baleset-bűnügy

Idén már 22 ember fulladt vízbe Magyarországon, pedig még csak most indult a nyári szezon

Molnár RichárdMolnár Richárd

2022. június 20. 17:11

A rendőrség adatai szerint 2016 óta szinte minden évben száznál többen veszítették életüket tavakban és folyókban. A medencés strandok kevesebb áldozatot szednek, bár tavaly hárman is uszodában vesztek vízbe. Mire kell figyelni, hogy ne történjen tragédia?

Az elmúlt hétvégén két nap alatt két újabb áldozatot követelt a szinte csak most beinduló nyári strandszezon. Szombaton egy kétéves kislány fulladt a kerti medencébe Pilisen. Vasárnap pedig a Duna ráckevei ágánál, a szigetcsépi strandon veszítette életét a vízben egy 20 éves fiú, a holttestét csak szonár segítségével találták meg. Egy hároméves kisfiú épp hogy megúszta, hogy a kerti medencébe esett vagy mászott.

De nem telt el sok idő, csak alig több mint két hét azóta, hogy két tinédzser hunyt el a Balatonban, miután harmadik társukkal (aki túlélte a balesetet) együtt egy szörfdeszkával nagyjából 350 méter messze úsztak be a parttól, de valahogy elszakadtak a deszkától, és vízbe fulladtak. Ők voltak a nyári szezon első áldozatai. Egyikük édesanyja megtörten nyilatkozott az RTL Híradójának.


Az ilyen nyári hírek sajnos eléggé gyakoriak, mégis minden alkalommal megrázzák a közvéleményt. Leginkább azért, mert sokan azt gondolják: a legtöbb vízbefulladásos halálesetért pusztán az úszótudás hiánya, illetve a felhevült test és a hideg víz találkozásából fakadó rosszullétek, görcsök a felelősek.

Az rtl.hu megpróbált utánajárni annak, hogy milyen jellemző okai vannak az elmúlt években történt vízbefúlásos eseteknek: hányszor okozott tragédiát az áldozatok úszótudásának hiánya, a felelőtlen viselkedés (például a felhevült testtel való vízbe ugrás, viharos időben való fürdés stb.), vagy kiskorúak esetében a gyerekek felügyeletével megbízott felnőttek gondatlansága.

Az Országos Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint azonban ilyen típusú adatokat nem tartanak nyilván. Azt viszont sikerült megtudnunk, hogyan alakult a vízbefúlásos esetek száma 2016-tól fogva, egészen 2022. június 1-jéig. Utóbbi adat még nem tartalmazta a nyári szezon áldozatait.

A cikk elején felsorolt eseteket is figyelembe véve a 2022-es strandszezon máris 4 halálos áldozatot követelt. Vagyis az idei évben már összesen 22 fő fulladt vízbe.

A rendőrségi adatokból látható, hogy fulladás szempontjából az élővizek jelentik a nagyobb veszélyt.

Vízbefulladás következtében elhalálozott személyek száma Magyarország élővizeiben (folyók, tavak, mesterséges tavak):

  • 2016-ban 108 fő,
  • 2017-ben 138 fő,
  • 2018-ban 85 fő,
  • 2019-ben 102 fő,
  • 2020-ban 117 fő,
  • 2021-ben 100 fő,
  • 2022.01.01-06.01-ig terjedő időszakban: 18 fő.

Vízbefulladás következtében elhalálozott személyek száma Magyarország medencés strandjain:

  • 2016-ban 1 fő,
  • 2017-ben 0 fő,
  • 2018-ban 0 fő,
  • 2019-ben 0 fő,
  • 2020-ban 0 fő,
  • 2021-ben 3 fő,
  • 2022.01.01-06.01-ig terjedő időszakban: 0 fő.

A rendőrségi adatokból látható, hogy nincs igazán trend az esetszámok alakulásában, azok nagyjából konstansak. Egyedül 2017 mutat kiugró adatot: abban az évben 138-an vesztették életüket hazánk élővizeiben. 2017-ben olyan sokan fulladtak a Balatonba, hogy tízéves rekord dőlt meg, amiről az RTL Híradója is beszámolt egy jellegzetes tragédia apropóján. 30 év körüli fiatalok részegen mentek vízibiciklizni Siófokon, majd egyikük a parttól 300 méterre belefordult a vízbe, és elmerült. Barátja utánaugrott, hogy kimentse, de ő is odaveszett.


Az élővizek nyilvánvalóan jóval több áldozatot követelnek, hiszen a medencés strandokon kötelező úszómesternek felügyelnie a strandolókat, így ha baj történik, alapesetben mindig van olyan személy, aki ki tudja menteni a vízből, és szükség esetén újra is tudja éleszteni a fuldokló személyeket. Ám az élővizek, főleg a gyorsan mélyülő és hideg vízű bányatavak óriási veszélyeket rejtenek még a gyakorlott úszók számára is.

Gyakori hiba például, ha valaki túlbecsüli a saját erejét, és elfárad úszás közben messze a parttól, esetleg izomgörcsöt kap. Továbbá nagy szél esetén a víz hullámzása, illetve folyóvizekénél a sodrás ereje miatt kerülhetnek bajba az úszók. 

Illés Zoltán, a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának szóvivője egy egyszerű szabályra hívta fel a figyelmet, amivel például a Balatonon vagy más élővízen el lehet kerülni a baleseteket: nem szabad a bójákkal kijelölt területen túl beljebb menni a vízen sem úszva, sem matraccal vagy vízibiciklivel. Hiszen éppen azért helyezik ki ezeket a bójákat, mert abból a távolságból még észrevehető, ha valaki bajba kerül, illetve a fürdőzők hamar ki tudnak jönni a partra. Ráadásul a bójákon belül nem jöhet semmilyen vízi jármű, ami veszélyeztethetné a fürdőzőket. 

A vízi mentők tanácsa szerint teli hassal illetve ittasan, bódult állapotban sem érdemes a vízbe menni, bármilyen meleg van. 

A vízbefúlásos esetek nagyjából felénél ugyanis bódult állapotban voltak a strandoló áldozatok. 

De a Balatonnál a sekély vízbe való fejesugrás is jelentős veszélyforrás, ami súlyos sérüléseket, gerinctörést vagy akár halált is okozhat.


Nyitókép: Fürdőzők a kánikulában a balatonfenyvesi szabadstrandon 2021. június 22-én. – Fotó: Varga György / MTI

#baleset-bűnügy#vízbefulladás#strand#rendőrség#ma#vízimentők

Címlapról ajánljuk