Soros kötvényei, a genderlobbi és a bombázó Brüsszel – így vált ellenzéki fórumból Orbánék csodafegyverévé a nemzeti konzultáció, miközben közpénzmilliárdok égtek el

Október 14-én kezdték el postázni a legújabb nemzeti konzultáció íveit. A kormány állítása szerint arra kíváncsi, hogy a lakosság milyen álláspontot képvisel Brüsszel Oroszországgal szembeni szankcióival kapcsolatban. Bár ez a számos kijelentő mondatot tartalmazó konzultációs íveken nem szerepel, a magyar kormány minden egyes Moszkva elleni szankciót megszavazott. Ezzel szemben azt állítják: szeretnék, ha „Brüsszelben meghallanák a magyar emberek hangját.”

Mi pedig szerettük volna megtudni, hogy mekkora összeget emészt fel a konzultáció, illetve az azt kísérő kommunikációs kampány, vagy hogy mérlegelték-e ezek létjogosultságát a jelenlegi gazdasági helyzetben. Ám cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ a Kormányzati Tájékoztatási Központtól. Kérdéseink elküldése után, kedd este az rtl.hu írta meg, hogy 

július végén újabb hatalmas, 7,8 milliárd forintos keretösszegű megbízást között a Rogán Antal tárcája alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal, de hogy egészen pontosan milyen tematikájú kampányra, azt csak sejteni lehet, 

mivel a szerződés mellékleteit nem hozták nyilvánosságra. Keddi cikkünk megjelenése előtt megkerestük a Miniszterelnöki Kabinetirodát, de kérdéseinkre ők sem válaszoltak.

Az országot és a nyilvánosságot elöntő bombás kampány alapján arra lehet következtetni, hogy a legújabb nemzeti konzultációt követő médiakampány emésztheti fel a hatalmas összeget.

Nem levelezésnek és nem milliárdos kampánynak indult

A Fidesz szerint a nemzeti konzultációk a demokrácia eszközei, hiszen ezáltal megkérdezik a választók sokaságának véleményét fontos ügyekben, így legitimálják a politikai döntéseket. A kritikusok szerint viszont a kérdések irányítottak, nem valódi véleményfelmérést szolgálnak, inkább a közvélemény manipulálását. A konzultációkhoz mindig erőteljes médiakampányt rendelnek. 

Maga a „nemzeti konzultáció” kifejezés jóval régebbi, 2005-ben használta először az akkor ellenzékben lévő Orbán Viktor. Szokásos évértékelő beszédében azt mondta: 

Mindenkit meg fogunk keresni, mindenkihez el fogunk jutni, mindenki elmondhatja nekünk a véleményét, (...) ezt a munkát a jövő héten el kell indítani.

Akkor még a konzultáció leginkább fórumokat, gyűléseket jelentett, amelyeken a Fidesz korabeli közlése szerint összesen másfél millió ember vett részt.

2006. januári évértékelő beszédében Orbán úgy fogalmazott: „A Nemzeti Konzultáció bebizonyította, hogy megértettük az idők szavát, az embereket ma Magyarországon nem meggyőzni kell, hanem megkérdezni és meghallgatni.” A Fidesz elnöke azt mondta, a konzultáció bebizonyította, hogy a magyarok elégedetlenek a Gyurcsány-kormány teljesítményével, és változást akarnak, 

de nem sokkal később a parlamenti választásokat mégis az MSZP-SZDSZ koalíció nyerte meg.

A „nemzeti konzultáció” kifejezés egy időre eltűnt, csak a 2010-es választások után tért vissza. Orbán Viktor a Fidesz-KDNP választási győzelme után jelentette be, hogy még a kormányalakítás előtt „öt nemzeti ügyben” – a rend, a szociális biztonság helyreállítása, a gazdaság talpra állítása, az egészségügy megmentése és a demokratikus normák visszaállítása terén – nemzeti konzultációkat tartanak. Az első rendezvényt május elején, Ózdon tartották, a közbiztonság volt a téma. Orbán Viktor egyebek mellett azt ígérte, minden faluban lesz rendőr.  

