Budapest főtájépítésze: Ha még egy lombkoronasétányt meglátok a pályázatokon, tettlegesség lesz!

Ha még egy lombkoronasétányt meglátok a pályázatokban, tettlegesség lesz!

– mondta a Telexnek Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze, amikor arról kérdezték, mi a véleménye a manapság a hazai erdőkben elszaporodó építményekről, azokról nem is beszélve, amelyek unortodox módon olyan kopár területre épülnek, ahol a tarvágás után egyetlen fa sem maradt, mint Nyírmártonfalván. Bardóczi azt mondta: 

a Városmajor vagy a Népliget megújítására kiírt tervpályázaton is a pályázók nagy része gondolkodott lombkoronasétányban.

Bardóczi szerint a lombkoronasétány az elmúlt években valahogy bekerült a tájépítészeti eszközkészletbe, szinte kötelező elem lett egy modern közpark terveiben. Ezzel lényegében egy klisészerű, elcsépelt történetté vált, pedig nem kellene teleszórni velük a parkjainkat.

„Az építtetők közül csak azok ügyelnek az akadálymentesítésre, akik adnak magukra – ha egy vidéki polgármesternek ez nem számít, akkor nem is lesz. Az elhíresült nyírmártonfalvi lombkoronasétánynál már a látszatra sem adtak: egy nyárfaültetvény mellé építették a szerkezetet, ahol természetnek nyoma sincs, nincs turisztikai érték, nincs mit megmutatni, ezért

nehéz ezt máshogy értelmezni, minthogy kellett a pénz

– közölte a főtájépítész.

• Bardóczi szerint a lombkoronasétányokkal két alapvető baj van: az egyik, hogy az építkezés közben komoly beavatkozás történik: fákat kell kivágni vagy a gyökér védőzónája sérülhet, ráadásul az építkezéssel járó egyéb mozgások is károsak lehetnek.
• A másik pedig az, hogy a megépült szerkezeten a látogatók használat közben olyan területet zavarnak, amit addig nem tudtak. Ahova például eddig el tudtak menekülni a madarak, de később már nem tudnak elbújni, ezért inkább befejezik a költést és elköltöznek.

Nyitókép (illusztráció): Getty Images