„Bebizonyítottuk, hogy nem reklámhölgyek vagyunk” – munkába állt az első női mozdonyvezető a MÁV-nál

„Annak idején titokban jelentkeztem a vasútközlekedési szakközépiskolába, egy üres papírt írattam alá édesanyámmal” – meséli Magdolna, ahogy átvágunk a síneken a Nyugati pályaudvar mögötti területen, távol az utazó tömegtől. „A szüleim akkor szereztek tudomást róla, amikor jött a levél, hogy Budapestre kell mennem felvételizni. Kérdezték is, hogy ez mi.”

A Fehér Házba tartunk – azaz a vasutasok pihenő és feljelentkező épületébe, ahol egy nőknek fenntartott közösségi szobában beszélgetünk. A dedikált női szoba viszonylag új – ahogy az is, hogy nő üljön egy mozdony vezetőállásán.

Magdinak hivatalosan májusban lépett életbe az új szerződése, amelynek értelmében ő az első nő, aki mozdonyvezetői munkakörben dolgozik a MÁV-START Zrt.-nél. Erről a szakmáról sokáig úgy tartották, hogy nem nőnek való: majd' 170 évig csak férfiak vezettek mozdonyt. Szakmájuk nehéz fizikai munkának minősült, többek között a járművek összekapcsolásakor szükséges csavarkapcsok emelgetése miatt.

Amikor 1995-ben kijöttem az iskolából, nem vettek fel a vasúthoz, még szerelőnek sem

–  emlékszik vissza. „19 éves fiatal lányka voltam, nem tudták elképzelni, hogy ott dolgozzak."

Magdi viszont nem adta fel. Csaknem két évtizeddel később végre lehetősége nyílt, hogy a MÁV-nál dolgozzon, azóta pedig folyamatosan küzdött azért, hogy elérje a mozdonyvezetői pozíciót. Az utóbbi években egyre több nőt vett fel a vasútvállalat, Magdi pedig mindvégig úttörőnek számított karrierjében – nem is ő lesz az utolsó nő, aki mozdonyvezetői székbe ül.

Nők a mozdonyokban a világ körül

A MÁV-START 2012-ben hirdette meg az első motorvonat-vezetői tanfolyamot nők számára (ez némileg más, mint a mozdony). Az osztrák-magyar GYSEV Zrt.-ben 2018-ban foglalta el először nő egy mozdony vezetőállását: a burgenlandi Ingrid Gutsch az ausztriai szakaszokon dolgozik.

Az utóbbi időben a világ több országában is megjelent az igény, hogy nőket csábítsanak erre a kimondottan maszkulinnak gondolt pályára: egy ilyen felhívásra Szaúd-Arábiában például nemrég 28 ezer helyi nő jelentkezett. A közel-kelet első női mozdonyvezetője Mariam Al Safar volt, aki 2012-ben állt munkába az Egyesült Arab Emírségekben.

Lengyelországban 2021-ben állt munkába az első női mozdonyvezető, az Egyesült Királyságban 1978-ban, Indiában pedig 1998-ban. A legkorábban kezdő női masiniszta valószínűleg az orosz Elena Csuknyuk volt: ő 1938-ban állt munkába a Szovjetunióban.

„Nem vagyok az a típus, aki feladja a reményt”

Bár korábban motorvonatot sem vezettek nők a MÁV-nál, ma már több mint húsz női motorvonat-vezetője van a vasúttársaságnak, Magdival pedig az első női mozdonyvezető is már állományban van.

Először Magdi is motorvonat-vezető lett. Ezeket a járműveket vezetni némileg más, mint mozdonyt: a mozdonyvezetőknek időnként a mozdony és a kocsik kapcsolását is saját kezükkel kell elvégezniük. Ez az egyik legfontosabb feladat, amitől a cégnél hosszú ideje „féltették” a nőket.

Egy ilyen művelet során a kocsikat összekötő csavarkapcsot kell emelgetni, a munkavédelmi jogszabályok azonban nem engedtek a nőknek ilyen típusú munkát végezni. A rendszeres üzemorvosi vizsgálatokon is korlátozásokba ütköztek. „Az orvost kellett először meggyőzni, hogy ezt hagyja el” –  mondja Magdi. 

