„Szívesen vittem volna apukámtól egy rajzot” – Sváby Andrást ma is meghatják édesapja alkotásai

Sváby András számára a tárgyak nem csupán használati eszközök, hanem emlékek és érzelmek hordozói. Saját bevallása szerint ő nem kereskedő alkat, sokkal inkább érzelmi alapon kötődik mindenhez, ami a tulajdonába kerül.

Az első évadban titkos eladóként is kipróbálhatta magát Sváby András A legjobb ajánlatban 

Sváby András a műsor kedvéért egy olyan tárgyat keresett, ami elég érdekes a Felfedezőknek, de nem leplezi le őt azonnal. Bár felmerült benne, hogy édesapja, a neves festőművész Sváby Lajos egyik rajzát vigye be, végül elvetette az ötletet.

 Szívesen vittem volna apukámtól egy rajzot, de hát oda van írva apukámnak a neve, és értelemszerűen a vezetéknevünk megegyezik, tehát az nem lett volna egy nagy ötlet

– mesélte a tévés az rtl.hu-nak.

Végül egy Pekingben vásárolt különleges kínai emléket, egy drogériai reklámot választott, amit még tudósítóként szerzett be. 

Bár a tárgy közel állt a szívéhez, úgy érezte, ez a játék megéri az áldozatot. 

Ez egy játék volt, amiben elengedtem az életemnek egy kis darabját

– fogalmazott Sváby, hozzátéve, hogy számára minden tárgy új életet kezd, amint megvásárolja. Legyen szó piaci leletről vagy online rendelésről, amint az övé lesz, elkezdi megszeretni.

Megható emlék Sváby András édesapjáról 

Az interjú során a műsorvezető megható emléket osztott meg édesapjáról is. Otthonát számos Sváby-festmény díszíti, amelyek a mindennapjai részévé váltak.

Vannak olyan pillanatok, hogy már egymilliószor elmentem mellette, de valamit észreveszek rajta, és elérzékenyül a szívem, hogy jaj, ezt még apu festette

– mondta az rtl.hu-nak Sváby András. 

Egy különleges történetet is felidézett egy Párizst ábrázoló képről, amelyet az Ecseri piacon talált a lomok között, majd a fürdőszobájában helyezett el. Amikor édesapja meglátta a falon a kitisztított képet, azonnal kiszúrta a minőségét, és elismerően gratulált fiának a jó szemmel kiválasztott vételhez. Ez a dicséret tette a képet igazán értékessé Sváby számára.

Sváby András a művészélet árnyoldalait is látta közelről

Bár Sváby András örökölte apjától a szépség tiszteletét, a művészi pályát a gyerekként megtapasztalt anyagi bizonytalanságok miatt sosem választotta volna. Emlékszik a hetekre, amikor a családnak nem volt bevétele, és csak az édesanyja pedagógusi fizetésére támaszkodhattak, amíg egy-egy kép el nem kelt.

Én ennek a szakmának ismerem a hátulütőjét, emlékszem a gyerekkoromra, amikor tényleg hetekig, hónapokig nem volt bevétele a családnak

– emlékezett vissza. Bár a festőművészi tehetséget nem érezte magában, a művészet szeretetét és a tárgyakhoz fűződő mély tiszteletet egyértelműen az édesapjától kapta útravalóul.