Orbán Viktor személyes jóváhagyása nélkül senki sem dolgozhatott otthonról az államigazgatásban

Orbán Viktor kormányfő engedélye nélkül senki sem dolgozhatott otthonról a kormányzati igazgatási szerveknél, valamint az állam többségi tulajdonában lévő cégeknél – derült ki egy 2022-ben kiadott, úgynevezett 4000-es kormányhatározatból.

Ezek a döntések (amelyek onnan kapták a nevüket, hogy az iktatási számuk négyjegyű és 4-essel kezdődik) ugyan nem titkosak, de a tartalmukat nem teszik közzé. A határozatok szövegét csak adatigénylés után és személyes iratbetekintéssel lehet megismerni, pedig a bennük lévő – általában munkaügyi – döntések több tízezer állami foglalkoztatottat érintenek. Nagyjából 30 ezren dolgoznak ugyanis a központi közigazgatásban (minisztériumokban, országos hivatalokban, szervezetekben), és körülbelül 31 ezren a területi közigazgatásban (például a kormányhivatalokban, tankerületekben).

Az rtl.hu által megismert 2022-es kormányhatározat szerint csak akkor lehetett olyan megállapodást és munkaszerződést kötni, amely otthoni munkavégzést eredményezett, ha a miniszterelnök ezt előzetesen engedélyezte. 

Ha pedig valakinél már korábban életbe lépett a home office-t lehetővé tevő egyezség, akkor utólag be kellett szerezni Orbán Viktor jóváhagyását.

Már az engedély igényléséhez is igen magas szintű döntéshozatalra volt szükség, ezt ugyanis az illetékes miniszternek kellett kezdeményeznie attól függően, hogy hová tartozik az állami cég vagy közigazgatási szerv.

Az rtl.hu megkérdezte a Miniszterelnöki Kormányirodát, valamint Havasi Bertalant, a kormányfő sajtósát, hogy hányan dolgozhattak otthonról, valamint hogy még mindig szükséges-e a miniszterelnök engedélye, de kérdéseinkre nem érkezett válasz. A Miniszterelnöki Kormányiroda korábban saját magára vonatkozóan annyit árult el, hogy a tárcánál senki sem kapott ilyen engedélyt.

Már a Covid-járvány idején is egyértelmű volt, hogy a kormány egyáltalán nem támogatja az otthoni munkavégzést 

– mondta az rtl.hu-nak Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke. Szerinte ez feltehetően arra a téves gondolatra vezethető vissza, hogy az állami vezetők szerint a home office során könnyen illetéktelen kezekbe kerülhetnek a titkos adatok. Valójában viszont a legtöbb munkakörnél már biztonságosan megoldható a távmunka is, ezt támasztja alá az is, hogy a szakszervezet több nagyobb önkormányzattal is megállapodott, így ezekben a mai napig is engedélyezik a home office-t – tette hozzá.

„Sok munkavállalónál szempont az álláskeresésénél, hogy legalább 1-2 nap otthonról dolgozzon, de egy ilyen szigorú szabályozás szinte teljesen ellehetetleníti ezt” – fogalmazott Boros Péterné, aki szerint nemcsak emiatt, hanem az alacsony bérezés, valamint a szabadnapok csökkentése miatt sem vonzó az államigazgatási pálya.

A szabadságokkal kapcsolatban nemrég Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter nyújtott be törvényjavaslatot, e szerint a kormány az előző évhez hasonlóan kötelező jelleggel rendelhetné el az igazgatási szünetet az állami szférában. Ez – mint korábban megírtuk – a dolgozók szabadnapjainak számát csökkentené, azaz a munkavállalók kevesebb napról dönthetnének saját belátásuk szerint.

Az MKKSZ tájékoztatása szerint az április végi Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum ülésén az hangzott el, hogy idén a kormány a nyári időszakra nem javasolja az igazgatási szünet elrendelését, viszont az év végi ünnepek közötti 3 napra igen.

A legnagyobb feszültséget ugyanakkor az alacsony bérezés, valamint a munkaerőhiányból eredő rengeteg pluszfeladat okozza. 

A szakszervezet adatai szerint a területi közigazgatáshoz tartozó helyeken gyakran csak nettó 250 ezer forintot visznek haza az alkalmazottak, és miután tavaly és idén sem volt emelés, reálértéküket tekintve jelentősen csökkentek a bérek. 

Követeléseik szerint 25 százalékkal kellene emelni a dolgozók fizetését, amelyet egy egyszeri 20 százalékos kompenzációnak is ki kellene egészítenie.

Az rtl.hu megkérdezte a Belügyminisztériumot, valamint a Miniszterelnökséget erről a követelésről, de nem érkezett válasz.  

Nyitókép: Benko Vivien Cher/MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda