„Kevésbé halálos” – a magyar rendőrök is elkezdik használni az elektromos sokkolót

A TEK és az Országgyűlési Őrség után a Készenléti Rendőrség bevetési egységei is elkezdik használni a Taser nevű elektromos sokkolót, amit már szerte a világon alkalmaznak a rendvédelmi erők. A police.hu február első napjaiban számolt be róla, hogy megkezdték a rendőrök oktatását, és felszerelését a sokkolóval, amit a rendőrség az erről szóló beszámolóban úgy jellemzett, mint „nem halálos fegyver”, aminek „alkalmazása kisebb sérülést okoz”.

A pisztoly kinézetű eszköz sűrített nitrogént használva hajtóanyagként két kis tüskét lő ki nagyjából öt méter távolságra, és azon keresztül öt másodpercen keresztül juttat elektromos áramot az emberi testbe, ezzel „blokkolja az izmokat”. 

„Akivel szemben Tasert alkalmaznak, biztosan nem marad állva”– mondta el a police.hu-nak Porgányi Péter őrnagy. A KR Különleges Szolgálatok Igazgatósága bevetési főosztály III. kiképzési és módszertani osztályának kiképzésvezetője maga is kipróbálta, hogy ez milyen érzés:

Kipróbáltuk, és valóban fájdalmat okoz, úgy, mint akármelyik áramütés. Életünk leghosszabb 5 másodperce volt a kísérlet.

Kevésbé halálos fegyver

A magyar rendőrségnél a sokkolókat az Axon nevű amerikai cég (korábbi nevén Taser International) Taser X2 nevű – a cég weboldalán 1399 dolláros (430 ezer forint) áron kínált – sokkolóját használják. Ennek a cégnek köszönhető, hogy először az Egyesült Államokban, majd szerte a világon használni kezdték a rendfenntartó erők a kis tüskéket kilövő, távolról is használható sokkolókat. A cég neve annyira összekapcsolódott az eszközzel, hogy az amerikaiak már sokkoló szinonimájaként használják a „taser” szót.

A Tasert a hetvenes években fejlesztette ki a NASA egyik kutatója, de eleinte nem vált népszerűvé, mivel puskaport használt, és ezért tűzfegyvernek minősítették. Az eszközt az 1990-es években továbbfejlesztették, és a Taser nevű cég úgy kezdte el hirdetni, mint „nem halálos fegyver”. Az eszköz a kétezres évek elejétől fogva kezdett elterjedni az amerikai rendfenntartó erők körében. 2009-re már az összes amerikai állam engedélyezte a rendfenntartó erőknek a használatát, és 46 államban bárki megvásárolhat ilyen sokkolókat.

Az Axon azonban mostanra elhagyta a „nem halálos” jelzőt, és már a „kevésbé halálos” minősítéssel reklámozza a Tasert. A sokkolót ugyanis számos halálesettel hozták már összefüggésbe.

Az amerikai rendvédelmi erők már több mint két évtizede használják a Tasert, de arról nincsenek pontos hivatalos adatok, hogy ez idő alatt hány embert öltek meg vele, és mennyien szenvedtek súlyos sérüléseket. A fatalencounters.org online adatbázis szerint legalább 513 esetben fordult elő, hogy valaki meghalt, miután Tasert használtak vele szemben. Az Amnesty International jogvédő szervezet egy 2016-os jelentése legalább hétszáz halottat említett a kétezres évek eleje óta.

A Reuters brit hírügynökség 2017-es oknyomozó riportja szerint pedig több mint ezer ember halt meg csak az USA-ban, miután „megtézerelték”, és a halottkémi jelentések szerint legalább 153 ember halálát hivatalosan is úgy jegyezték fel, mint amiben jelentős szerepet játszott a Taser, vagy a Taser okozta azt.

A cég 2017-ben azt mondta a Reutersnek, hogy becslésük szerint hárommillió alkalommal használták a Taser sokkolókat, és bár vállalat feljegyzi a sokkolóival kapcsolatba hozott halálesetek számát, azt nem osztották meg a hírügynökséggel.

Az Axon 2021-ben azt közölte a USA Today című amerikai lappal, hogy a Taser kifejlesztése óta 26 ember halálát okozták a sokkolók, és a halálesetek többségét zuhanás és tűz okozta. A cég évek óta azt mondja, hogy a sokkolókkal kapcsolatos halálesetek mögött általában droghasználat és szívbetegségek állnak.

„Csodálatos eszköz, ha megfelelően használják”

A Taser támogatói és a rendfenntartó erők közben azzal érvelnek, hogy a Taser használata több életet mentett meg, mint amennyi halált okozott, mert a sokkolóval halálos erő alkalmazása nélkül tudnak megállítani és elfogni gyanúsítottakat, és csökkentik a sérülések veszélyét. Ezt írta a police.hu is, ahol közölték, hogy a külföldi rendőrök elbeszéléseiből „magyar kollégáik is tudják, hogy a Taserrel kockázatosabb helyzetben akár egy lőfegyverhasználat is elkerülhető.”

