A magyarok három százaléka számít csak anyagi helyzetük javulására

Az idén tapasztalt megélhetési válság még szélesebb kört érintett, mint a pandémia alatti gazdasági nehézségek – derült ki a Policy Solutions vizsgálatából, amiről a Népszava számolt be. A politikai elemző intézet felmérése szerint a magyarok fele nem tapasztalt változást anyagi helyzetében az elmúlt egy évben, míg 46 százalék szerint romlott az anyagi helyzete.

Anyagi helyzete javulásáról csupán a válaszadók 3 százaléka számolt be.

Szintén három százalék számít anyagi helyzetük javulására, 49 százalék nem számít változásra, 36 százalék pedig pesszimista ebben a kérdésben, 12 százalék pedig bizonytalan.

A kormány az útjukba áll

Politikai preferenciáktól függetlenül a magyarok álma, hogy egészséges életet tudjanak élni boldog párkapcsolatban, biztos fizetésük, nyugdíjuk, munkahelyük és otthonuk legyen, családtagjaik jövőjét biztonságban tudják – írta a Népszava. A magyarok több mint kétharmada (68 százalék) szerint álmaink elérését elsősorban a családunk és a barátaink segítik.

A magyarok 49 százaléka szerint az Orbán-kormány akadályozza a személyes célok megvalósítását, 33 százalék szerint a kabinet támogató szerepet tölt be, miközben 22 százalék szerint nincs hatása álmaink valóra válására.

Egészségügy

A magyarok leginkább attól félnek, hogy a szeretteiknek valamilyen baja esik (63 százalék), egészségük megromlik és ezért kórházba kerülnek (57 százalék), az anyagi helyzetük bizonytalan lesz (54 százalék). A kérdésre, mire volna szükség ahhoz, hogy Magyarország 20 év múlva virágzó országgá váljon, a magyarok az egészségügyi rendszert nevezték meg legfontosabb területnek, ahol javulást kell elérni (30 százalék).

A kormánypártiak világjárványtól, az ellenzékiek a demokrácia eltűnésétől rettegnek

Jelentő különbségek vannak a kormánypártiak és az ellenzékiek között a globális szintű problémák kapcsán.

• A felmérés adatai szerint a kormánypártiak körében magasan vezet az újabb járványoktól való félelem (45 százalék), amit a jövőbeli háborúk (35 százalék) és gazdasági világválságok veszélye (35 százalék), valamint a globális migráció (34 százalék) követ.
• Az ellenzéki táborban ezzel szemben a demokrácia világszintű visszaszorulása vezeti a listát (42 százalék), ami után holtversenyben következik a gazdasági válságok fenyegetése és a klímaválság (38-38 százalék), valamint 36 százalékkal a háborúk kitörése.

Nyitókép: MTI / Mohai Balázs