belföld

Szinte bárki zavartalanul terjeszthet oltásellenes álhíreket Magyarországon

Molnár RichárdMolnár Richárd

2022. január 4. 10:58

Sikerült több embert szóra bírnunk néhány magyar álhír- és összeesküvéselmélet-gyártó csoportból, akik hihetőnek tűnő, zavaros sztorikkal próbálták védeni tudományellenes álláspontjukat. De miért nem állja útjukat a Facebook?

„Igaz-e, hogy több oltott van kórházban, mint nem oltott? Azt nem tudom megmondani” – mondta egy szívbeteg, oltásellenes nyugdíjas asszony Tolna megyéből, akit a Facebookon keresztül értünk el. Rajta kívül még két embert sikerült szóra bírnunk. Ők is tagjai olyan magyar nyelvű Facebook-oldalaknak, amelyek előszeretettel terjesztenek oltásellenes véleményeket, álhíreket és összeesküvés-elméleteket. Mindannyian osztottak már meg ilyeneket a közösségi oldalon, ezért most velük, vagyis az eredeti forrásokkal együtt próbáltuk meg ellenőrizni ezeket. Egyikük, aki profilján a saját arcát vállalva oszt meg szakmányban álhíreket, végül nem volt hajlandó sem bizonyítékkal, sem bővebb magyarázattal alátámasztani történeteit.

Miért nem kaptam el a vírust?

A már említett Tolna megyei nyugdíjas asszony viszont szívesen beszélt telefonon is velünk. Állítása szerint kizárólag a Facebookról, és főleg az oltásellenes, vírustagadó csoportokból tájékozódik. Az asszony egyik sokak által lájkolt, és terjesztett kommentje szerint a járvány harmadik hullámának közepén, idén márciusban egy kórház kardiológiai osztályán feküdt többedmagával. „Már két napja feküdtem az osztályon, a harmadik nap a mellettem fekvő nő meghalt. Nem látszott rajta semmi, még délelőtt is beszélgetett. A nővér mondta, hogy covidos volt” – mesélte a nyugdíjas. Szerinte mi sem bizonyítja jobban, hogy a koronavírus nem létezik, hogy állítása szerint egyikük sem kapta el a betegséget. Emiatt úgy gondolja, az oltás is felesleges.

Szerinte az érvelését az is alátámasztja, hogy egy barátnője februárban úgy került intenzív osztályra, hogy előtte állítólag beoltatta magát. „De hát akkor létezik a vírus, nem” – tettem fel a kérdést. Miután önmagának is ellentmondott, az asszony kissé visszakozott, és már úgy vélte, talán mégis létezik valamilyen vírus, de közel sem olyan veszélyes, mint a kormány mondja, nem is bízik a napi koronavírus-jelentésekben.

Tussai Gábor orvos beolt egy nőt a Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyaggal harmadik oltásként Szekszárdon 2021. november 18-án – Fotó: Kiss Dániel / MTI

Azt is állította, egy nővér mondta neki, hogy egy balesetben elhunyt fiatalember lapjára is azt kellett írnia, hogy covidos volt, mert ez volt utasítás. Ez a toposz sokszor felbukkant már nem csak a magyar, a nemzetközi járványtagadó közösségben is. A tisztánlátást nem segítette, hogy a kormányzat is ellentmondásosan kommunikált az ügyben. Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter az április 8-i kormányinfón azt mondta: „Magyarországon a statisztikának volt része olyan elhunyt is, aki közlekedési balesetben halt meg, és ezt követően koronavírus-pozitívnak találták”. 

A miniszter állítását utólag viszont cáfolta Müller Cecília országos tisztifőorvos, és egyértelművé tette, hogy aki balesetben hal meg, akkor sem kerül bele a statisztikába, ha kiderül róla, hogy koronavírusos volt.

„Az oltási hajlandóság tekintetében a legerősebb tényező a kormányzattal szembeni bizalom” – mondta megkeresésünkre Krekó Péter szociálpszichológus, a Political Capital elemzője. Krekó szerint Kelet-Európában hagyományosan alacsony az államba, a hatóságokba vetett bizalom. Emiatt lehet, hogy a térségben Nyugat-Európához képest gyengébb az átoltottság, és az elején a negyedik hullám is ezekben az országokban tarolt leginkább, például Romániában és Szlovákiában. Fontos az is, hogy egy-egy államban a politikusok és pártok mennyire állnak bele az oltásellenességbe. Magyarországon konszenzus van oltáspártiságban kormány és ellenzéke között, csak a Mi Hazánk jelent kivételt. Krekó szerint volt ugyan olyan magyar kutatás, amely azt mutatta, hogy az ellenzéki szavazókban magasabb az oltásellenesség, de ez inkább az orosz és kínai vakcinák elutasítottsága miatt alakult így.

