2010. február 19. 21:03
Az egyik legnagyobb beruházás, amiből Magyarországon semmi sem lett. Igaz, itthon ez is eredménynek számított.
Magyar-csehszlovák közös szocialista nagyberuházás - ez lett volna a bős-nagymarosi vízerőműrendszer, amelyet a két ország együtt épített volna meg. Csehszlovákia Bősön, Magyarország pedig Nagymaroson építkezett volna. A két kis falu majdnem 100 kilométerre van egymástól, de az áramtermelés csak akkor lett volna igazán hatékony, ha mind a két faluban elkészülnek a gátak.
A nyolcvanas évektől kezdődtek a munkák, és Magyarországon már a kezdetektől tiltakoztak a környezetvédők. Azt állították, hogy a vízerőmű tönkreteszi a Dunát, és hogy elcsúfítja a Dunakanyart. A tüntetések ellenére Magyarország 1989-ig építkezett, és csak akkor döntöttek úgy, hogy leállítják a projektet.
Botrányos viták voltak a két ország között. Itthon végül mindent visszabontottak, Csehszlovákia viszont befejezte a létesítményt. Nekik azóta van egy vízerőművük, nekünk van egy gyönyörű Dunakanyarunk. Magyarországnak 455 milliárd forintjába került a meg sem épült gát, Szlovákia szerint nekik már behozta az árát az erőmű. Ki járt jobban? Megérte?
A nyolcvanas évektől kezdődtek a munkák, és Magyarországon már a kezdetektől tiltakoztak a környezetvédők. Azt állították, hogy a vízerőmű tönkreteszi a Dunát, és hogy elcsúfítja a Dunakanyart. A tüntetések ellenére Magyarország 1989-ig építkezett, és csak akkor döntöttek úgy, hogy leállítják a projektet.
Botrányos viták voltak a két ország között. Itthon végül mindent visszabontottak, Csehszlovákia viszont befejezte a létesítményt. Nekik azóta van egy vízerőművük, nekünk van egy gyönyörű Dunakanyarunk. Magyarországnak 455 milliárd forintjába került a meg sem épült gát, Szlovákia szerint nekik már behozta az árát az erőmű. Ki járt jobban? Megérte?
A teljes adást visszanézheti
Kövess minket, és értesülj a friss hírekről a Facebookon is!
Követem