Orbán Viktor karácsonyi interjúja: Torkig vagyok Brüsszellel

Interjút adott Orbán Viktor miniszterelnök Csermely Péternek, a kormányközeli Mediaworks Hungary Zrt tartalomfejlesztési vezérigazgató-helyettesének (aki többek között a Demokrata szerkesztője, a Magyar Televízió hírigazgatója, a Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettese, a Napi Gazdaság, illetve a Magyar Idők főszerkesztője is volt). A „Rendet kell vágni Brüsszelben” című interjút leközölte szinte kivétel nélkül az összes Mediaworks alá tartozó megyei és országos lap, az MTI is gyakorlatilag változtatás nélkül adta ki két részben a kormányfő által mondottakat.

Az interjúban olvasható főbb gondolatok közül néhány:

Az európai parlamenti választásokon minden eddiginél nagyobb a tét. Az Európai Unió az elmúlt években folyamatosan gyengült, teret vesztett a világgazdaságban, nem tudott lábra kapni az önvédelmi képesség megteremtésében, és képtelennek bizonyult arra, hogy a szomszédságában kitört konfliktusokat a saját érdekeinek megfelelően kezelje.

A brüsszeli bürokratáknak nem a tagállamok vagy az európai emberek mondják tollba, hogy mit kell csinálniuk, hanem Washington és a Soros-birodalom.

Az ukrán csatlakozás megkezdéséről szóló brüsszeli uniós csúcson egy nyolcórás vitában nem sikerült meggyőznie a többi tagállamot arról, hogy ez rossz döntés. Erre egyetlen választ lehetett adni, azt hogy nem vesz részt a döntésben. Eközben gondolkodott, hogy vajon nem ő megy-e szembe a forgalommal, de határozottan megállapította magában, hogy a többi 26 tagország halad rossz irányba.

Orbán szerint Ukrajna Európai Uniós taggá válása hosszú folyamat, és minden tagállamnak körülbelül hetvenszer van módja arra, hogy ezt a folyamatot lelassítsa vagy megállítsa.

Orbán szerint nem világos, hol vannak Ukrajna határai, nem a nemzetközi jogi, hanem a tényleges földrajzi határai, és mennyi ember lakja. 

Azt is kérdésesnek tartotta, hogy része lesz-e az uniónak az a terület, amit az orosz hadsereg most megszállva tart.

Ezt olvasta már?

„Magyarország a mai állapotában nem csatlakozhatna az EU-hoz” – mondta az rtl.hu-nak Fabienne Keller EP-képviselő, a francia jobbközép Agir párt tagja, akinek nevéhez is fűződik az új migrációs csomag, mely megszavazását Orbán Viktor nemi erőszakhoz hasonlította. A teljes interjú itt olvasható >>> 

Ukrajna pénzügyi támogatásáról és az EU-költségvetés kibővítéséről úgy vélekedett, hogy ha odaadnak 50 milliárd eurót az unió költségvetéséből Kijevnek, ez azt is jelentheti, hogy a magyarok pénzét adják oda.

A kérdést, hogy nem lenne-e mégis helyes döntés pénzzel támogatni Ukrajnát, mert fontos szomszédunk, Oroszország megtámadta, és ma már a létéért küzd, Orbán Viktor jogos felvetésnek tartotta, amit a magyar parlamentnek meg is kell majd fontolnia. "Ma annyit tudunk mondani, hogy aki pénzt akar adni Ukrajnának, tegye meg az unió költségvetésén kívül és ne a mi pénzünket osztogatva" - fogalmazott.

A kérdésre, hogy nem tart-e attól, hogy a szavazói lassan torkig vannak az EU-val, azt válaszolta, hogy ezt természetes tény. 

Én is torkig vagyok Brüsszellel

– közölte.

Orbán szeretné megjavítani az Európai Uniót: „Próbáljunk egyre beljebb menni, foglaljunk el pozíciókat, gyűjtsünk szövetségeseket, és javítsuk meg az Európai Uniót. Nem elég mérgelődni, el kell foglalni Brüsszelt.” 

Arról, hogy az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa megállapodásra jutott az uniós migrációs paktumról Orbán Viktor azt mondta, hogy szószegés történt, mert korábban megállapodtak, hogy csak egyhangú döntést hoznak, de „ezt felrúgták”, Magyarország és Lengyelország ellenére döntöttek. „Amit Brüsszel mond, azt Magyarország nem fogja végrehajtani” – közölte a miniszterelnök.

A gazdaság idei teljesítményről Orbán Viktor kifejtette: a koronavírus-járvány kitörése óta egészen ennek az évnek a végéig folyamatosan a talpon maradás volt a cél, és ez szerinte sikerült is.

A szuverenitásvédelmi törvényről szólva azt hangsúlyozta, hogy az megakadályozza a magyar politika külföldről érkező pénzekkel történő befolyásolását. 

Az interjúban nem esett szó arról, hogy nemrég 10,2 milliárd euró befagyasztott uniós pénz felszabadításáról döntött Brüsszel a 2021-2027-es uniós költségvetésből Magyarországnak járó forrásaiból. Erről bővebben erről a cikkünkben írtunk, míg az RTL Híradójában az alábbi összeállítást lehetett látni: 

Nyitókép: Google