Beindult a nagy levelezés

A nemzeti konzultáció ma ismert formája 2010 őszén kezdett kialakulni, amikor Orbán Viktor bejelentette: levelet küld minden nyugdíjasnak, és arra kéri őket, egy válaszlevélben írják meg, szerintük mi lenne a kormány legfontosabb teendője az ország jelenlegi helyzetében. 

Az 1,7 millió háztartásba kiküldött kérdőív költségeit akkor még a Fidesz mint párt állta.

 A korabeli közlés szerint a kérdőívet 200 ezren küldték vissza. Az eredmény vélhetően meggyőzte a Fidesz vezetőit, hogy érdemes ezt a megoldást alkalmazni, hiszen hamarosan, 2011 februárjában elindult a következő konzultáció az alkotmányozás kérdéseiről. Ez tekinthető az elsőnek abban a sorban, amely a mostani, „a brüsszeli szankciókról” szóló kérdőívig vezet, hiszen ezt már a költségvetésből fizették. A Fidesz-KDNP akkor már javában dolgozott a régi alkotmányt leváltó új alaptörvényen, amelyet április 18-án el is fogadtak. A kiküldött levélben szereplő kérdések lényegében eldöntöttek voltak már a konzultáció előtt. Egy kérdés volt ebből a szempontból érdekes, amelyben azt tudakolták, hogy a kisgyermekes szülők kapjanak-e plusz szavazati jogot a gyermekeik után. Ezt a válaszadók 74 százaléka elvetette, nem is került bele ilyen kitétel az alaptörvénybe. A kormány korabeli közlése szerint a kiküldött 8 millió kérdőívből 916 ezret küldtek vissza.

A kormány nagyon elégedett lehetett az eredménnyel mert később egymás után indultak újabb konzultációk.

2011 májusában jött a „szociális konzultáció”, amelyben tíz kérdés szerepelt az idősekkel, a devizahitelesekkel, a közműszolgáltatókkal és az oktatási támogatásokkal kapcsolatban. A hivatalos tájékoztatás szerint ezt több mint egymillióan küldték vissza. A konzultáció költsége nagyjából 800 millió forint volt, mivel ekkor még nem tartozott hozzá a ma ismert, kiterjedt kommunikációs kampány. 

2012 szeptemberében indult a „gazdasági konzultáció”, amely adózással, járulékokkal, a nagyvállalatokkal és a közműcégekkel, a minimálbérrel és a nyugdíjakkal, a devizahitelesekkel kapcsolatos kérdéseket tartalmazott. A kérdőívet állítólag 700 ezren küldték vissza, a konzultációra a kormány 976 millió forintot szánt.

Kék plakátok országa

A nagy változás 2015-ben történt, amikor már nem pusztán kérdőíveket küldtek ki, hanem egész kommunikációs kampányt építettek fel a „bevándorlásról és a terrorizmusról szóló nemzeti konzultációra”. A menekültválság idején különösen nagy visszatetszést keltett, hogy a kormány „Ha Magyarországra jössz…” szövegű plakátokkal árasztotta el az országot, ekkor történtek az első, tudatos, politikai céllal elkövetett plakátrongálások, átfestések, de politikai értelemben nagyon sikeresnek bizonyult a bevándorlásellenes kommunikáció. A költségek ekkor már 1,3 milliárd forintra rúgtak, de ebben nincs benne a kommunikációs kampány.

A bevándorlásellenes konzultáció után ezek az akciók teljesen átalakultak. A 2017 tavaszán indított „Állítsuk meg Brüsszelt!” kampány például egyértelműen a 2018-as választási harc első lépése volt. Ezt 2017 őszén követte a „STOP Soros!” című kérdőív, ami szintén arra futott ki, hogy a hazai ellenzék Soros György zsoldjában áll, és beengedné a bevándorlókat.

