Így vált a kormány kék propagandája az utcakép és az életünk részévé az elmúlt évtizedben

Mint arról február 5-én, hétfőn az rtl.hu is beszámolt, kikerültek az utcákra a legutóbbi nemzeti konzultáció eredményét kihirdető kormányzati plakátok. A magyar kormány január 25-én tette közzé a legutóbbi, novemberben kezdődött, „A szuverenitásunk védelméről szóló” nemzeti konzultáció eredményét, amit – a korábbi években megszokottak szerint – kormányzati plakátokon is hirdetni kezdtek változatos tartalmú és formátumú plakátokon.

Mindennek apropóján a teljesség igényével igyekeztünk összegyűjteni a 2010 óta megszakítás nélkül hatalmon lévő Orbán-kormány kék plakátos üzeneteit. A fotóarchívumaink átböngészése közben először az tűnt fel, hogy Orbán Viktor 2010-es választási győzelme után, az első kormányfői ciklusa alatt – azaz 2014-ig – gyakorlatilag nem volt számottevő kormányzati hirdetési aktivitás, olyan emlékezetes plakátkampány, amiről maradt volna fenn fényképes dokumentum.

A második ciklustól változott ez meg gyökeresen, főként annak köszönhetően, hogy egyre kiforrottabban használta a kormány a nemzeti konzultáció intézményét. A kék kormánypropaganda tehát nagyjából tíz éve van velünk a mindennapjainkban.

Arról, hogy hogyan zajlottak és nyerték el mai formájukat a nemzeti konzultációk, miközben közpénzmilliárdok égtek el, korábbi cikkünkben írtunk részletesen.

Ami a nemzeti konzultációkat illeti, 2010-ben, 2011-ben, 2012-ben is volt néhány kisebb szabású kormányzati kérdőívezés, pár százezres, legfeljebb egymillió körüli postai kiküldéssel és hasonló volumenű válaszokkal. A rendszeres konzultációs nagyüzem 2015 májusában, az emlékezetes migrációs válságot meglovagolva indult be, akkor küldték ki 8 millió példányban a terrorizmussal, menekültekkel, bevándorlókkal és az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseket tartalmazó „bevándorlásról és a terrorizmusról szóló” nemzeti konzultációs kérdőívet.

Ezt követte 2017 áprilisában az „Állítsuk meg Brüsszelt!”, 2017 őszén a „STOP Soros”, egy év múlva a „Családvédelmi” konzultációs kérdőív, 2020 nyarán „A koronavírusról és a gazdaság újraindításáról” szóló levél, 2021. februárban „A járvány utáni nyitásról” szóló online konzultáció, 2021 nyarán a „Járvány utáni életről” szóló konzultáció, 2022 októberében a bombás plakátjairól elhíresült brüsszeli energetikai szankciós konzultáció, és legutóbb 2023 novemberében a „Szuverenitásunk védelméről” című kérdőív, amihez már Soros György fiát és Ursula von der Leyent tették a fütyülős plakátokra.

Mint az a fenti galériából is kitűnik, nemcsak a konzultációkat hirdette a kormány plakátokon, hanem azok eredményeit is. Ezen túlmenően nem volt ritka a lazán kapcsolódó kormányzati kampány sem, főképp a választások környékén, amikor gyakran össze is fonódtak tartalmilag a Fidesz kampányplakátjai a kormányzati hirdetésekkel (legjobb példa erre a „Magyarország előre megy, nem hátra”).

Érdemes még a fentebb átlapozható gyűjtéssel kapcsolatban megemlíteni, hogy 2021 óta a kormányon, a kormánypártokon kívül egy harmadik szereplő is kiegészíti rendszeresen a kormányüzeneteket, ezért ezek a plakátok is bekerültek a válogatásba. Az ellenzéki pártok vezetőit már több alkalommal is támadta a kormány politikáját támogató békemenetek szervezéséért felelős, kormányközeli Civil Összefogás Fórum (CÖF), leginkább persze a választások környékén. Erre 2024 első felében, az európai parlamenti és az önkormányzati választások közeledtével várhatóan ismét látható lesz jónéhány példa.

És hogy egy-egy plakátkampány mennyibe kerül az adófizetők pénzéből? A legutóbbiról ebben a cikkünkben írtunk: Brutális összeget visz el a konzultációs kampány, 20 milliárdnál is több mehet el idén kormánykommunikációra.