Egyszerűbbé tette a kormány a digitális nomádok Magyarországon tartózkodását, de van némi zavar a rendszerben

Február 1-től egyszerűbbé vált a digitális nomádok Magyarországon tartózkodása. Ekkor lépett ugyanis érvénybe az a kormányhatározat, amelynek értelmében legfeljebb két éves tartózkodási engedélyt kaphatnak az olyan külföldi munkavállalók, akik

• az Európai Gazdasági Térségen kívülről érkeznek;
• nem Magyarországon, hanem egy EU-n kívüli országában áll fent munkaviszonyuk, és tudnak távmunkában dolgozni,
• vagy részvényesek és pénzt keresnek egy másik országban működő cégnél;
• a jelentkezőknek legalább havi 2000 eurós keresettel kell rendelkezniük, és igazolniuk kell, hogy megkerestek legalább ennyit a jelentkezés előtti hat hónapban. Ez nagyjából 708 ezer forintnak felel meg, ami nyugati országokban bőven a havi nettó átlagkereset alatt van.

A szabályokat részletesen itt lehet tanulmányozni.

A döntésről szóló határozat a 2021. július 29-i Magyar Közlönyben jelent meg először, de a jelentkezés csak idén februártól lehetséges. Szijjártó Péter külügyminiszter még tavaly júniusban beszélt arról, hogy a kormány meglépné az új vízum bevezetését. Akkor ő ezzel indokolta a döntést:

 A [gazdasági] versenyben mi magyarok jól állunk, de nem dőlhetünk hátra. Hétről hétre újabb és újabb intézkedéseket kell hoznunk, újabb és újabb érveket kell adnunk a beruházók kezébe, hogy miért ide, Magyarországra jöjjenek.

Ki és miért jöhet?

Fontos kitétel még, hogy a vízum nem terjeszthető ki családtagokra, még kisgyerekekre és házastársra sem. Ez azért van, mert a kormány az úgynevezett Fehér kártyával 40 év alatti egyedülállókat tervez megcélozni. Egyszerre maximum egy évre lehet Fehér kártyát szerezni, aminek a hatálya egyszer egy évvel meghosszabbítható.

Korábban a szakértők arról beszéltek, hogy a Fehér kártya ideiglenesen enyhítheti az akut szakemberhiányt Magyarországon. 

Korábban több mint 30, köztük számos uniós ország jelentette be, hogy hasonló vízumot kínál a digitális nomádoknak. Köztük van több EU-s ország is, például Németország, Portugália, vagy Spanyolország.

„Nem cél és nem látszik reális lehetőségnek, hogy Magyarországra több digitális szakember jöjjön, mint amennyi magyar szakember távozik külföldre. Ugyanakkor rövid távon enyhítheti az akut szakemberhiányt, ha külföldi munkavállalóknak megkönnyítjük egy speciális vízum megszerzésének lehetőségét. Ezt teszik jelenleg több európai országban, éppen ezért fontos, hogy ne kerüljünk e téren versenyhátrányba” – mondta a kormányhatározat megszületésekor a HWSW-nek Tajthy Krisztina, a Szövetség a Digitális Gazdaságért (IVSZ) főtitkára.

Az rtl.hu megkérdezte a külügyet is arról, hogy eddig hányan nyújtottak be igénylést a Fehér kártyára, illetve hogy mekkora érdeklődésre számítanak a vízum iránt. Amint válaszolnak, beszámolunk róla.

Még nem állt fel a rendszer, és vannak külföldiek, akik nem is kérnének belőle

Az amerikai Avi Charlop már december óta várja tűkön ülve, hogy jelentkezhessen az újfajta vízumért. A szoftverfejlesztőként dolgozó digitális nomád február 3-án arról számolt be, hogy bár papíron már lehet jelentkezni, egyelőre nem zökkenőmentes a rendszer. Ő Magyarországról próbálta elérni a New York-i magyar konzulátust, de itt is próbálkozott a jelentkezés megindításával.

A New York-i konzulátuson senki sem tudta, hogy mit csináljon. Az itteni bevándorlási hivatalban pedig azt mondták, még nem is hallottak erről a vízumról. 

Itt azt mondták neki, hogy legkorábban három hét múlva tudnak segíteni neki a jelentkezés elindításában. A külügyet a fennálló problémákról is megkérdeztük.

Avinak ezen túl is vannak kétségei a Fehér kártyával kapcsolatban: nem tiszta számára, hogy azt a külföldi lakcímére, vagy az itteni tartózkodási helyére küldik majd ki. Amennyiben az utóbbi történik, egy sima, 90 napos látogatói vízummal tér majd vissza hazájából Budapestre, amit itt a Fehér kártyára cserél. Ebben az esetben pedig kérdés, hogyan tudja bizonyítani más schengeni országokban, hogy nem lépte túl a látogatási idejét, ha a 90 nap lejárta után lép be.

Pedig ő rutinos nomád: már négy éve él így, és számos európai országban megfordult. Magyarországon háromszor járt az elmúlt évben. Szíve is idehúzza: barátnője magyar.

Azt mondta, Magyarország azért lehet tökéletes hely a nomádoknak, mert a kelet-európaiakra jellemző kedvesség is megvan itt, az infrastruktúra viszont eléri a nyugat-európai színvonalat. Ám szerinte számos nomád számára „kiesik” az ország, mivel a 90 napos schengeni vízum lejárta előtt inkább a híresebb európai nagyvárosokat járják végig. Ezen változtathatna a Fehér kártya.

A szintén amerikai Kyle Metscher korábban több mint egy évet töltött Magyarországon, mialatt egy külföldi tartalomgyártó cégnek dolgozott. Számára sem világos minden részlet a vízummal kapcsolatban.

„Nem tudom, mi a végcél vele: az, hogy a képzett munkások egy másféle vízumot kérjenek a jövőben, ha értékesek az ország számára, vagy csak az, hogy pár ember ideig-óráig Magyarországon költse a pénzét” – mondta. 

Arra is felhívta a figyelmet, hogy számos digitális nomád önálló vállalkozó, és nincs alkalmazotti viszonya, így ők nem is folyamodhatnának a vízumért.

Nyitókép: Peggy_Marco / Pixabay