Gazdaság

Új, olcsó fizetési lehetőség érkezik a bankokba, ami kiválthatja a csoportos beszedést

Gergely PéterGergely Péter

2022. október 25. 12:02

Egyre több bank vezeti be a fizetési kérelmet, amely jóval nagyobb mozgásteret hagy a fizető félnek, mint a csoportos beszedési megbízás, mindezt kedvezményes áron vagy ingyen. Magánszemélyek között már most is működik, de később általánossá válhat a használata. De hogyan működik ez az ismeretlen új szolgáltatás?

Az azonnali fizetési rendszer számos újdonságot hozott 2022. március 2-án. Ezek egyike a fizetési kérelem – egy teljesen új, előzmény nélküli szolgáltatás. Mit jelent a fizetési kérelem, és hogyan működik?

Egyre több bank vezeti be a fizetési kérelmet

Az Erste Bank, a GRÁNIT Bank, az OTP Bank, a Raiffeisen Bank és a Takarékbank már bevezette a fizetési kérelem nevű szolgáltatást, a többieknél pedig előbb-utóbb megjelenik majd.

A fizetési kérelem olyan szolgáltatás, amelyet mindkét oldalon „tudnia” kell a banknak – ugyanis csak olyan felek között működik, amelyek már bevezették ezt a szolgáltatást.

Amelyik banknál elérhető ez a szolgáltatás, annak a mobilbankjában van értelme bevezetni elsősorban, hiszen a fizetési kérelmekről szóló értesítéseket az ügyfelek nyilvánvalóan a mobiljukon szeretnék megkapni és jóváhagyni.

A fizetési kérelmet gyakran hasonlítják a csoportos beszedésekhez, ugyanis alapvetően ennek helyettesítésére szánták. 

Várhatóan elterjed majd a közműcégek között is, tehát az eddigi fizetési módok mellett fizetési kérelemmel is kifizethetjük majd a számlákat. Ehhez valószínűleg meg kell várni, hogy a szolgáltatás minden banknál elérhető legyen, amire már készül a Magyar Nemzeti Bank. De ugyanígy bármely más vállalkozás is indíthat majd fizetési kérelmet automatizáltan, például számítógépen futó vagy online számlázó programokból. Sőt magánszemélyek között már most is elérhető ez a szolgáltatás, ha a küldő és a fogadó bankja nyújtja ezt: ezzel megkönnyíthető egy tartozás beszedése. De a fizetési kérelem egy lakástulajdonosnak is kitűnő lehetőség a rendszeres havi bérleti díj beszedésére.

Miben különbözik a fizetési kérelem és a csoportos beszedés?

Bizonyára sokakkal előfordult már, hogy a csoportos beszedés éppen a rossz pillanatban vitte el a pénzt, például a fizetés megérkezése előtt pár nappal, vagy mondjuk egy nagyobb összegű kártyás vásárlás vagy készpénzfelvétel előtt. Ezzel együtt a csoportos beszedés a lehető legautomatikusabb megoldás a számlák kiegyenlítésére, hiszen a számlatulajdonos részéről semmilyen közreműködés nem szükséges hozzá. Egyszerre tehát jó is meg nem is a csoportos beszedés.

Akik szeretik ezt a számlakiegyenlítési formát, azoknak jó hírünk van: a fizetési kérelem nem fogja megszüntetni a kedvencüket, hanem a kettő tartós együttélése várható. A fizetési kérelem inkább alternatíváját nyújtja majd a csoportos beszedésnek, a kettő között ugyanis jelentős különbségek vannak.

