„Ha félti a kicsinyeit, akkor nem menekülni, inkább támadni fog” – a járókelőket veszélyeztethette a János-kórháznál kilőtt vaddisznó

Továbbra is nagy a bizonytalanság a szerdán a Budapest XII. kerületében lévő János-kórháznál kilőtt vaddisznók ügyében, mert a felelősséget egyelőre egyetlen állami vagy önkormányzati szerv sem vállalta. Pedig a jelek szerint egy utasokkal teli villamostól nem messze, a reggeli órákban lőttek ki több vaddisznót, a felnőtt példányok mellett kölyköket, azaz malacokat is.

Az ügy több okból is felháborodást keltett a szemtanúkban és a közvéleményben. Egyrészt sokan megsajnálták az állatokat, és úgy vélték, a kilövésük nélkül is be lehetett volna fogni őket. Másrészt a lakott területen való lövöldözés sokakban keltett riadalmat, mert veszélyben érezték magukat.

Az ügy eddigi egyetlen konkrét folyománya, hogy a rendőrség foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés gyanúja miatt rendelt el nyomozást. A Budapesti Rendőr-főkapitányság Tevékenység-irányítási Központja pedig azt állítja, hogy nem adott sem engedélyt, sem utasítást a vaddisznók kilövésére, ilyen jellegű kérés nem is érkezett hozzájuk.

Pedig az Országos Magyar Vadászkamara szóvivője, Földvári Attila az RTL Híradónak azt mondta, hogy az ilyen esetekre vonatkozó, 253/2004-es kormányrendelet a fegyverekről és lőszerekről éppen úgy fogalmaz, hogy

csak a rendőrség adhat engedélyt a belterületen, illetve lakott területen megjelenő, kárt okozó és/vagy közegészségügyi vagy közbiztonsági veszélyt jelentő vad elejtésére.

Földvári szerint az engedély helyszínre és időpontra szól, és tájékoztatási kötelezettség is járul hozzá. Ám ez utóbbi kitétel nincs definiálva a jogszabályban. Ha pedig gyorsan kell cselekedni – ami a kórháznál történt esetben is megállhatott –, a tájékoztatás feltehetőleg abban kell, hogy kimerüljön, hogy a kilövést végző személlyel érkező kísérő vagy hivatalos személy figyelmezteti a járókelőket a vadak kilövésére.

A szóvivő nem zárta ki, hogy a konkrét esetben vadász lőtte a vaddisznókat, hiszen az ilyen esetek többségében hivatásos vadászt hívnak, és ők kapnak engedélyt a kilövésre. Nekik van ugyanis engedélyük lőfegyver tartására, továbbá ismerik a vadászható vadak viselkedését is. Ettől függetlenül akár egy sportlövő is lehetett, aki a János-kórháznál akcióba lépett, ám a Vadászkamarának 68 ezer tagja van, és Földvári szerint csak akkor tudják segíteni a nyomozást, ha a rendőrség erre felkéri őket.

Felmerül a kérdés, vajon muszáj volt-e lelőni az állatokat, nem kábíthatták-e volna el őket a altatólövedékkel, hogy utána a nyugalom megzavarása nélkül befoghassák őket. Földvári erről azt mondta: a gyakorlatban az ilyen intézkedésnek rengeteg részletszabálya van, ami nehezíti az alkalmazását, továbbá 

más tényezők is inkább a fegyverrel történő beavatkozást teszik célszerűvé. 

Egyrészt altatólövedéket általában állatorvosok használnak, ahhoz ketaminszármazék szükséges, ami kábítószernek minősül, így birtoklásának és felhasználásának további szabályai vannak. Az adagolást is gondosan meg kell választani, nehogy alul- vagy túladagolják az állatot.

Ezen felül az altatólövedék használata kockázatot is rejt: a lövedéket célba juttató légpuska kezelőjének meglehetősen közel kell mennie az állathoz, és az is előfordulhat, hogy a meglőtt állat elmenekül, mielőtt beáll nála a bódultság,

és például egy lakóháznál vagy ház kertjében ébred fel. Onnantól viszont a megzavarodott állat közvetlen veszélyt jelent az ott lakókra.

Földvári elmondta, bár a konkrét esetet körülményeit nem ismeri, szerinte nincs kizárva, hogy a János-kórháznál a gyors intézkedést és a kilövést az is indokolta, hogy a vaddisznók veszélyt jelenthettek a környéken lévő emberekre. Ha például kiszaladnak a villamos elé, akkor a közlekedés biztonságára, de akár a járókelőkre is. Ugyanis a helyszínen készített videóból kiderült, hogy malacok is voltak a helyszínen.

A magyar erdőben sok olyan állat nincs, amitől tartani kell, de a malacos koca történetesen ilyen. Ha veszélyben érzi a kicsinyeit, akkor nem biztos, hogy menekülni, hanem inkább támadni fog. Komoly sérüléseket szerezhet tőle az ember, a szájában ugyanis agyarak vannak. Játsszunk el a gondolattal, hogy egy járókelőt támad és sebesít meg egy ilyen állat. Akkor a következő kérdés az lesz, hogy hol voltak a vadászok, miért nem léptek közbe

– fogalmazott a Vadászkamara szóvivője.

Nyitókép: Vaddisznók Tihany közelében a 71-es számú útnál 2020. október 18-án. – Fotó: Farkas Melinda / MTVA