Elsősorban nem Orbán utaztatásával indokolták a luxusrepülők megvásárlását, más útjaikról mégsem lehet hallani

2018-ban nagybevásárlást tartott a Magyar Honvédség légiereje: februárban két Airbus A319 típusú utasszállító repülőgép, valamint augusztusban két Dassault Falcon 7X típusú repülőgép került a magyar légiflotta kötelékébe. A Dassault gépekkel kapcsolatban azonban már 6 évvel ezelőtt megindultak a találgatások:

mégis miért van szüksége a Honvédségnek két olyan repülőgépre, amelyet jellemzően magáncélból alkalmaznak a világban, főleg dúsgazdag cégvezetők, sztárok és más vagyonos emberek utazására?

Az egyik honvédségi Dassault egy hét alatt most kétszer is a közfigyelem középpontjába került. Elsőként azzal, hogy múlt héten Orbán Viktor miniszterelnök és kísérete ezzel utazott az Egyesült Államokba. Az rtl.hu akkori kérdésére, hogy a kormányfő miért ezzel a honvédségi géppel utazott, és miért nem például az egyik Airbusszal, Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője ezt írta:

Orbán Viktort Magyarország miniszterelnökeként hívták meg az Egyesült Államokba. Ennek megfelelően minden pontosan úgy történt, ahogyan a miniszterelnöki külföldi látogatásokon szokott. A külföldi programjaira való eljutáshoz a miniszterelnök jogszabály alapján igénybe veheti a Magyar Honvédség repülőgépét.

Legutóbb Hadházy Ákos Facebook-bejegyzése nyomán röppent fel a hír, hogy a légiforgalmi adatok alapján az Egyesült Államokból, Orbán Viktorral a fedélzetén Magyarországra hazatérő Dassault továbbrepült Horvátországba. Ahol nem mellesleg éppen a nyaralását tölti a miniszterelnök. Az rtl.hu kérdésére, hogy a honvédségi gép fedélzetén utazott-e Horvátországba Orbán Viktor, Havasi Bertalan azt válaszolta:

Nem használta a miniszterelnök a honvédség gépét.

Arra is rákérdeztünk, hogy akkor milyen módon utazott Brac szigetére a kormányfő, de erre nem kaptunk választ.

Hat évvel ezelőtt az Orbán-kormány kezdetben visszafogottan kommunikált mind a négy szállítógéppel kapcsolatban, és következetesen azt hangsúlyozták, hogy ezek „nem kormánygépek”. Az Airbusokról a Magyar Honvédség például azt állította, hogy alapvetően csapatszállításra, polgári személyek evakuálására és sebesültszállításra szerezték be őket. Ugyanis több magyar katonai kontingens tevékenykedett nemzetközi missziókban, ám a kapcsolattartásra nem rendelkeztünk saját légiflottával.

Más kérdés, hogy nem sok idő telt el addig, amíg Orbán Viktor miniszterelnök, Áder János köztársasági elnök és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is elkezdte rendszeresen használni az Airbusokat külföldi hivatalos utakra. Ez a nemzetközi gyakorlat szerint egyáltalán nem kirívó, a legtöbb állam- és kormányfő, elsősorban biztonsági okokból, nem menetrendszerinti járatokkal utazik, hanem általában saját országa légi erejének vagy légitársaságának egy-egy utasszállító gépét használja.

De mi a helyzet a Dassaultokkal? Hiszen ha a hivatalos utakra már ott vannak az Airbusok, miért volt szükség ezekre az Airbusoknál jóval kisebb, tehát kevesebb személy és hasznos teher szállítására képes gépek beszerzésére?

Ebből a Magyar Honvédség nem csinált nagy titkot: már a Dassaultok érkezése idején azt írták a honvedelem.hu-n megjelent közleményben, hogy

(…) a jogszabályoknak megfelelően, amint az elmúlt évtizedekben mindenkor, úgy most is jogosult e gépek igénybevételére a kormány és a Köztársasági Elnöki Hivatal, hiszen a védett személyek légi szállítása – az európai gyakorlatnak megfelelően – Magyarországon is beletartozik a honvédség feladatkörébe.