  • Közreműködés. A csoportos beszedés nem igényli a felhasználó közreműködését, míg a fizetési kérelem kifejezetten a felhasználó közreműködésére épül, és anélkül nem is teljesül. Ez a legalapvetőbb különbség a kettő között, a többi különbség is ebből fakad.
  • Határidő. A csoportos beszedésnek van egy határideje, amelyen belül a bank többször is megpróbálja levonni az összeget a számláról. Ha nem sikerül, akkor utána a felhasználónak másképp, a szolgáltatóval személyesen kell elintéznie a számla kifizetését. A legtöbb szolgáltató ilyenkor valószínűleg postai csekket küld automatikusan. A fizetési kérelemnél a szolgáltató beállíthat egy érvényességi határidőt, ameddig a fizetési kérelem kifizethető, ez azonban nem a fizetési határidő, hanem egy annál korábbi időpont. A rendszer maximum 60 napig engedi beállítani az érvényességi határidőt, a fizetési határidő ezen belül csupán egy jelzés a felhasználó felé, a kiegyenlíthetőség szempontjából azonban nincs jelentősége.
  • Értesítés. A csoportos beszedésről mindig csak utólag értesül a számlatulajdonos, míg a fizetési kérelemnél megérkezik a szolgáltató által előkészített átutalásról szóló jelzés a mobilapplikációba, és ettől kezdve a felhasználóra bízzák, hogy mikor egyenlíti ki a számlát. A csoportos beszedéssel ellentétben a fizetési kérelem megérkezése tehát nem vált ki automatikusan pénzmozgást.
  • Díjazás. További fontos különbség a kettő között, hogy míg a csoportos beszedés csak ritkán ingyenes, addig a fizetési kérelem – főleg a bevezetési időszakban – várhatóan minden banknál ingyenes vagy kedvezményes lesz, hogy a rendszer elterjedését a kedvező díjazás is ösztönözze. A díjak később is különbözni fognak, hiszen a fizetési kérelem egy előre összekészített átutalásnak számít, míg a csoportos beszedés egy teljesen eltérő művelet az átutalástól, átmenetileg nem is az azonnali fizetési rendszerben teljesül.
  • Felhasználó beavatkozása. A konstrukció jellegéből fakadóan a csoportos beszedési megbízás nem, míg a fizetési kérelem közlemény rovata mindig módosítható a jóváhagyás előtt. Sőt ha a fizetési kérelem összeállítója ezt engedélyezte, akkor akár az összeg is megváltoztatható. Igaz, a csoportos beszedés törzsfejlődése során az OTP-nél megjelent egy olyan szolgáltatás, amely SMS-alapú védelmet nyújt a túlszámlázás ellen, de igazán nem terjedt el a felhasználó beavatkozása a csoportos beszedés teljesülésébe.
  • Platform. Míg a csoportos beszedés bankfiókban vagy telefonos ügyfélszolgálaton is megadható, addig fizetési kérelem csak netbankos vagy mobilbankos felhasználónak küldhető, hiszen értesülnie kell a fizetési kötelezettségről, és közre kell működnie a kiegyenlítésben.
  • Bank bevonása. A csoportos beszedéshez szükséges valamilyen banki regisztráció a szolgáltató részéről, a fizetési kérelemnél erre nincs szükség, azt egy villanyszerelő vagy duguláselhárító vállalkozó is elindíthatja, sőt magánszemélyek között is működik.

Milyen lehetőségeink vannak a fizetési kérelmek használata során?

Amikor valaki kap egy fizetési kérelmet, alapvetően három dolgot tehet: elfogadja (ezzel a fizetés azonnal teljesül), elteszi későbbre, azaz figyelmen kívül hagyja, vagy visszautasítja (ekkor később sem lesz módja kifizetni azt). A fizetési kérelem kifizetése tehát nem kötelező. Visszautasításkor lehetőség van arra, hogy a közlemény rovatban tudassa az elutasítás indokát. Ezt megteheti a kérelem küldője által megadott közlemény kiegészítésével vagy annak teljes felülírásával is.

  • A várakozó fizetési kérelmek a legfeljebb 60 napos érvényességi határidőn belül bármikor kiegyenlíthetők, függetlenül az ezen belüli, tehát ennél szűkebb fizetési határidőtől.
  • Ha a fizetési kérelem küldője beállított ilyen lehetőséget, akkor a fizetési kérelemre részletfizetés is kérhető.
  • A fizetési kérelmek bankszámlánként letilthatók. Ez esetben ilyen kérelem nem fog beérkezni, viszont ilyet küldeni ettől függetlenül továbbra is lehet.

A letiltás mellett a bank olyan – nem kötelező – szolgáltatást is nyújthat, hogy a számlatulajdonos korlátozhassa, hogy legfeljebb milyen összegű fizetési kérelmet fogad be. A rendszerben ugyancsak van korlátozás, bár elég tág: jelenleg 10 millió forint egy fizetési kérelem felső összeghatára, de ez az azonnali átutalási rendszer maximális tranzakciós összeghatárának növelésével nőhet a későbbiekben.

Összefoglalva: a fizetési kérelem olyan rendszerré állhat össze valamennyi hazai bank belépésével, amely alternatívát kínálhat a csoportos beszedésnek. Magánszemélyek között azonban már most is használható. 

Előnye, hogy az átutalást nem a fizetésre kötelezett fél, hanem a kedvezményezett állíthatja össze, a fizető félnek csak jóvá kell hagynia azt.

A szerző a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője

Nyitókép: Jericho/Wikimedia Commons

#Gazdaság#bankok#fizetés#pénz#pénzügyek#fizetési kérelem#azonnali fizetési rendszer#csoportos beszedés