Már a kormányinfón is volt szó a bosszúpornóról, de sokkal fontosabb lenne az iskolákban beszélni róla

„Ha sajnos mégis hasonló eset történne veletek is, azt tanácsolom nektek, bátran forduljatok a rendőrséghez, hogy velük együtt megtehessétek a megfelelő jogi lépéseket. Én is eszerint cselekszem most. Számomra felfoghatatlan egy ilyen cselekedet, hiszen én senkivel nem tenném meg ugyanezt” – ezt mondta Opitz Barbi azután, hogy bántalmazás áldozata lett: egykori szerelme egy intim videót tett közzé róla az interneten, amit az énekesnő korábban csak neki készített és küldött el privát üzenetben.

Az X-Faktor egykori nyertese rajongói figyelmét is szeretné felhívni a bosszúpornó problémájára, és a hatóságoktól is segítséget kér. Kérdéses azonban, hogy a magyar jogrend mekkora segítséget lesz képes nyújtani neki – noha egy ponton még Gulyás Gergely is beszélt a bosszúpornóról egy kormányinfón.

Nem az internettel kezdődött

„Milyen férfi az ilyen?” – tette fel ByeAlex a költői kérdést arról, hogy miféle alkat áll egy ilyen bűncselekmény mögött. Bosszúpornót – tehát privát üzenetben küldött szexuális tartalmakat nyilvánosan – jellemzően férfiak osztanak meg volt barátnőikről, de természetesen másféle eset is történt az évek során.

Noha a bosszúpornó igazán az internetkorszakban terjedt el, korábbi példákat is találunk hasonló esetekre: az 1980-as években a Hustler című pornómagazin számos olyan képet közölt, amiket olvasói küldtek be meztelen nőkről, gyakran a nevüket és szexuális szokásaikat is megosztva. Több ilyen képet az azon szereplő nők beleegyezése nélkül juttattak el a laphoz, amely ellen több per is indult emiatt.

Amikor az internettel együtt elkerülhetetlenül elterjedtek a pornóoldalak, hatványozottan jelentkezett a probléma: számos ilyen oldalra ugyanis felhasználók is feltölthetnek felvételek, amiket az oldalak tulajdonosai nem mindig képesek ellenőrizni – ami még inkább így volt  az internet korai időszakában. Így többször is megesett, hogy házilag készült, privát szexvideók kerültek fel az internetre az alanyok tudta nélkül.

A bosszúpornó ugyanakkor más kategóriába esik, mint a jellemzően sztárokról készült, általában harmadik fél által kiszivárogtatott szexvideók. Az ilyenek megosztásával ugyanis az elkövető elsősorban nem pénzt akar szerezni, vagy bekerülni a hírekbe. 

Ahogy a névben is szerepel, a bosszúpornó célja elsősorban az, hogy a megosztó elégtételt vegyen vélt vagy valós sérelmeiért azáltal, hogy megalázó helyzetbe taszít egy nőt.

„Sok mindenről szólhat a bosszúpornó” – mondta az rtl.hu-nak Mérő Vera, jogvédő, a Nem tehetsz róla, tehetsz ellene alapítója. „A tinik körében egy kicsit más a felállás, ott a szélsőséges bullyingnak is lehet egy formája. A felnőttek között viszont egyértelműen a birtoklásnak, a megtorlásnak, a hatalomgyakorlásnak egy eszköze, miután a sértett hozott egy döntést a saját életében, és szakított. Ez bántalmazás.”

Az internet leggyűlöltebb embere

A bosszúpornó akkor került a figyelem középpontjába, amikor egy Hunter Moore nevű vállalkozó gyakorlatilag ilyen felvételek számára indított egy dedikált weboldalt. Moore nem csak mások bosszúpornójának adott helyet: magára egy „professzionális életelrontóként” hivatkozott, Charles Mansonhöz hasonlította magát, és hackereket bérelt fel azért, hogy másoktól lopjanak szexuális tartalmú képeket. A Moore oldalán megosztott felvételek mellett pedig gyakran feltüntette az azon látható nők nevét és személyes adatait. 

Amikor egy Charlotte Law nevű aktivista – Moore egyik áldozatának anyja – kampányolni kezdett ellene, Moore követői halálos fenyegetésekkel kezdték bombázni a nőt. 

További tudnivalók a bosszúpornó kitalálójáról, akit sokszor az „az internet leggyűlöltebb embereként” emlegetnek:

• Pert vesztett amiatt, mert azzal fenyegetőzött, hogy megerőszakolja egy vállalkozó feleségét.
• Megfenyegetett egy lapot, hogy felgyújtja a szerkesztőségét, ha írnak az ügyeiről.
• A tiltakozó levelekre többször csak annyit válaszolt, hogy „LOL”.
• Reakciója, amikor megtudta, hogy az FBI nyomoz ellene: „most veszek egy kibaszott első osztályú repülőjegyet, eszem egy fantasztikus fogást, veszek egy fegyvert New Yorkban, és megölök mindenkit, aki erről beszél. Nagyon mérges vagyok.”

