Belföld

MVM-szerződések: akár 13 milliárd forintot is kaphat az FTC tíz év alatt

Lőrincz TamásLőrincz Tamás

2023. október 12. 7:01

Milliárdokat költött adófizetői pénzekből reklámokra, sporttámogatásra, valamint a kultúra szponzorációjára a Magyar Villamos Művek – derült ki az rtl.hu által megszerzett dokumentumokból. A hirdetések után a sportköltéseket vizsgáltuk meg, az állami vállalat ugyanis 2021-ben és 2022-ben nagyjából 2,8 milliárd forintot fordított erre a célra. Ehhez az összeghez azonban még hozzájön az MVM Dome szponzorációjára szánt összeg: az erről szóló szerződés szerint a cég 10 év alatt összesen akár 34 millió eurót, azaz 13 milliárd forintot is fizethet a Ferencvárosi Torna Clubnak.

 

Több mint 130 sporttámogatásról szóló szerződést írt alá 2021-ben és 2022-ben a Magyar Villamos Művek (MVM), ezek összértéke csaknem 2,8 milliárd forint volt – derült ki az rtl.hu birtokába került dokumentumokból. 

Az állami vállalat – a reklámköltéseket nem számítva – ebben a két évben összesen körülbelül 7 milliárd forint értékben kötött szerződéseket. Ezek között vannak szép számmal kulturális, oktatási, vagy akár karitatív megállapodások is, de összesítésünk alapján a sportcélú támogatások a legértékesebbek.  

A sportra szánt 2,8 milliárd forintos összeg nagy része társaságiadó-felajánlásokat (tao) takar, a kedvezményezett klubok ugyanis nagyjából 2,55 milliárd forinton osztozhattak.  

Az MVM tao-felajánlásról szóló szerződései csökkenő sorrendben:


Forrás: Magyar Villamos Művek (egy klubbal több szerződést is köthetett az állami cég)

Az úgynevezett tao-rendszer lényege, hogy a cégek a társasági adójuk (tao) egy részét nem fizetik be a költségvetésbe, hanem azt például egy sportklubnak vagy egyesületnek ajánlják fel. (A támogatható látvány-csapatsportok közé a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda, a jégkorong és a röplabda tartozik.) Azért számít mégis közpénznek, mert ha nem a sportra menne el ez az összeg, akkor a költségvetés bevételei között jelenne meg. Az idei keret összesen 125 milliárd forint, de a rendszer kezdete óta több mint 1000 milliárd forintot fordítottak így a sportra.

Az MVM esetében a vizsgált két évben 2,55 milliárd forintot ajánlottak fel ilyen módon, a legnagyobb értékű, egyösszegű tao-pénzt pedig a Magyar Vízilabda Szövetség kapta 200 millió forint értékben. Jelentős összeg, 150 millió forint jutott a Bajai Női Kosárlabda Klubnak is, de összességében az Illés Sport Alapítvány kapta a legtöbb tao-felajánlást az MVM-től, négy szerződés révén ugyanis csaknem 250 millió forint juthatott az egyesületnek. A diósgyőri sportklub (DVTK) nagyjából 170 millió forintot kapott MVM-es tao-felajánlásokból, míg Mezőkövesd labdarúgócsapata 100 millió forintot.

Jelentősebb összeggel támogatták az Atomerőmű SE-t is (körülbelül 170 millió forinttal), valamint az Újpesti Torna Egyletet is, amely 80 millió forintot kapott az adó átengedéséből.

A látvány-csapatsportágak tao-támogatását az Európai Unió eredetileg 2023-ig engedélyezte volna, ám ezt a határidőt az Európai Bizottság a magyar kormány kérésének engedve kitolta 2029-ig. Ez azt jelenti, hogy a sportklubok ilyen jellegű szponzorációja továbbra is megmarad, pedig egy idén megjelent, 300 oldalas tanulmány szerint az állami százmilliárdok nem javítottak a különböző sportágak eredményességén. Sőt, bizonyos esetekben még rosszabbak is lettek a mutatók. (A labdarúgást nem vizsgálták ebben a kutatásban.)

Az MVM esetében a sportklubok a tao-felajánlások révén sokkal nagyobb összegű támogatáshoz jutottak, mint a lakosság egészségét jobban szolgáló tömegsport-rendezvények. A maratonfutó versenyek, valamint a különböző sport-családi napok sokkal ritkábban kaptak szponzorációt, és szerződésenként általában csak néhány millió forint jutott ezekre. Összehasonlításképpen: még kézilabdajegyekre (köztük skybox-belépőkre) is elköltöttek több mint 20 millió forintot.

A sporttámogatások között megjelennek egyéni szponzorációk is, néhány (a sportágában igen sikeres) egyéni sportoló ugyanis közvetlenül az MVM-től is kapott hozzájárulást, ezek összege általában 1 és 10 millió forint között alakult.

