Nem a hosszú börtönévek miatt végez magával az öngyilkos magyar rabok többsége

Jelentősen csökkent öt év alatt az öngyilkossági kísérletek száma a magyar büntetés-végrehajtási intézetekben, de a befejezett öngyilkosságok számában is visszaesés látszik – ez derült ki a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (BVOP) az rtl.hu kérdéseire küldött adataiból. Míg a Magyar Nemzet 2017-es cikke szerint 2012 és 2016 között, azaz öt év alatt 35 befejezett öngyilkosság és 187 öngyilkossági kísérlet, addig 2017 és 2021 vége között összesen 29 befejezett öngyilkosság és 43 öngyilkossági kísérlet történt a hazai bv-intézetekben.

Nőtt viszont azoknak a száma, akik letartóztatásuk alatt, vagyis még az elítélésük előtt fordultak önmaguk ellen. 2017-ben négyen, 2018-ban öten, 2019-ben hárman, 2020-ban ketten, ám 2021-ben már kilencen végeztek magukkal, vagy kíséreltek meg öngyilkosságot letartóztatásuk idején. 

A hosszú, esetenként életfogytiglani szabadságvesztésüket töltő elítéltek közül viszont arányaiban sokkal kevesebben mondanak le az életükről a rácsok mögött, mint a belátható hosszúságú fogház-, börtön- vagy fegyházbüntetésüket töltő rabok. A BVOP válaszaiból kiderült, hogy a 10 évet meghaladó büntetésüket töltő elítéltek közül hányan követtek el úgynevezett „szuicid cselekményt”:

• 2017-ben 4 befejezett öngyilkosságból 1 esetben, 8 öngyilkossági kísérletből 2 esetben;
• 2018-ban 6 befejezett öngyilkosságból 2 esetben, 13 öngyilkossági kísérletből 2 esetben;
• 2019-ben 6 befejezett öngyilkosságból 1 esetben, 5 öngyilkossági kísérletből 0 esetben;
• 2020-ban 5 befejezett öngyilkosságból 0 esetben, 7 öngyilkossági kísérletből 2 esetben;
• 2021-ben 8 befejezett öngyilkosságból 1 esetben, 10 öngyilkossági kísérletből 0 esetben volt az elkövető 10 évnél hosszabb időre elítélt.

Pszichés egyensúlyvesztés

A nemek eloszlása látszólag egyértelmű képet mutat az öngyilkosságot elkövetők és az arra kísérletet tevők között. Öt év alatt 5 nő fordult önmaga ellen a hazai büntetés-végrehajtási intézetekben, miközben 67 férfi ölte meg magát vagy próbálta ezt megtenni. Ez az arány természetesen azzal is összefügg, hogy nagyságrendekkel több férfi fogvatartott van Magyarországon, mint női. A KSH legfrissebb, 2020-as adatai szerint összesen 15 462 férfit és 1 290 nőt tartanak fogva a hazai bv-intézetekben letartóztatottként, elítéltként, kényszergyógykezelésre utaltként és elzárásra beutaltként. Ez alapján a nők 0,3 százaléka, a férfiaknak pedig 0,4 százaléka tört a saját életére az elmúlt öt évben. 

Területi, illetve intézményi megoszlás tekintetében nincsenek nagy eltérések. A legtöbb országos, fővárosi és megyei bv-intézetben szinte minden évben történt befejezett öngyilkosság és kísérlet 2017-21 között. A budapesti Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben 2020-ban öngyilkossági kísérlet, 2021-ben pedig befejezett öngyilkosság is történt az elmúlt öt évben.

Arra is rákérdeztünk a BVOP-nél, hogy az öngyilkosságot elkövetők, vagy azt megkísérlők közül hány embert kezeltek mentális problémák miatt: 2017-ben öten, 2018-ban hatan, 2019-ben hárman, 2020-ban öten, 2021-ben hatan álltak pszichológiai kezelés alatt a tettük elkövetése előtt. Ezek alapján az önmaguk ellen fordulóknak évente a harmada-fele került ki a valamely pszichiátriai betegséggel vagy mentális problémákkal küzdő elítéltek közül.

A BVOP szerint a „pszichés egyensúlyvesztés” tekintetében számos kockázati tényező létezik. Ezek előidézhetnek olyan mentális zavarokat, amelyek fontos szerepet játszanak az öngyilkosság, vagy az önkárosítás elkövetésében. Ide tartoznak például a depresszív zavarok, a traumákkal terhelt gyermekkor, a szexuális, illetve fizikai bántalmazás, a negatív megküzdési mechanizmusok, a bv-intézetbe való bekerülés és az ezzel járó veszteségek, valamint a pszichoaktív szerektől való megfosztás. A parancsnokság szerint az év ünnepi időszakai a bv-intézetekben nem kockázatosabbak, vagyis nem jelenthető ki egyértelműen, hogy az öngyilkosságok és önkárosító magatartások kiváltói lennének.

