Elegük lett a túl sok utcai vásárból a belvárosi üzlettulajdonosoknak: „Mire ideérnek a vevők, már megvettek mindent, amit akartak”

Több tucat üzlet tulajdonosa fogott össze Budapest belvárosában annak érdekében, hogy véget vessen a szinte egymást érő vásároknak az V. kerületi Erzsébet téren – értesült az rtl.hu. A problémát az okozza, hogy a vevők egy része az időszakos utcai vásárokon keresztül érkezik meg az állandó hellyel rendelkező boltokhoz, így pedig jó eséllyel kevesebbet, vagy egyáltalán nem vásárolnak.

„Mire ideérnek a vevők, már megvettek mindent, amit akartak. Ettek-ittak, és a kezükben van a szuvenír is” – mondta az egyik névtelenséget kérő üzlettulajdonos. „Nekünk az épületek aljában állandó boltjaink vannak, amelyek fenntartása nagyon drága. Minden hónapban fizetjük a bérleti díjat, az adót, az alkalmazottak fizetését, 

erre szinte egész évben elénk tesznek olyan utcai árusokat, akik gyakorlatilag ugyanazokat a termékeket árulják, mint mi 

– fogalmazott.

Szerinte a vásárok miatt keletkező konkurencia legalább 30 százalékkal csökkenti a bevételeiket, ez pedig akkora kiesés, hogy már azon is gondolkodott, bezárja a boltot. Előtte viszont összefogott több környékbeli üzlettulajdonossal, hogy valahogy elérjék: legyen kevesebb vásár a környéken.  

„Mi nem azt szeretnénk elérni, hogy egyáltalán ne legyen utcai vásár Budapest belvárosában. Erre igenis szükség van, jó a hangulata, és ha bizonyos keretek között működik, akkor a mi forgalmunkra is jó hatással van. Mi csak azt szeretnénk, ha a rendezvények időtartama nem lépné át a rendeletben meghatározott kereteket” – mondta.

Az ilyen esetek megelőzése érdekében ugyanis jogszabályban rögzítették, hogy évente legfeljebb hány napig tartható időszakos vásár (közterületi értékesítés) ugyanazon a területen. A rendelet szerint 20-20 napig lehet tartani (húsvétkor, advent idején, karácsonykor és szilveszterkor, valamint plusz egy választható időben) olyan utcai árusítással is járó rendezvényt, ahol a vásárokban megszokott termékeket (például ékszer, bőrdíszmű, hagyományhoz kapcsolódó portéka) lehet árulni. 

Ez azt jelenti az árusok szerint, hogy évente összesen 80 napig lehet ilyen vásárt engedélyezni.

Az Erzsébet téri terület tulajdonosa, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) által kiadott adatokból ugyanakkor egyértelműen kiderül: 2023-ban legalább 140 napra kötöttek szerződést abból a célból, hogy valamilyen vásárt tartsanak. Ugyanezen a helyszínen azonban voltak egyéb rendezvények is: további 39 napig tartott például a Nyárköszöntő fesztivál, és 9 napig Töltöttkáposzta fesztivál. (Két éve 200 felett volt a vásáros napok száma.)     

Forrás: Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (A négyzetméterszám igen alacsony, így feltehetően csak a bódékra vonatkozik.)

Az események elnevezése és jellege rendkívül fontos, a 80 napos korlátozás ugyanis csak a rendeletben szabályozott közterületi értékesítésre vonatkozik, de az egyéb alkalmi rendezvényekre nem. Az MNV adatai alapján ugyanakkor a vásár kifejezés miatt úgy tűnt, hogy a rendeletben előírt időtartamhoz képest hosszabb ideig tartottak vásárokat. Éppen ezért megkérdeztük a vagyonkezelőt, hogy miért írták alá a szerződéseket (akár egyenként 90 napra is, mint ahogyan a táblázatból is látható), ha a rendelet összesen csak 80 napot engedélyez.

Az MNV válaszában azt írta: a megkötött szerződésekben mindig rögzítik, hogy a vállalkozó felelőssége a szükséges engedélyek megszerzése, és miután a vagyonkezelő nem hatóság, így a szabályok betartását nem tudja ellenőrizni. Azt is megjegyezték ugyanakkor, hogy az illetékes kereskedelmi hatóság, azaz az V. kerület jegyzője arról tájékoztatta őket: 

ha az esemény alkalmi rendezvény, akkor nem minősül a rendeletben szabályozott közterületi értékesítésnek, így azt nem is kell bejelenteni a hatóságnál.