A nem tao-felajánlásból eredő sporttámogatások:



A Magyar Villamos Művek honlapja szerint bármelyik (tehát nem csak sportcélú) alapítvány vagy civil szervezet kérhet támogatást az állami vállalattól, ehhez csak egy formanyomtatványt kell kitöltenie, amelyen meg kell indokolnia a szponzoráció igénylését. Megkérdeztük az állami vállalattól, hogy pontosan minek alapján, és milyen mechanizmussal döntenek a pénzek odaítéléséről, de erre irányuló kérdéseinkre nem érkezett válasz. 

Az MVM csak azt közölte, hogy „az MVM Csoport Közép-Európa tizedik és Magyarország második legnagyobb vállalatcsoportja, amely gazdasági szerepéhez mérten kiemelt figyelmet fordít a társadalmi ügyek támogatására. Ennek keretében értékteremtő és értékmegőrző kezdeményezések megvalósulásához nyújt támogatást a sport, a kultúra, a környezetvédelem, az egészségügy, az oktatás és a tudomány területén, illetve karitatív segítségnyújtás keretében – lehetőségeihez mérten – folyamatosan támogatja rászorulókat és a hátrányos helyzetűeket”. 

Milliárdok az FTC-nek

A szerződések közül az összeget tekintve kiemelkednek az FTC nevét viselő szervezetekkel kötött szerződések. A fenti táblázatnak megfelelően a tao-átengedésekből például összesen 120 millió forintot kapott a ferencvárosi jégkorong- és a vízilabdaélet. 

A legnagyobb értékű megállapodás azonban a 2021 végén átadott multifunkciós csarnok névadó szponzorációjáról szól, erre ugyanis évente 3,4 millió eurót, azaz nagyjából 1,3 milliárd forint + áfát fizet az állami vállalat (380-as euróval számolva). A támogatás összege ismert volt, azonban az nem, hogy 

a 2022-es szerződés alapján ez az összeg legalább öt évig minden évben jár, és a megállapodás meghosszabbítható akár újabb 5 évvel, egészen 2032-ig.  

Ez azt jelenti, hogy tíz év alatt akár 34 millió eurót, azaz csaknem 13 milliárd forintot kaphat majd a Ferencvárosi Torna Club (FTC) az állami vállalattól.

A nagyjából húszezer néző befogadására alkalmas MVM Dome építésénél a Market Zrt. volt a kivitelező, és több mint 115 milliárd forintba került, a vagyonkezelési jogokat pedig az FTC kapta meg.

A szerződésből azt is kiderült, hogy ezért a pénzért több tucat pontból álló kötelezettség terheli a klubot, például

  • meghatározott helyeken ki kell helyezni vagy használni kell az MVM logóját,
  • MVM reklámspot vetítése a stadion homlokzati LED-kivetítőjén minden üzemidő 10 százalékában,
  • a 30 férőhelyes Corporate Skybox (VIP-páholy) rendelkezésre bocsátása ingyenes juttatásként minden nyilvános eseményre, az adott eseményhez meghatározott kategóriájú, legmagasabb értékű catering-szolgáltatással, és 4 VIP parkolóhely + 6 normál/vendég parkolóhely,
  • elővásárlási jog 100 darab belépőjegyre.

A megállapodás szövege alapján azt várja az MVM, hogy a szponzoráció következtében nő a márka hazai és nemzetközi ismertsége, népszerűsége, valamint hogy erősíti az MVM-ről alkotott „pozitív képet és kedvező megítélést”.

Az rtl.hu kérdésére az állami cég azt közölte, hogy „az MVM Csoport legjelentősebb szponzorációs szerződései, mint például az FTC vagy az MVM Dome szponzorációja, az országimázs és az MVM imázsának nemzetközi erősítése mellett kiemelt hazai társadalmi ügyet szolgálnak a sport és a kultúra területén. Ezen szponzorációs szerződések kivétel nélkül támogatják az MVM Csoport hazai és nemzetközi stratégiai célkitűzéseit”.

Megkerestük az FTC-t is, de a klub nem kívánt nyilatkozni az RTL-nek.

A cikksorozathoz felhasznált adatokat az MVM eredetileg nem akarta átadni, de a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság közbenjárása után sikerült megszerezni a kiadásokat igazoló papírokat.

Korábban arról írtunk, hogy az MVM hirdetési pénzeinek háromnegyede kormánypárti médiumokhoz került.

Nyitókép: Róka László/MTVA

#Belföld#mvm-szerződések#magyar villamos művek#mvm#Sport#támogatás#tao#Ferencvárosi Torna Club#ma

Címlapról ajánljuk