Makacs tévhitek, tehetetlen tudomány

Ennek ellenére a magyar oltásellenes Facebook-csoportokban nem a Szputnyik vagy a Sinopharm, hanem a gyógyszercégek „pénz- és hataloméhségével” azonosított Pfizer-BionTech vakcinája a főellenség. Egy borsodi kisvárosban élő, középkorú, két kamaszgyereket nevelő, otthon dolgozó anya bejegyzése is hamar terjedni kezdett. Több ezren osztották meg különböző módokon, de átírva, máshogy elmesélve is megjelent többeknél. A nő állítása szerint a következő párbeszédet hallotta: „Két gyerek beszélget: Milyen oltást kapott a volt osztálytársad anyukája, aki meghalt? – Pfizert, mert? – Én is azt kaptam, kettőt. Azóta, ha eszek, akkor is korog a gyomrom, ha nem eszek akkor is. Néha megnő nagyra a hasam és mindig rosszul vagyok. Én is meg fogok halni?” Ezután a nő kemény stílusban kezdi szidni azokat a szülőket, akik beoltatták a gyerekeiket.

Magyarországon már 18 év alatt, akár az 5-11 éveseknek is beadhatják, szülői beleegyezéssel a Pfizer-vakcinát. 

Elértük az eredeti bejegyzést író anyát, aki ekkor már nem egészen azt a történetet adta elő, amiről posztolt. 

Elmondása szerint egyik fiának 16 éves osztálytársnője mesélte neki telefonban, hogy két Pfizert kapott és a fent leírt tüneteket produkálta. A borsodi anya állította, a lánynak halálfélelme volt. Ugyanis a beszélgetést megelőzően elhunyt a lány édesanyja, miután Pfizer-oltást kapott.

Felvetésünkre, hogy vannak rá példák, amikor az emberek oltás nélkül is produkálnak olyan tüneteket, mint az említett kamaszlány, a nő így reagált: „Nem vagyok orvos. De egymástól több száz kilométerre élő emberek, akik nem ismerik egymást, írják, hogy menstruációs zavaraik lettek, hull a hajuk, baj van a bőrükkel, vagy vérhígítót szednek, mert vérrögük keletkezett az oltás után. Szerinted ennyi ember, több tízezer ember összebeszél és elkezd egyet fújni” – tette fel a kérdést. A borsodi anya ezután hamar eljutott az összeesküvés-elméletekig. Például elmondta, hogy nem hiszi, hogy az említett tünetek akár a százmillió számra beadott vakcinák nagyon alacsony arányban előforduló mellékhatásai lennének, mert az erről szóló vizsgálati eredményeket szerinte meghamisították. Akár csak a kormányzat napi covid-híreit: a nő szerint valójában a kórházban és lélegeztetőgépen lévő oltottak számát közlik.

Az anya által hangoztatott, tévhiteken alapuló konteók visszaköszönnek az oltásellenes csoportokban is. Több ilyet a Tolna megyei nyugdíjas nő is kész tényként kezelt, pusztán azért, mert a Facebookon olvasta. Például, hogy a koronavírust a mobilinternethez használt 5G-antennák terjesztik. De van csoport, ahol tényként terjesztik, hogy az oltottaknak fura szaguk van és allergiás reakciókat kelthethetnek az oltatlanokban.

Az ilyen elméletek azért is tartják makacsul magukat, mert Krekó Péter szerint, a társadalom többségében eleve téves kép él a tudományról, illetve az elvárások is sokszor túlzóak.

A tudomány nem mondja meg mindenről a tutit, nem tárja fel teljes egészében a jelent és a jövőt, hanem valószínűségi alapon tud állításokat megfogalmazni

– fogalmazott a szociálpszichológus.