A Chicago Egyetem egy 2018-as kutatása azonban ellenkező eredményre jutott. Az eredményeik szerint nincs bizonyíték arra, hogy a Taserek alkalmazása csökkentette volna a lőfegyverek rendőri alkalmazását, és nem volt befolyással a civilek által elszenvedett sérülések számára sem. Ugyanakkor a sokkolók használata miatt kevesebb rendőr sérül meg.

A Reuters kiemeli: a Taserek használatát vizsgáló legtöbb független szakértő egyetért abban, hogy a sokkolók által okozott halálesetek ritkaságnak számítanak, ha az eszközt megfelelően használják. Az amerikai rendőrségeken azonban a hírügynökség vizsgálata szerint sok esetben nem képzik ki megfelelően a rendőröket annak használatára, és a rendőrök nincsenek tisztában a kockázatokkal.

Erre jutott a USA Today nyomozása is. A lapnak szakértők elmondták, hogy a rendőrök gyakran nem kapnak megfelelő kiképzést. Egy, a Taserrel foglalkozó szakértő közölte: a legnagyobb baj, hogy sokszor csak annyit tanítanak meg a rendőröknek, hogy miként kell működtetni a sokkolót, ami nem elég.

Emellett gyakran a Tasert gyártó cég ajánlásait sem fogadják meg. Ezt ugyanakkor megnehezíti, hogy a perekkel fenyegetett Axon (egy időben olyan sok pénzt költött perekre, hogy kezdett veszteségessé válni) egyre csak bővítette a biztonsági használatra vonatkozó utasításait: ezek eleinte csak pár bekezdést tettek ki a használati utasításban, 2017-re azonban már nyolc oldalas külön füzetté nőtték ki magukat.

2009-ben például közölték, hogy a Taserrel nem lehet a mellkast célozni, miután orvosi kutatások megállapították, hogy a sokkoló használata szívleállást eredményezhet, 2017 óta pedig arra figyelmeztették a felhasználókat, hogy az egymás utáni többszöri sokkolás súlyos sérüléseket és halált okozhat.

A magyar rendőrök kiképzésen a police.hu beszámolója szerint úgy tanítják, hogy a szakszerű alkalmazáskor a szonda csak olyan testrészt érhet, ami nem számít veszélyes zónának, azaz fejre, nyakra és mellkasra nem célozhatnak. Porgányi Péter őrnagy közölte, azt tanítják, hogy „olyan helyen, ahol [a gyanúsított] magasból le-, ki-, esetleg valaminek nekieshet, illetve rádőlhet valamire, ott kerülni kell az alkalmazását”, és „csak a legszükségesebb ideig és mértékben alkalmazzák”.

A Reuters vizsgálata szerint a Taserrel meglőtt, és után meghalt emberek legalább fele drogtól vagy mentális problémák miatt izgatott állapotban lévő ember volt, vagy szívproblémákkal küzdött, illetve nagyon fiatal, nagyon öreg, vagy nagyon legyengült volt.

Az egyik kiképző, Molnár László százados a police.hu-nak erre rímelve elmondta:

A Taser alkalmazásának vannak bizonyos embercsoportokat érintően tiltó szabályai. Nem alkalmazható gyermekkorúval, láthatóan terhes nővel, alultáplált vagy idős emberrel szemben. De mint mindennél, itt is vannak kivételek, amiket a törvény jogos védelemként vagy végszükségként említ meg.

Az elmúlt években több amerikai rendőrség és állam is erősen korlátozni kezdte, hogy a rendőrök milyen helyzetekben alkalmazhatják a „kevésbé halálos fegyvernek” minősülő Tasert, és a brit rendőrök elleni panaszokkal foglalkozó független szerv, az IOPC is azt javasolta 2021-ben a Taser-használattal kapcsolatos jelentésében, hogy a rendőrök csak a legszükségesebb esetekben használják a sokkolót, miután több nagy sajtóvisszhangot kiváltó haláleset történt rendőrségi Taser-használat után. 

Kriminológus és rendőrségi kiképző szakértők szerint a rendőrök sok esetben kényelemből kezdték el használni a Tasert, olyan esetekben is, amikor lett volna más módszer egy helyzet megoldására. Ezt nevezték el „lusta zsaru szindrómának”.

Molnár László százados közlése szerint a sokkolót csak akkor alkalmazhatják a magyar rendőrök, ha „egy enyhébb eszközzel nem érnénk célt”, és „használat előtt mindig figyelmeztetünk, kivéve, ha a késedelem veszéllyel jár.”

Az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet ezzel kapcsolatban közölte: 

Vannak helyzetek, amikor a Taserek hatásosak lehet, ha jól kiképzett rendőrök életveszélyes helyzet, vagy súlyos sérülés megakadályozására használják, de csak utolsó lehetőségként szabad használni. 

Geoffrey Alpert, Dél-Karolina Egyetem a Taser-használattal kiemelten foglalkozó kriminalisztikai professzora, aki kritikusan szokott nyilatkozni a rendőrségi Taser-használatról, az ABC ausztrál televíziónak kijelentette:

A Taser egy csodálatos eszköz, ha megfelelően használják.

Nyitókép: police.hu