Utóbbi két konzultációs kampány esetében már tudjuk, mennyibe kerültek a csatlakozó médiakampányok: az Átlátszó cikke szerint az „Állítsuk meg Brüsszelt!” kampányt 7,2 milliárd forintért hirdették, a „STOP Soros” konzultáció 7,5 milliárdba került. A kampányok költségeit nem egyszerű megállapítani, hiszen a kormány ezeket egy nagyobb keretszerződés részeként rendeli meg, a nyilvánosságnak pedig csak akkor árul el adatokat, ha nagyon muszáj, és akkor is igyekszik nehezen kezelhető formában kiadni, amit az Átlátszónak küldött, csaknem olvashatatlan adatok is bizonyítanak.

A Fidesz 2018-as választási győzelme pedig vélhetően azt bizonyította a párt stratégái számára, hogy a konzultációs kampányok hatékonyak. Folytatták tehát a sorozatot, még ugyanazon év őszén indították el a családvédelminek nevezett konzultációt, amelynek íveit december 21-ig lehetett visszaküldeni. Ebben is helyet kapott a migránsozás, az első kérdés így hangzott:

Egyetért-e Ön azzal, hogy a népességfogyást nem bevándorlással, hanem a családok erőteljesebb támogatásával kell orvosolni?

Ez a konzultáció megmutatta, hogy a Fidesz és a kormány egészen hosszú időtávban gondolkodik. A „családvédelmi” konzultációban felvetett ügyek egy részét jóval később, 2020 decemberében egy módosító csomag részeként beemelték az alaptörvénybe, amely azóta tartalmazza azt a kitételt, hogy „az anya nő, az apa férfi”.

Érdekesség, hogy családvédelmi intézkedéseket népszerűsítő plakátkampány nemzetközi hírnévre tett szert. A reklámhoz ugyanis a világhírű „distracted boyfriend” mémen szereplő párt használták fel – ez az a kép, amelyen a férfi látványosan utánafordul egy másik nőnek, miközben barátnője kezét fogja.

2020 nyarán, a covidjárvány első hulláma után a kormány a koronavírusról és a gazdaság újraindításáról indult nemzeti konzultációt. Itt mutatkozott meg a konzultációs kampányok újabb nagy politikai haszna: a kormányzati intézkedések igazolása a népakarattal. Mivel a kormány rendszeresen, minden témában végeztet közvélemény-kutatásokat, valószínűsíthető, hogy nem a nemzeti konzultációból tudták meg, hogy a kijárási korlátozás kevésbé népszerű, mint az ingyenes parkolás, viszont a konzultáció eredménye utólag is igazolta az intézkedéseket. Bár ez a kérdőív elvileg a járványkezelésről szólt volna, akadt két bevándorlással kapcsolatos felvetés, illetve Brüsszel és Soros György szerepe is felmerült. Utóbbi neve kétszer is szerepel a kérdőíven, egyrészt állítólagos új tervével az EU-s „örökkötvényekről”, másrészt azzal, hogy Európai Bíróság jogellenesnek minősítette a határon felállított tranzitzónákat, ez pedig egybevág Soros György migrációra vonatkozó régi tervével, amely szerint Európába mindenáron évi egymillió bevándorlót kell beengedni.

Az eredményeket a kormany.hu-n is összegezték:

Szintén a járvány alatt, 2021 februárban indult az első olyan konzultáció, amelyet kizárólag online lehetett kitölteni. A téma a járványügyi korlátozások utáni nyitás menetrendje volt. Ugyanakkor ezen az íven is szerepelt egy olyan kérdés, amely nem közvetlenül, de illeszkedett a bevándorlásellenes retorikába: azt tudakolták, hogy jó ötlet-e a járvány elmúltáig Magyarország területére csak beoltott külföldieket beengedni. Orbán Viktor a Kossuth rádiónak adott februári interjújában az online kitöltést azzal indokolta, hogy

most nincs idő leveleket küldeni.

Ugyanakkor a kérdőívet csak regisztráció után, emailcím megadásával lehetett kitölteni. Ezen állítólag több mint 528 ezren vettek részt, vagyis ennyi ember adta meg a kormánynak az elérhetőségét.