Az MNV után megkerestük a fideszes vezetésű kerület jegyzőjét, hogy megtudjuk, miért nem lépett fel a túl hosszúnak tűnő vásárok ellen. Sélley Zoltán az rtl.hu kérdésére azt közölte, hogy a kereskedők a jogszabályban meghatározott időtartamra jelentették be közterületi értékesítést, és ezt alátámasztja a kerület nyilvántartása is. Ennek alapján a jegyző szerint a vásárok nem lépték túl a jogszabályban meghatározott időtartamot.

Azt is hozzátette: ha a Budapest, V. kerület Erzsébet téren alkalmi rendezvényt tartanak, az nem bejelentésköteles kereskedelmi tevékenység (kivéve: alkalmi vendéglátóhely), ezért a kerületnek nem lehet hivatalos tudomása arról, hogy az mettől meddig tart, ki a szervezője, és hogy mi a rendezvény elnevezése.

Sélley Zoltán úgy fogalmazott: „A tulajdonossal kötött szerződés alapján jogosult a terület használatára az alkalmi rendezvény szervezője. A tulajdonosi jogok ilyen jellegű korlátozására az önkormányzat jegyzőjének nincs hatásköre. (…) Az alkalmi rendezvényen történő árusítás a termékre vonatkozó jogszabály által előírt feltételek teljesítése mellett történhet”.

Az MNV és a jegyző válaszából tehát az a következtetés vonható le, hogy évente legfeljebb csak 80 napig tartottak az Erzsébet téren vásárt, azon túl hivatalosan valamilyen egyéb alkalmi rendezvény lehetett ott, utóbbira pedig nem vonatkozik az időtartamra vonatkozó korlátozás. Az illetékesek szerint tehát nem történt jogsértés.

Az üzlettulajdonosokat ugyanakkor ez nem vigasztalja: 

Nem értjük, hogyan lesz az MNV szerződésekben még vásárként szereplő eseményből alkalmi rendezvény. 

Azt tapasztaltuk, hogy csak egymásra mutogatnak az illetékesek, de nem történik semmi. Az év nagy részében ugyanígy itt vannak a boltjaink környékén az ideiglenes árusok” – mondták. Állításuk szerint Szentendrén néhány éve volt egy hasonló eset, de ott a tulajdonosok összefogása eredményes volt, és a helyi önkormányzat végül engedett nekik.

Akik viszont jól jártak

Az MNV közérdekű adatigénylésre megküldött adataiból az is kiderült, hogy kik kereshetnek a vásározásból az Erzsébet téren. A kiválasztott vállalkozásokról általában nyilvános tendereken döntenek, de mint ahogyan Kovács Alex Gábor, a Tiéd a Belváros nevű ellenzéki frakció vezetője tavaly novemberben felhívta a figyelmet: a legutóbbi karácsonyi vásár esetében például kevesebb mint négy héttel az adventi időszak előtt írták ki a pályázatot. „Egy karácsony vásárra általában nem november közepén kezdenek készülődni a szervezők, hanem már hónapokkal azelőtt” – írta a politikus Facebook-posztjában.

A szerződő felek között található például a Fröccsterasz Kft, amelynek végső tulajdonosa cégein keresztül az a Varga Lajos, aki a céginformációk alapján a Valton-Sec Zrt.-ben is minősített többségű befolyással bír. Az állami rendezvényeket gyakran biztosító vállalat Sarka Kata férjének, Bessenyei Istvánnak is az érdekeltségébe tartozott. (A Valton-Sec a Válaszonline cikke szerint egy Mészáros Lőrinc ügyvédi csapata által kezelt magántőkealaphoz került.)

A megküldött adatok alapján tarthatott rendezvényt a Szini családhoz, Hámori Józsefhez, Vajda Mártonhoz és Nádas Patrikhoz köthető kör is (Spinaci Kft., Harang Kft., Városi Srácok Kft.). Ők ismert és tapasztalt vendéglátósok Budapesten, több egység is a nevükhöz kapcsolódik. Korábban egyébként a fideszes vezetésű V. kerületi önkormányzat egyik nyilvános pályázatán sikerrel szerepelt a Szini családhoz is köthető cég, a Hadik Nádor Kft.: a vállalat a Dorottya utcai volt posta ingatlanában vett meg több részt is. (A korábban említett Harang Kft.-ben egyébként Varga Lajos is érdekelt cégén keresztül.)

Az rtl.hu megkereste az érintett kft.-ket is, de kérdéseinkre nem érkezett válasz.

Információink szerint a túl sok vásárt kifogásoló üzlettulajdonosok csütörtökön gyűlést tartottak, ahol arról döntöttek, milyen további lépéseket tesznek az ügyben. 

Nyitókép: Róka László / MTVA