Moore-t 2012-ben csak a hackelések miatt tudta előállítani a hatóság, mivel magára a bosszúpornóra ekkor még nem vonatkoztak külön törvények. A férfi végül mindössze két év hat hónap börtönbüntetést kapott, a bosszúpornó azonban világszerte ismert kifejezéssé vált. A jelenség Moore kiiktatásával egyáltalán nem tűnt el: a közösségi média elterjedése épphogy több elkövetési módot, és több csatornán keresztül megszerezhető intim képeket biztosított a tetteseknek.

2015-ben aztán több nagy cég, köztük a Google és a Twitter is bejelentette, hogy nem tűri a bosszúpornót az oldalain. A törvényhozás azonban világszerte lassan reagált a problémára: sokszor azért, mert nem ismerték fel a helyzet súlyát, vagy azért, mert úgy gondolták, hogy már létező törvények elegendők a büntetéséhez. Amerikában ma már 48 államban tilos a bosszúpornó megosztása, Európában viszont csupán Franciaország, Németország, és Olaszország hozott konkrét jogi döntéseket.

A magyar helyzet: büntetni lehet, de oktatni is kéne róla

Az itthoni hírekbe nem sokszor került be eddig a bosszúpornó mint fogalom. Tavaly júliusban például csak annak kapcsán kellett leírni a szót, hogy Gulyás Gergely a kormányinfón kritizálta a döntést, miszerint „az EP meleg bosszúpornó miatt jogerősen elítélt baloldali képviselőre bízta a magyar gyermekvédelem ügyét.”

Pedig érdemes lenne figyelni rá a jelenségre, főként a kormány által is kiemelten fontosnak tartott gyermekvédelem miatt.

„Magyarországon ismert emberrel ilyen dolog még nem nagyon történt, illetve elvétve, és akkor se kavart nagy port” – mondta Opitz Barbi esetéről Mérő Vera. Az ő tapasztalata szerint Magyarországon elsősorban a tinédzserek körében jellemző a bosszúpornó megosztása, ami „szélsőséges bullying”, de akár bűncselekmény is lehet. Ő úgy látja: Optiz esete sajnálatos és vérlázító, de az, hogy megszólalt, lehetőséget adhat fiatalokanak, hogy felmérjék a jelenség veszélyeit.

Ez azért is lenne fontos, mert szerinte Magyarországon „a felvilágosításnak inkább az ellehetetlenítése történik”, pedig a szexuális bűncselekmények megelőzésében nagyon nagy szerepe van az oktatásnak.

Mérő felidézi azt az esetet is, amikor pár éve 14-15 éves korú fiúk leitattak egy 13 éves lányt, szexuális cselekményeket végeztek rajta, aztán levideózták, amit megosztottak. Ez az eset persze súlyosabb az „egyszerű” bosszúpornónál, de szerinte kirívó, hogy a bíróság különösen enyhe büntetést adott érte, és „sértetti közrehatásként” értékelte a lány alkoholfogyasztását.

„Ilyen szinten is vannak rendszerhibák, de a legsúlyosabb rendszerhiba az, hogy nem beszélgetünk a gyerekekkel ezekről a dolgokról. Az ezzel kapcsolatos információkat iskolában kéne tanítani, de az nem történik meg” – mondja Mérő Vera, aki szerint „a tinik gyakran nem fogják fel, hogy mekkora károkat okoznak” a bosszúpornóval, akár öngyilkosságba is hajszolhatnak másokat.

Mérővel az Opitzot ért áldozathibáztatásról is beszéltünk: számos fórumon ugyanis úgy értékelték a kommentelők az ügyet, mintha ő is hibás lenne a felvételek nyilvánosságra kerüléséért. „Olvastam ezeket a kommenteket. Még nők is olyanokat írtak, hogy az arcom leesett: »nem kéne annyit ribanckodni, és nem történne ilyen«, és társaik.”

Szerinte a magyar társadalomban még mindig sokat hajlamosak az áldozatot hibáztatni. Kiemeli azonban, hogy ezek a videók bizalmi helyzetben készülnek. Még ha utólag a videón látható nők nem is tartják a legbölcsebb döntésnek, hogy elkészítették azokat, nem az övék a felelősség, ha ezt mások ország-világ elé tárják. 

Ha pénztárcával megyek el otthonról, akkor magamra vessek, hogy ellopják? Ha szervizbe viszem az autómat és nem ellenőrzik a féket, akkor az én hibám, hogy nem szóltam külön az alapszolgáltatás miatt? Ugyanígy azt is alapnak vesszük, hogy nekünk elküldött intim felvételeket nem továbbítunk másnak, mert nem rájuk tartozik.

És hogy mi lehet Opitz Barbi feljelentésével? Habár a magyar törvény nem említi a bosszúpornó szót, de a jog ismeri az adattal és képmással való visszaélést, vagyis az intim, magánjellegű felvétel nyilvános megosztása bűncselekménynek számíthat. Most, hogy az énekesnő feljelentést tett, a rendőrségnek kötelessége lesz foglalkozni az üggyel, és vádemelésre is lehet számítani. A személyes adattal való visszaélésért egy év börtön jár, de kérdés, hogy a felvétel megosztója ezzel becsületsértést is elkövetett-e, amit szintén egy év börtönnel büntet a törvény.

Mérő Vera az RTL Klub képernyőjén többször is beszélt már párkapcsolati erőszakról és zaklatási ügyekről:

Nyitókép: Fókusz