Hétfőn este megtörtént a Karmelitánál, ami miatt Orbán Viktor szerint a Várba kellett költöznie
2023. április 25. 17:05
1994-ben azzal érvelt a költözés mellett, hogy a tüntetők célzottan ki tudják fejezni elégedetlenségüket a kormánnyal vagy a kormányfővel szemben.
Hétfő este a Karmelita kolostornál ért véget a státusztörvény elleni tüntetés, ahol először zajlottak igazán erőszakos események, amióta Orbán Viktor 2019-ben ide költöztette hivatalát a Parlamentből.
Az este hét óra körül a Belügyminisztériumtól budai Várba érkező diákok és tanárok ugyanis – csatlakozva a délután újra kordonbontással próbálkozó Hadházy Ákoshoz és a momentumos politikusokhoz – elkezdték követelni, hogy bontsák le a még 2021-ben, építési munkálatokra hivatkozva a Miniszterelnökség köré húzott kordont, majd neki is feszültek annak, amire válaszul után a rendőrök könnygázt vetettek be ellenük.
Annak idején az ellenzék sokat bírálta a miniszterelnököt a milliárdokat felemésztő Várba költözés miatt, a Párbeszéd politikusai még oda is láncolták magukat „Orbán épülő budavári palotájához” 2017-ben. Ez azonban nem akadályozta meg a kormányfőt székhelyének áthelyezésében, sőt a tervek szerint a belügyi, a pénzügyi és honvédelmi tárca is követni fogja a Várba a miniszterelnöki hivatalt.
A kormány Várba költözésével ugyanakkor nem a Fidesz állt elő elsőként, a terv már az 1990-1994-es MDF-kormány idején is felmerült, és az akkori ellenzék többségével szemben Orbán Viktor már akkor sem ellenezte. Álláspontját pedig éppen azzal indokolta, hogy az elégedetlen polgárok célzottabban tudjanak tiltakozni a kormány intézkedési ellen. Orbán 1994-ben így fogalmazott Kéri Lászlónak, a Századvég Politikusportrék sorozatában, 1994-ben megjelent interjúban:
Az a véleményem, hogy valóban költözzön el a Parlamentből végre valahová. Magyarországon nem lehet csak a kormány ellen tüntetni… Ha a gazdáknak a tejfelvásárlással bajuk van, akkor mit mondanak: felmegyünk a Parlament elé, aztán kiöntjük ott a tejet (…) Nem a kormányépület elé, mert a kormány ott ül a Parlamentben. Nem lehet tudni, hogy most igazából az elégedetlenség a kormányzás mikéntjével, a kormányfő személyével vagy az egész parlamentáris rendszerrel szemben nyilvánul meg. S ez nagy baj.
Kép: Fortepan / Szalay Zoltán