Hangulatellenőrzés és kockázatelemzés

A BVOP szerint az elítéltek öngyilkosságainak és kísérleteinek legjellemzőbb módszere továbbra is az önakasztás. Az rtl.hu arra is rákérdezett, hogy mit tesznek a hazai bv-intézetekben ezek megakadályozására.

„A büntetés-végrehajtás szervezete mindent megtesz az öngyilkosságok, önkárosító események megelőzésének érdekében. A jogszabályban előírtak alapján biztosítjuk a fogvatartottak számára a hasznos és célszerű napi elfoglaltságot (lehetőleg munkavégzést), illetve a szabadidő hasznos eltöltését. Az öngyilkossági szempontból veszélyeztetett fogvatartottak részére a pszichológus rendszeres állapotkontrollt, illetve – egyéni vagy csoportos foglalkozás keretében – pszichológiai ellátást biztosít” – írta válaszában a parancsnokság. Hozzátették:

A reintegrációs tiszt naponta hangulatellenőrzést végez. 

A BVOP szerint az alábbi protokoll szerint járnak el:

• A pszichológiai egyensúlyvesztés jeleinek észlelésekor, vagy ha a fogvatartott ilyesmiket hangoztat, akkor soron kívül orvoshoz viszik, aki ezután további szakirányú vizsgálatra is beutalhatja.
• Az orvos, valamint a bv-intézet pszichológusa a szakmai megítélése alapján javaslatot tehet a további kezelésekre, valamint arra is, hogy a fogvatartottat máshol helyezzék el. 
• Amennyiben a szakemberek valamilyen kóros elmeállapotot gyanítanak, az elítéltet az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetbe szállítják, hogy ott pszichiátriai kivizsgáláson essen át.
• Végezetül az öngyilkossági kísérlet vizsgálatakor feltárt körülményeket, az ahhoz vezető okokat, az azt megelőző intézkedéseket „a személyi állomány oktatásának tárgyává teszik”.

Válaszlevelük szerint egy kérdőív segítségével a BVOP kockázatelemzési és kezelési rendszert is működtet. Ez az elítéltekről egyebek közt olyan információkat tárol, hogy korábban követtek-e el öngyilkosságot vagy önkárosítást. Akinél az adatok alapján fennáll a szuicid cselekmény esélye, bekerül a kiemelten veszélyeztetett fogvatartottak nyilvántartásába. Ez felhívja a figyelmet az intézeti jelenlétükre, valamint a velük kapcsolatos speciális feladatokra.

Tekintve, hogy emberéletekről van szó, már egyetlen öngyilkosság is soknak számít

– írta a BVOP, majd hozzátették, hogy „a közel 19 ezer fős fogvatartotti állományt figyelembe véve a magyar büntetés-végrehajtási szervezet számai nemzetközi viszonylatban is alacsonynak számítanak”.

Ha Ön vagy valaki a környezetében krízishelyzetben van, hívja mobilról is a 116-123 ingyenes, lelki elsősegély számot!

Börtön, fegyház vagy fogház?

A hétköznapi szóhasználatban és gyakran a magyar sajtóban is a „börtön” szót alkalmazzuk az összes büntetés-végrehajtási intézetre. Pedig a börtön a szakzsargon szerint nem pusztán egy épület, amelyben rabokat őriznek, hanem egy büntetés-végrehajtási fokozat.

A fogház a legenyhébb fokozat: a rab az intézményen belül szabadon járhat a kijelölt területeken és szabadon töltheti ideje jelentős részét. Még az eltávozása is engedélyezhető, amelynek időtartama beleszámít a büntetésbe, illetve munkája is lehet a falakon kívül. A börtönben ez már csak kivételes esetben engedélyezhető a rab számára, akinek életrendje meghatározott, irányítás és ellenőrzés alatt áll. A fegyház a legszigorúbb fokozat: a rab zárkája általában nappal is zárva van, életét állandó ellenőrzés alatt tartják.

Nyitókép: A Budapesti Fegyház és Börtön Újhegyi úti kerítése és mögötte a Kisfogház épülete a főváros X. kerületében. – Fotó: Jászai Csaba / MTVA