Én belülről, egy másik hölgy a vasúton kívülről írta a kérvényeket, hogy hagyják el a korlátozást. Végül 2019-ben érték el, hogy az orvos ezt eltörölje.

Ezután viszont még további egyeztetésekre volt szükség, hogy Magdi és társai mozdonyt vezethessenek.

A vezetőségnek hosszabb idő kellett, míg ki tudta alakítani azt a szabályozást, ami lehetővé tette, hogy nők is mozdonyvezetők lehessenek. Közvetlen felettese idén áprilisban hívta Magdit, hogy közölje a jó hírt: végre megkapta az engedélyt, a következő hónaptól már mozdonyt is vezethet. 

A MÁV V46-os sorozatú, állomási tolatásra használt villanymozdonyát, azaz egy Szöcskét vezethet először.

És hogy hogyan változott férfi kollégáik hozzáállása azóta, amióta 2014-ben munkába álltak az első női motorvonat-vezetők? „Azt tapasztaltam, hogy inkább apai féltéssel voltak irántunk. Nem éreztették, hogy »mások« lennénk.” Szerinte ő és nőtársai a cégnél „bebizonyítottuk, hogy nem reklámhölgyek vagyunk”.

Gyerekkori álom

Nyugodt, kollégiumi hangulat van a háromágyas pihenőszobában, ami a Fehér Ház egyetlen, kifejezetten nőknek fenntartott pihenőhelye. Ezt a helyiséget akkor alakították ki, amikor már több nő is dolgozott a telephelyen. „Engem nem zavart, amikor fent a harmadikon a hatágyasban egy férfi hangosan aludt a mellettem lévő ágyon, de a többieket igen, és akkor megkértük a vasutat, hogy legyen egy saját női szoba is.”

Magdinak már a középiskolában is meg kellett küzdeni azért, hogy elfogadják a nőként kicsit különösnek tartott szenvedélyét. A kilencvenes években a Mechwart iskola gépész szakán ezer fiúra jutott három lány. „Erre a szakra azt mondták, lányoknak nem is szabad jelentkezniük. Így amikor megkérdezték a felvételin, hogy miért akarok forgalmi szolgálatvezető lenni, azt mondtam, hogy nem az akarok lenni, hanem gépész, csak mondták a telefonban, hogy azt nem lehet.” A következő kérdés viszont ez volt: „És ha lehetne?” Magdi nem habozott: a tanyavilágban nőtt fel fiúkkal, egyetlen lányként, „szóval ez nem okozott soha gondot”.

Kiment a felvételiről, visszahívták, és mondták, hogy felvételt nyert gépésznek.

Ez nem csak a karrierje szempontjából volt szerencsés kimenetel. A középiskolában találkozott ugyanis – ma szintén vasutas – férjével, aki mellé akkor ültették a padba, amikor egy délután büntetésből sokáig az iskolában kellett maradnia. „Így akarta »motiválni« Ilkei Sándor tanár úr azokat, akikben többet látott. Amikor ‘95-ben összeházasodtunk, azt mondta nekünk, hogy ő még a mi gyerekünket is tanítani fogja, mi viszont nem hittünk neki. Aztán igaza lett, és most a fiunk is a vasútnál dolgozik.”

Saját szüleire így gondol vissza: „édesapám nem érhette meg, hogy lássa, mit érek el. Édesanyám pedig szerintem még most sem békült ki azzal, hogy ilyen messze élek tőle, de büszke rám azért, hogy mozdonyvezető lettem.”

Apai nagymamám viszont még utazhatott olyan motorvonaton, amit én vezettem: egyszer megkértem a feletteseimet, hogy kapjak Cegléd felé egy járatot. Nagyon élvezte, hogy rajta ülhetett.

Magdinak rendkívül fontos, hogy a következő generáció is megszeresse a vasutat, ezért rendszeresen népszerűsíti azt az élet minden területén, a fiatalok körében.  Ő is gyerekként esett szerelembe a vasút világával: közel élt a ceglédi fűtőházhoz, „ahova be lehetett kukucskálni, és nézni a vasutasokat”. Felidézi: ide már 1992 nyarán, mozdonyszerelő gyakornokként dolgozni is visszatért.

1993-ban az Északi fűtőházban is volt szerelő gyakornok, ahol most mozdonyvezető lett.

Nyitókép: MÁV-START Zrt.