Lommal, cipővel, matracszivaccsal és földből kikapart sáros barnaszénnel fűtenek

Akárhova kaparok, mindenhonnan előjön a szén. A legjobb, amelyik csillog, az már olyan, mintha igazi lenne, a többi inkább vizes, saras, nehéz vele jól felfűteni a kis kályhát otthon.

Így mutatta be a Népszavának az Ózd közelében található Farkaslyukon élő Berki Zoltán, hogyan szoktak a környéken élő emberek barnaszenet „bányászni” az egykori szénbánya meddőhányójában, ahol gödrök sokasága jelzi, milyen elterjedt gyakorlatról van szó. 

Elmondása szerint, amikor hidegebbre fordul az idő, csapatostul jelennek meg kapákkal és ásókkal az emberek, hogy kikaparjanak maguknak egy-két napra elegendő szenet, amit zacskókban visznek haza magukkal, hogy legyen mivel fűteni.

Átbuszoznak Ózdról, kaparnak a földből egy kis szenet, letakarják a táskában újságpírokkal, nehogy a sofőr megtiltsa a felszállást, aztán hazamennek

– mondta el az 56 éves férfi a lapnak. Az leépítésekig az ózdi kohászatnál segédmunkásként dolgozó férfi elmondta, hiába van neki és feleségének is állása, idén nem volt elég pénzük arra, hogy fát vegyenek. A tüzelőre való pénzt a spórolás ellenére elvitte a villanyszámla.

A szén mellé akácfát is vitt magával haza, annak ellenére, hogy ezzel elmondása szerint 3 nap fogdát, és akár 40 ezer forintos bírságot is kockáztatna, ha elkapná a rendőr. Elmondása szerint az erdészet nem engedélyezte, hogy a szegények gallyakat gyűjtsenek az erdőben, mert

az elhullott fának ott kell maradni az erdőben, mert komposztálódik és jót tesz az ottani élővilágnak. Ez is csak azt jelenti, hogy a bogarakkal, rovarokkal többet törődnek, mint a szegény emberrel.

Berki a Népszavának elmondta, hogy lomokkal is szokott fűteni. Egy szivacs ágybetét egy részét már el is tüzelte, és rossz cipők is félre vannak téve, hogy rádobhassák a tűzre. 

Attól nem tart, hogy emiatt megbetegszenek. Mint mondta jó a kályha és a kémény, és a füst nem megy be a lakásba. Hozzátette, hogy ezen a környéken kimondva–kimondatlanul ezt csinálja mindenki, ha télen nem akar megfagyni.

A fűtési szegénység nem új probléma, az ország szegényebb részein bármit a tűzre dobnak, ami adhat egy kis meleget, de idén könnyen nőhet a lakossági tüzelésből eredő légszennyezettség a kisebb településeken a tűzifarendelet után. Egy hónapja erről a problémáról beszéltünk Mónus Márton fotóriporterrel, aki tavaly Hemző Károly-díjat nyert a Sajó-völgyben készített, fűtési szegénységről szóló sorozatával.

Nyitókép: MTI/Komka Péter