183 pedofil bűnelkövetőből csak kettő volt ténylegesen pedofil egy magyar kutatás szerint

„Nagyon félrevezető és pontatlan, hogy a média és a közbeszéd egységesen pedofilnak hívja azokat, akik gyermekek sérelmére követnek el szexuális bűncselekményt” – mondta Szabó Judit, az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) főmunkatársa a HVG-nek.

A portál cikke szerint a szakirodalom és a kutatások alapján kijelenthető: nem minden pedofil hajlamú ember válik bűnelkövetővé, és a gyermekeket szexuálisan bántalmazóknál sokszor nem állapítható meg a szó orvosi értelmében pedofília. Szabó Judit szerint a

gyermekek elleni szexuális bántalmazás elkövető körét összemosni a pedofíliával nemcsak félrevezető, de prevenciós szempontból káros is.  

Mi a különbség a bizonyítottan pedofil és nem pedofil elkövetők között? – tehetnénk fel a kérdést. A szakirodalom szerint pedofil elkövetők gyakran fiatalon kezdik a gyerekek bántalmazását és több áldozatot szednek, mint a nem pedofil elkövetők, továbbá a nemi bűncselekmények terén náluk nagyobb a bűnismétlés valószínűsége. 

Mint írják, ezzel szemben a gyerekeket szexuálisan bántalmazó, nem pedofil elkövetők gyakran stressz hatására, a pedofil tetteseknél idősebb korban lesznek elkövetők, általában családon belül és kevesebb gyermek ellen követnek el bűncselekményt. Egy, a lap által idézett 2008-as tanulmány szerint nagyobb valószínűséggel bizonyulnak pedofilnak azok, akiknek áldozataik közt fiú is van, több gyermeket bántalmaznak, inkább fiatalabb áldozataik vannak és nem saját családtagjuk sérelmére követik el a bűncselekményeket.

A pedofil bűnelkövetők többsége orvosi értelemben nem pedofil

Noha arra vonatkozó nyilvántartás jelenleg nincsen Magyarországon, hogy a gyermek szexuális bántalmazása miatt elítéltek mekkora része minősül klinikai értelemben pedofilnak, a Legfőbb Ügyészség kezdeményezésére készített 2018-as kriminológiai vizsgálat meglepő eredményre jutott.

A lap által ismertetett kutatásban az Országos Kriminológiai Intézet egyebek mellett azt vizsgálta meg, hogy milyen arányban állapítottak meg az elmeorvos-szakértők pedofíliát 169, jogerős bírósági ítélettel 2016 és 2017 között lezárt büntetőügyben. Az aktakutatás alapjául szolgáló eljárásoknak

• összesen 183 elkövetője volt,
• közülük a legfiatalabb 14, a legidősebb 73 éves volt,
• 95 százalékuk férfi, és csupán 8 tettes volt nő.

A vizsgált büntetőügyekben a legfiatalabb áldozat 11 hónapos, míg a legidősebb majdnem 12 éves volt a bűncselekmény elszenvedésekor, az átlagos életkoruk pedig 7,8 év volt. A kutatás azt találta, hogy a szakértői vizsgálatok 

a 183 pedofil bűnelkövetőből mindössze kettő esetében állapítottak meg klinikai értelemben pedofíliát.

További pár esetben pedig pedofíliás jegyek meglétéről, illetve gyerekek iránti vonzalomról írtak a szakértők. Több elkövetővel kapcsolatban azt állapították meg, hogy a nőkkel szemben gátlásosak, és azért próbálkoznak közeledni a gyerekekhez, mert esetükben kevésbé kell számolniuk a kudarccal. Szabó szerint viszonylag tipikusnak mondható a szomszédban lakó, a sértettel sok időt együtt töltő, vele jó kapcsolatot ápoló elkövető – tévhit, hogy „a legtöbb veszély a gyerekekre az utcán leselkedik”. Az idézett vizsgálat büntetőügyeinek 98 százalékában az áldozatok ismerték az elkövetőt, tízből közel nyolc esetben az abúzus helyszíne a sértett és/vagy a bűnelkövető lakása volt.

A jog nem ismeri a pedofília kifejezést

Orbán Viktor a múlt héten azzal érvelt a parlamentben, hogy amíg 2010-ben csak 81 pedofil ült börtönben, addig most már 663. Ambrus István egyetemi docens, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Kriminológiai Tanszékének vezetője szerint

a miniszterelnök állítása büntetőjogi szempontból nem értelmezhető.

„A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény olyan kitételt, hogy pedofil, nem ismer. Ez tehát inkább egy pszichológiai fogalom, amelynek megítélése nem a büntetőjogászok feladata” – fogalmazott az ELTE docense. Hozzátette, a növekedés hátterében az is állhat, hogy 2010 óta változott a Büntető Törvénykönyv és egy uniós irányelv is átformálta a hazai büntetőjogot: számos olyan bűncselekménynek is lett 18., illetve 14. életévét be nem töltött személy sérelmére elkövethető minősített esete, amelyet a korábbi Btk. nem tartalmazott.

Ambrus megjegyezte azt is, hogy az Országgyűlés kizárta a 18. életévüket be nem töltött sértettek sérelmére elkövetett nemi bűncselekményeknél a feltételes szabadságra bocsátást. Mivel ők tovább vannak börtönben, emiatt is nőhet a nyilvántartottak száma.

Nyitókép (illusztráció): Getty Images