Idén februárban a K-Monitor korrupciófigyelő szervezet Facebook-oldalán tudatta, hogy a harmadik oltás felvételére és a „Magyarország előre megy, nem hátra” kampányszöveges hirdetésekre négy lehívással összesen 24,6 milliárd forintot költött Rogán Antal hivatala. Nemzeti konzultációra 1,8 milliárd, a konzultáció utáni köszönőlevél kiküldésére 95 millió forint ment el.

Migráns, Soros, gender

2021 nyarán ismét a hagyományos, kérdőíves formában indult el a „Járvány utáni életről” szóló konzultáció. Ezzel a kormányzati kommunikáció egyértelműen ráfordult a 2022-es választási kampányra, hiszen szerepelt benne egyebek mellett az a kérdés, hogy visszakapják-e a gyermekes családok a 2021-ben befizetett személyi jövedelemadót. A kormány közlése szerint a válaszadók 95 százaléka igennel felelt, és idén februárban vissza is utalt a költségvetés összesen körülbelül 600 milliárd forintot.

Ez a konzultáció ismét az ellenségesnek beállított fogalmakról és szereplőkről sugalmazott állításokat: bevándorlás, Soros György és „Brüsszel”. Új elemként jelentek meg viszont a „gyermekvédelem” és a „gender” kérdései. Ennek közvetlen előzménye volt az úgynevezett gyermekvédelmi törvény elfogadása, amely a pedofil bűnelkövetők szigorúbb büntetése mellett a kritikusok szerint LMBTQ-ellenes rendelkezéseket is tartalmazott – egyebek mellett megtiltotta, hogy a nemváltoztatást vagy „homoszexualitást népszerűsítő” médiatartalmak elérhetőek legyenek a kiskorúak számára.

Ehhez kapcsolódott a nemzeti konzultáció egyik kérdése, amely szerint „a Soros György által finanszírozott szervezetek” támadást indítottak Magyarország ellen a gyermekvédelmi törvény miatt. A kormány szerint az 1,4 millió válaszadó 97 százaléka egyetértett azzal, hogy a törvénynek korlátoznia kell a „szexuális propagandát”. Ez a kérdésfelvetés közvetlen összefüggésben áll azzal a szintén gyermekvédelminek mondott népszavazással, amelyet a kormány kezdeményezésére az áprilisi parlamenti választásokkal egy időben rendeztek, és amely végül a nagyszámú érvénytelen szavazat miatt eredménytelen lett.

A gyermekeinket hagyják békén – ezeket a szavakat használta Vlagyimir Putyin 2014-ben, amikor az orosz gyermekvédelmi törvényről beszélt – számolt be a Híradó a népszavazás előtt. Akkor az ellenzék arról beszélt, hogy a gyermekvédelminek nevezett, valójában melegellenes kampány orosz mintát követ:

Az áprilisi győzelem után nem várt sokat a kormány a legújabb nemzeti konzultációval, a „brüsszeli szankciókról” szóló kérdőívek nagyobb részt már a postaládákban vannak. A kampány kommunikációs feladatairól szóló hivatalos dokumentumból az következtető ki, hogy a tervezés már nyáron megkezdődött: már július elején aláírták a szerződéseket, miközben a hivatalos bejelentés csak szeptember végén, a Fidesz-KDNP kihelyezett frakcióülésén hangzott el. 

A kérdésekből úgy tűnik, hogy a cél ezúttal sem igazán a közvélemény megismerése, hanem inkább annak befolyásolása. A kormány az ukrajnai háború miatt Oroszország ellen bevezetett szankciókra, tehát „Brüsszelre” kívánja hárítani a felelősséget gazdasági problémákért. 

A kérdésekben emlegetett szankciók egy része ugyanis vagy nem létezik (a földgázra vagy a nukleáris fűtőelemekre), vagy Magyarországra nem vonatkozik (például a csővezetéken szállított kőolaj esetében). 

Erről többet is megtudhat az RTL Híradó riportjából:

Nyitókép: Koszticsák Szilárd / MTI