A válság ellenére rekordprofitot értek el a magyar bankok

Soha nem látott nyereséget értek el a magyar bankok az idén, de ennek a nagy része virtuális profit, írja a Bank360. A hitelezés ugyan a földbe állt, de a bankok eredménye kiválóan alakult az első félévben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint. Konszolidáltan 978 milliárd forint nyereséget ért el hat hónap alatt a hitelintézeti szektor, ebben az adatban viszont benne van a leánycégekből származó nyereség is, ami az OTP Bank esetében például a nyereség kétharmadát tette ki. 

Ez a csaknem 1000 milliárdos banki profit több mint a négyszerese a tavalyinak.

A nem konszolidált, csupán magyarországi tevékenységet tartalmazó nyereség is rekordot döntött, 676 milliárd forint lett, ez is több mint a háromszorosa a tavalyinak. Lehetett sejteni, hogy nyereségesebb lesz 2023 2022-nél, hiszen a veszteségekre félretett céltartalékok és értékvesztés mértéke a töredékére csökkent. 2022-ben nagyrészt az orosz-ukrán háború miatt az első hat hónapban 237 milliárd forintnyi értékvesztést könyveltek el a bankok, az idén csupán 32 milliárd forint volt a leírás ezen a soron.

Szintén javított a bankok nyereségén az a technikai tényező, hogy bizonyos támogatott hitelek (például a babaváró támogatás) mögött álló állampapírok felértékelődtek. 

Ez a nyereség azonban virtuális, csak a könyvelésekben létezik.

Az állampapírok árfolyamának kedvező változása okozta nem kis részben, hogy az eredményeiket eddig publikáló bankok is jobb nyereséget értek el az idén, mint tavaly, az OTP magyarországi alaptevékenysége például a 2022-es veszteséges második negyedév után az idén már nyereséget ért el, de javított az Erste is, az MBH Bank pedig rekord eredményt ért el.

Markánsan csökken a betétállomány

A bankok nem konszolidált – vagyis magyarországi – mérlegfőösszege 6,5 százalékkal nőtt 2022 közepe óta, az év eleje óta viszont már csökkenő pályára állt, 71 440 milliárd forint volt június végén. A betétállomány markánsan csökkent az idén. Tavaly a harmadik negyedévben – ebben szerepet játszhatott a 18 százalékos MNB-s betéti tenderek megjelenése – hirtelen 44300 milliárd forintos történelmi csúcsra ugrott a betétállomány. Az idén viszont a magas infláció és a betéti kamat csökkenés arra késztette az ügyfeleket, hogy más formában fektessék be a pénzüket, illetve sokan lehettek azok is, akik a megélhetési költségek emelkedése miatt hozzányúltak a megtakarításaikhoz.

Ez lehet az oka annak leginkább, hogy a betétállomány az első félév végére 40 600 milliárd forint alá csökkent. A vállalati betétek állománya az év eleje óta több mint 6, a háztartási betéteké több mint 8 százalékkal esett.

A hitelállományok valamelyest nőttek, de az inflációnál lényegesen kisebb mértékben. A vállalati hitelállomány 2022 júniusához képest 8,8 százalékkal bővült, a háztartások hitelállománya viszont alig 4 százalékkal nőtt egy év alatt. A vállalatoknál 4 százalék körül van szektor szinten a nem teljesítő hitelek aránya, a háztartásoknál 3,4 százalék ez a mutató. Mindkét adat jobb lett az első negyedév véginél, főleg a lakosságnál csökkent nagymértékben a nem teljesítő állomány, de ebben a bedőlt hitelek követeléskezelőknek történt eladása is szerepet játszhatott.

Egyre kevesebb a bankfiók

A digitális átállásnak és a bankfúzióknak köszönhetően egyre kevesebb az olyan hely, ahol az ügyfelek személyesen intézhetik a banki ügyeiket. A jegybank adatai szerint a fiókok száma 1487-re csökkent, vagyis március óta újabb három fiók szűnt meg. A bankok átlagos dolgozói létszáma szintén majdnem ezer fővel csökkent három hónap alatt. Március végén még 39 499 alkalmazott volt a hitelintézeteknél, június végén a létszám 38 585 főre apadt.

Az ügyfelek száma is mérséklődött az első negyedév óta. A hitelezett ügyfélállomány 38,5 ezerrel esett vissza, ebből több mint 33 ezer lakossági ügyfél volt. Összesen 3,42 millió hitelezett ügyfél maradt a bankoknál, amiből nem egészen 3,2 millió a lakosság. A betétesek száma 55 ezerrel 10,13 millióra csökkent. Három hónap alatt egy kisvárosnyi lakossági ügyfél, 50,6 ezer ember szüntette meg a betétszámláját, így a lakosságnak már csak 9,23 millió betétszámlája maradt.

Romlik a helyzet

Az MNB 2023 júliusában ismét lefolytatta Banki Konjunktúrafelmérését. A válaszok alapján a bankrendszer 2023 első felében is a konjunktúra romlását tapasztalta. A bankok megítélése szerint ehhez a legnagyobb mértékben a hitelkereslet 2022. második feléhez viszonyított csökkenése járult hozzá. A bizonytalan makrogazdasági környezet, az ügyfélkockázatok, a jövedelmezőség, illetve a források elérhetőségének negatív irányú elmozdulásai szintén kedvezőtlenül hatottak a banki helyzetértékelésre.

A csökkenő reálbérek és a megemelkedett megélhetési költségek miatt a bankok 59 százaléka tapasztalta a hitelképesség romlását a lakossági szegmensben, a bizonytalan kilátások és iparágspecifikus kockázatok miatt 43 százalékuk pedig a vállalati ügyfelek esetében. Előretekintve is hasonló mértékben, a bankok nettó 51 százaléka vár romlást a lakossági, 41 százaléka a vállalati hitelképességben.

Nyitókép: dolgozók az MBH Bank miskolci fiókjában 2023. május 16-án. Az MKB Bank és a Takarékbank április 30-i egyesülésével létrejött MBH Bank Magyarország második legnagyobb, tisztán magyar tulajdonú hitelintézete, amely mintegy kétmillió lakossági és vállalati ügyféllel rendelkezik – Fotó: Vajda János / MTI