Vagyis az Airbusok mellett már ott voltak a jóval kényelmesebb, szűkebb körű utazást biztosító Dassaultok is a miniszterelnök vagy a köztársasági elnök hivatalos útjaira.

2018 szilveszterén Orbán Viktor már ezzel a géppel utazott Brazíliába, hogy részt vegyen Jair Bolsonaro elnök beiktatásán, ahogy idén júliusban Novák Katalin is nagy valószínűséggel az egyik Dassault Falcon 7X-szel látogatta meg a brazil elnököt, írja az Átlátszó, ami 2020-ban részletest összesítést is közölt arról, merre reptették a honvédségi gépek a miniszterelnököt. Ezeket az adatokat  a repülőgépeken lévő transzponder által sugárzott jelekből, illetve a kormányfő Orbán Facebook-oldalára feltöltött képekből következtette ki az oknyomozó portál, hiszen nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva 30 évre titkosították, hogy hova miért mentek a repülők, kiket szállítottak, és mennyibe kerültek ezek az utak.

Csakhogy a 2018-as honvédségi közleményben az állami vezetők szállítása egyértelműen nem a Dassaultok fő feladataként jelenik meg. Azt írták, miután az Airbusok beszerzése a Honvédség csapatszállítási képességeit teremtette meg, addig a Dassaultokkal a légi szállítóflotta „könnyű, kisebb kategóriájú, többcélú szállító- és futárgéptípussal bővül”. 

A gép fő feladata minden esetben a Magyar Honvédség alaprendeltetéséből adódó katonai szakmai és a jogszabályokban előírt feladatok ellátása (például nemzetközi missziós feladatok, speciális erők célba juttatása, katonadiplomáciai és protokollfeladatok), valamint a NATO által elvárt képességek és küldetések teljesítése

– fogalmazott a 2018-as közlemény.

Más, későbbi közleményekben már kiemelték a Dassaultok felderítő feladatokra való alkalmasságát is. A Magyar Nemzet tudósítása szerint Benkő Tibor akkori honvédelmi miniszter 2020-ban a parlament honvédelmi bizottságának kihelyezett ülésén azt mondta, Németországban légi felderítő célokra is használják az ilyen gépeket. Ezzel arra utalt, hogy a két megvásárolt Dassault közül miért nem volt nyilvános az egyik gép bemutatása a sajtónak. Mindenesetre katonai-nemzetbiztonsági szempontból érthetőnek tűnik, hogy a miniszter nem beszélt nyilvánosan arról, hogy elektronikus felderítésre használhatják az egyik Dassaultot.

Ennek ellenére az utóbbi 4 évben nincs nyilvános nyoma annak, hogy másra is használták volna ezeket a repülőgépeket az állami vezetők szállításán kívül.

Emiatt az alábbi kérdésekkel fordultunk a Honvédelmi Minisztériumhoz:

• Hadrendbe állításuk óta alkalmazták a Dassault gépek valamelyikét futárcélokra? Mit takar pontosan a futárfeladat egy honvédségi repülőgép szempontjából?
• Hadrendbe állításuk óta alkalmazták a Dassault gépek valamelyikét speciális erők célba juttatására, nemzetközi missziós feladatokra? Ha igen, milyen feladatokra?
• Hadrendbe állításuk óta alkalmazták a Dassault gépek valamelyikét elektronikus felderítési feladatokra? Ha nem, tervezik a gépeket ilyen célokra átalakítani?
• Milyen szempontok alapján hoz döntést a Honvédség arról, hogy a két Airbus A319 típusú szállítógép vagy a két Dassault gép valamelyikét használja magyar állami és katonai vezetők szállítására? Vannak biztonsági, katonai vagy egyéb szempontok (például a Dassault védettsége nagyobb, mint az Airbusé stb.)?
• Összességében meg van elégedve a Honvédség a Dassault gépek teljesítményével?
• Készülnek-e újabb, hasonló célú repülőgépek beszerzésére?

Kérdéseinket augusztus 2-án küldtük el a tárca részére, azóta nem érkezett válasz. Amint mégis válaszokat kapunk, közölni fogjuk.

Nyitókép: Dassault Falcon 7X katonai repülőgép száll fel a MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázisán Kecskeméten 2020. június 9-én. – Fotó: Ujvári Sándor / MTI