A TASZ szakértője szerint jogsértő a tüntetők tömeges igazoltatása

Az elmúlt hetekben számos tüntetést tartottak a katatörvény és a rezsicsökkentés korlátozása miatt, és többször is előfordult, hogy a résztvevők nem mentek haza, miután a szervezők bejelentették a demonstráció végét. Ilyen volt a Futárok a KATA-ért csoport július 18-i és 25-i demonstrációja is – írja az Azonnali, amely a rendőrséget és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakértőjét is megkérdezte a résztvevőkkel szembeni eljárásokról.

A rendőrség közlése szerint mindkét tüntetés után megtették a „szükséges intézkedéseket” a „jogellenes gyülések” résztvevőivel szemben. A TASZ munkatársa, Hegyi Szabolcs viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a spontán, nem bejelentett tüntetéseket is védi a gyülekezési jog, a rendőrség ilyenkor ugyanúgy köteles kísérni a menetet, biztosítani a közlekedést és terelni a forgalmat.

Egy nem bejelentett tüntetést csak akkor oszlathatnak fel a hatóságok, ha jogsértővé vagy erőszakossá válik, esetleg olyan zavart okoz, ami ellehetetleníti a forgalmat.

Ehhez képest a szóban forgó esetekben azt láthattuk, hogy a rendőrség egy darabig eleget tett a kötelezettségeinek, követte a résztvevőket, majd egy ponton úgy döntött, hogy elég volt. Hegyi Szabolcs szerint ilyenkor „régi, jól bevált módszer”, hogy igazoltatni kezdik a tüntetőket, akik a hatósági fellépés miatt úgy érzik, hogy rosszat tettek, így befejezik a demonstrációt.

Pedig amíg nem erőszakosak, addig nem a tüntetők követnek el jogsértést, hanem a rendőrség, amikor önkényes döntést hoz és azt végrehajtja

– mondta a szakértő. Hozzátette: attól, hogy egy tüntetés zavarja a forgalmat, a törvény szerint még nem oszlatható fel a tömeg, ennek az oka csak akkor áll fenn, ha másképp nem tudják biztosítani a közlekedést. Ha a rendőrség úgy dönt, hogy feloszlatja a tüntetést, többször fel kell szólítania a jelenlévőket a helyszín elhagyására, elegendő időt és megfelelő útvonalat biztosítva számukra. A jogvédők azonban már többször találkoztak azzal, hogy ez nem történik meg, ehelyett a rendőrség egyszer csak tömeges igazoltatásba kezd.

A rendőri intézkedés jogszerűségét a helyszínen nem lehet megkérdőjelezni, aki pedig elfogadja a helyszíni bírságot, az lemond a jogorvoslati lehetőségéről. Ezért a jogász szerint tanácsosabb hagyni, hogy a rendőrség megtegye a feljelentést, eljárást indítson, ezután bíróság elé lehet vinni a szabálysértési ügyet, ott pedig ki lehet fejteni, hogy a résztvevők egy békés gyűlésen vettek részt és alkotmányos jogukat gyakorolták.

Illusztráció: iStock / Getty Images Plus