Újabb sarc: majd duplájára emelik a lakossági megtakarítások adóját, az állampapírok felé terel a kormány

Mint az a Magyar Közlönyben szerda este, az Európa-liga budapesti döntője közben kiadott kormányrendeletből kiderül, új adónemet vezetett be a magyar kormány, írja a hvg.hu.

A 205/2023. (V.31.) kormányrendelet az ukrjanai háborúra hivatkozva vezeti be a lakosságra vonatkozó új adónemet.

A bankbetétekre, az egyéb nyilvános befektetési jegyekre és kötvényekre érvényes adószabály szerint eddigi 15 százalékos kamatadóra mostantól ráépül egy 13 százalékos szociális hozzájárulás (szocho) is. Emiatt a jövőben száz egységnyi megtakarítási hozamból 85 helyett csak 72 marad a lakosságnál.

A július 1-én hatályba lépő szabály nem vonatkozik az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelemre, a magyar állampapírok hozamára pedig azért nem, mert arra nem kell kamatadót fizetni. A veszélyhelyzet fennállta alatt az alábbiakra vonatkizik az extra adóteher:

• a banki betétek, fizetési számlák kamatjövedelme esetében a rendelet hatálybalépését követő időszakra járó kamatra,
• lekötött betét esetében a 2023. június 30. napja után lekötött betét kamatára,
• nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott értékpapírok (kötvények, befektetési jegyek) kamatjövedelme esetén a rendelet hatálybalépésétől megszerzett értékpapír kamatára, hozamára,
• a magánszemélyt teljes egészében a rendelet hatálybalépését követő időszak kamatjövedelmeként megillető vagyoni értékre, ha a kamatjövedelem olyan vagyoni érték (például a nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény, az értékpapír), amelyből az adó levonása nem lehetséges (ilyenkor az szja alapja a vagyoni érték szokásos piaci értékének, a nyereményalapnak az 1,18-szorosa),
• a rendelet hatálybalépésétől kötött biztosítási szerződés szja-törvény szerinti kamatjövedelemként megszerzett biztosítói teljesítésére,
• a rendelet hatálybalépésétől nyújtott tagi kölcsön kamatára.

A szocho kiterjesztésével a költségvetés nem csupán többletbevételhez jut, hanem a befektetőket még jobban a magyar állampapírok vásárlására sarkallja – írja elemzésében a Bank360. Ezek hozama már eddig is adómentes volt, és mivel szochót sem kell utánuk fizetni, a hozamelőnyük még nagyobb lesz a többi befektetési lehetőséghez képest.

Rogán utasításai szerint kell hirdetni az állampapír fensőbbségét

Erre ráerősít még egy másik új rendelet, amely szerint a magyarországi székhelyű hitelintézeteknek 2023. október 1. és 2023. december 31. napja között egy alkalommal figyelemfelhívó értesítést kell küldeniük a náluk bankszámla szerződéssel rendelkező magánszemélyek számára.

A figyelemfelhívó értesítésben a hitelintézetnek számítással, áttekinthető táblázatos formában be kell mutatnia, hogy a meghatározott referencia-időszakban mekkora hozamot érhetett volna el, aki 100 000 forintért, 500 000 forintért és 1 000 000 forintért a  magyar állam által kibocsátott, magánszemélyek által is megvásárolható állampapírt vásárolt vagy jegyzett és folyamatosan tartott.

A figyelemfelhívó értesítésben a 2022. október 1-jén a legutoljára kibocsátott és vásárolható vagy jegyezhető Diszkont Kincstárjegy, a lakossági állampapíroknál a Kincstári Takarékjegy és Bónusz állampapír közül pedig típusonként legalább egynek be kell mutatni az elérhető hozamát.

A Bank360.hu ismeretetése szerint a hitelintézetnek a figyelemfelhívásban a felsorolt összegekre azt is be kell mutatnia, hogy a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, a háztartások által elhelyezett forintbetétek átlagos évesített kamatlábával az ügyfél mekkora kamatot érhetett volna el. Az értesítő tartalmát és formáját Rogán Antal határozza meg.

Nyitókép: Sára Botond, Budapest főispánja és Bugár Csaba, a Magyar Államkincstár elnöke az államkincstár újabb állampapír-értékesítési pontjának megnyitóján a zuglói kormányhivatalban 2023. március 8-án. Fotó: MTI/Bruzák Noémi