Krekó hozzátette, a tudománynak éppen az az értéke, hogy az új ismeretek fényében képes korrigálni saját magát. Ebből az következik, hogy amit tegnap tudtunk, az nem pontosan ugyanaz, mint amit ma tudunk. Ezt azonban Krekó szerint, a tudomány világa nem képes megfelelően kommunikálni a laikus közönség felé. Helyette ad hoc szereplők vannak a magyar médiában is, akik sokszor tesznek utólag hibásnak vagy túlzónak minősülő kijelentéseket. „A tudósokat nem azért fizetik, hogy helyesen kommunikáljanak a lakossággal. Mindig valami okosat kell mondani, ha napi hússzor odatartják a mikrofont eléjük, így pedig könnyű belecsúszni egy-egy rossz nyilatkozatba” – mondta Krekó.

A Facebook lehet a kulcs

A tudományos kommunikáció, valamint az iskolai tudományos oktatás fejlesztése mellett Krekó elengedhetetlennek látja az álhírek terjedésének korlátozását is a közösségi médiában. Szerinte ugyanis hiába irányelve a Facebooknak, hogy törli a vakcinaellenes oldalakat, Magyarországon virágoznak az ilyen csoportok.

A Facebooknak igenis felelőssége van abban, hogy a kicsi, nem angol nyelvű országokban is végezzenek tényellenőrzést. Magyarországon ezt jelenleg egyetlen ember végzi

– közölte Krekó. 

„Egyértelműen a koronavírus és az azzal kapcsolatos témák (oltások, lezárások) dominálnak” – erről már Záborszky Ede, Magyarország egyetlen Facebook-tényellenőre mesélt az rtl.hu-nak. Záborszky az AFP hírügynökség munkatársa, és havonta átlagosan 10 álhírt cáfol meg. Azonban sem ő, sem kollégái nem törölnek bejegyzéseket, és véleményekkel sem foglalkoznak. Az AFP és más, a Facebookkal partnerségben működő tényellenőrző szolgálatok viszont megjelölhetik a megtévesztő tartalmakat.

Ebben az esetben az adott Facebook-bejegyzésnél megjelenik egy figyelmeztető üzenet egy linkkel a hamis állítást cáfoló cikkre. A megjelölt bejegyzések elérése a közösségi oldalon adott esetben csökkenhet

– mondta Záborszky.

Az AFP munkatársa elmondta, kétféleképpen kerülhet le a figyelmeztetés egy bejegyzésről. Egyrészt ki lehet javítani a megtévesztő posztot, de ha hiba van a tényellenőrzésben, azt is lehet jelezni. Záborszky szerint „eddig még egyikre sem volt példa a magyar oldal elindulása óta”.  

Az ilyen tényellenőrző munkának azért van jelentősége Krekó Péter szerint, mert a kutatások egyértelműen bizonyítják: az álhírek fogyasztói szinte kizárólag a közösségi médiából tájékozódnak, és be vannak zárva az algoritmusok által generált véleménybuborékokba. 

Vagyis nem találkoznak a saját világlépükkel ellentétes álláspontokkal, ami esetünkben azt jelenti, hogy ezeket az embereket elkerülik a tudományos tények.

A magyar oltásellenes csoportokkal kapcsolatban kérdéseket küldtünk a Facebook sajtómegkeresésekhez használt email-címére. Arra voltunk kíváncsiak, miért nem moderálják vagy törlik az oltásellenes álhíreket terjesztő oldalakat; van-e erre elég Facebook-alkalmazott; illetve csak a csoportokat és a bejegyzéseket moderálják, vagy a kommenteket is. Pár nap múlva, válaszlevélben egy kommunikációs vezető arra kért minket, hogy küldjük el a cikkünkben vizsgált csoportok linkjeit. Ezt megtettük, ennek ellenére azóta sem kaptunk választ kérdéseinkre, és a vizsgált csoportok továbbra is zavartalanul működnek. A Facebook hozzáállását mutatja, hogy Andrew Bosworth, az amerikai cég technológiai igazgatója az Axiosnak adott interjújában úgy fogalmazott: az emberek döntik el, hogy elhisznek valamit vagy nem, így arról is ők döntenek, hogy ezt megosztják-e másokkal.

Nyitókép: A német-amerikai fejlesztésű Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyag, a Comirnaty-vakcina – Fotó: MTI / Varga György

 
#belföld#koronavírus#oltásellenesség#facebook#pfizer#álhír#fake news#krekó péter

Címlapról ajánljuk