladat- és hatásköreit Kövér László, az Országgyűlés elnöke gyakorolja.

Mindeközben a Fidesz a kormány egykori miniszterét, Trócsányi Lászlót jelölte az Alkotmánybíróság új elnökének.

Nyitókép: Sulyok Tamás, a parlament által megválasztott államfő (j3) az Országgyűlés plenáris ülésén 2024. február 26-án. Mellette Schmitt Pál (b2) és Áder János korábbi köztársasági elnökök, valamint Makray Katalin, Schmitt Pál felesége (b). Fotó: MTI/Máthé Zoltán