Bio

 

Patocska Olivér

 

Életkor: 20

 

Családi állapot: egyedülálló

 

Hajszín: sötétszőke

 

Szemszín: színváltós (zöld, szürke, kék, barnás-zöld)

 

Csillagjegy: bika

 

Magasság: 189 cm

 

Hobbi: gitár, zene, ismerkedés..., quad, főzes, barátok

 

Kedvenc szín: zöld

 

Kedvenc étel: kedvfüggő, mindenevő vagyok, piskóta pudinggal, áfonyalekváros rántotthús

 

Kedvenc film: Keith, 7 élet (bár ezekre mindig hetekig készülök, hogy megnézzem, mert utána ugyanannyi ideig

emésztem őket)

 

Kedvenc előadó: James Arthur, Usher, Robert Pattinson, Ed Sheeran

 

Kedvenc tárgy: gitár

 

Végzettség/eredeti szakma, pillanatnyi foglalkozás, iskola:

Gimnáziumi érettségi. Jelenleg munkanélküli vagyok, korábban éltem egy évet Münchenben, ott dolgoztam egy bárban, aztán szakácsként, majd a hidegkonyhát vezettem egy rövid ideig. Pillanatnyilag otthon képzem magam, próbálok jobb zenész lenni.

 

Amit mindenképp szeretném, ha megtudnának rólam:

Nagyon céltudatos vagyok és így vagy úgy de mindent elérek amit szeretnék, még ha a nehezebb utat is kell választani. Nagyon nyitott vagyok és közvetlen, ezért sokan félre is értenek, főleg a lányok.

 

Eddigi tapasztalataim a zenével…(fellépések, iskolák, hangszerismeret):

Három évig furulyáztam, tíz évig klarinétoztam, úgy másfél évig szaxofonoztam, pár hónapig tanultam zongorázni, most pedig gitározom egy ideje.

Nem tartozom a tapasztaltabb fellépők közé, klarinéttal egy fúvószenekarban már volt alkalmam többször szerepelni, de a könnyűzenei pályán még csak pár vendégszerepem volt.

 

A legszebb pillanat az életemben az volt, amikor…:

Az X-Faktorban a Thália színházban énekelhettünk annyi ember előtt. Ez lett az új legszebb pillanatom.

 

Rétvári Péter

 

Életkor: 26

 

Családi állapot: nőtlen

 

Hajszín: sötétszőke

 

Szemszín: sötétbarna

 

Csillagjegy: oroszlán

 

Magasság: 180

 

Hobbi: snowboard, ének, csocsó

 

Kedvenc szín: fehér

 

Kedvenc étel: baconbe göngyölt aszaltszilva, paprikaszósszal

 

Kedvenc film: 1900 – óceánjáró zongorista legendája

 

Kedvenc előadó: Jason Mraz

 

Kedvenc tárgy: görög kisfaluból hozott tengerparti homok egy számomra nagyon fontos Coca Cola-s üvegben :)

 

Végzettség/eredeti szakma, pillanatnyi foglalkozás, iskola:

Marketing alapszakos diploma a Corvinus egyetemen. Jelenleg szintén a Corvinus egyetem pénzügyi mesterszakán igyekszem megszerezni a második diplomámat. :)

 

Amit mindenképp szeretném, ha megtudnának rólam:

Jelenleg nincs barátnőm :)

 

Eddigi tapasztalataim a zenével…(fellépések, iskolák, hangszerismeret):

Tanultam gitározni és énekelni két évig a gimi alatt. A zongorát apukámtól tanultam, amikor pici voltam. Megvolt a szokásos sulizenekar is. A mai napig tartjuk a kapcsolatot és együtt bulizunk. Az egyetem alatt pedig elkezdtem ukulelén játszani.

 

A legszebb pillanat az életemben az volt, amikor…:

Máig ott van előttem, amikor Ausztriában voltam snowboardozni az első barátnőmmel és épp a párás ablaküvegre rajzolt nekem. Nem tudom miért, de valahogy akkor nyilalt belém valami megmagyarázhatatlanul boldog, gondtalan érzés, mintha megállt volna az idő.

 

Szikszai Péter

 

Életkor: 25

 

Családi állapot: kapcsolatban

 

Hajszín: barna

 

Szemszín: barna

 

Csillagjegy: nyilas

 

Magasság: 181 cm

 

Hobbi: zene: dalírás, gitározás, hangszerelés, hangtechnika (stúdiózás, ami remélem nem csak hobbi lesz egyszer), tenisz, kondizás,

 

Kedvenc szín: kék

 

Kedvenc étel: lazac

 

Kedvenc film: Randiguru, Szerelem a végzeten

 

Kedvenc előadó: Jamie Winchester, Boyce Avenue (elsősorban az énekese)

 

Kedvenc tárgy: gitárom

 

Végzettség/eredeti szakma, pillanatnyi foglalkozás, iskola:

BGF szálloda szak (angolul) - végzettség: közgazdász

Oktopus Multimédia Intézet - Hangtechnikus

Semmelweis Egyetem - Teniszedző

Jelenleg Corvinus Egyetem: Nemzetközi Gazdálkodás

 

Amit mindenképp szeretném, ha megtudnának rólam:

Sokan jelentkeztek ebbe a versenybe(X-Faktor), nagyon sok különböző indokkal. Ami engem kiemel a többségük közül (tisztelet a kivételnek), hogy nekem minden a zenéről szól, és ezt nem csak úgy mondom, hogy én sztár szeretnék lenni, meg jaj de jó lenne énekelni…Én a zenei alázatomat bizonyítottam azzal, hogy minden lehetséges utón módón megpróbáltam a szakmát megtanulni. Kezdve a zeneiskolával, utána zenekarral, aztán énektanár (hangképzés), folytatva egy Musical sulival (hogy valamilyen szinten az előadói részével is foglalkozzak), amit megfejeltem még egy hangtechnikus iskolával, hogy azzal is tisztában legyek, mitől fog úgy szólni egy adott felvétel, illetve élő fellépés, ahogy. Nem telik el úgy napom, hogy ne gondoljak a zenére, hogy ne csináljam azt és ne gyakoroljam. Természetesen nem tartom magam profinak, az is lehet, hogy soha nem is fogom, de igyekszem mindent megtenni a célom elérésének érdekében és nagyon maximalistán állok hozzá mindenhez.

 

Eddigi tapasztalataim a zenével…(fellépések, iskolák, hangszerismeret):

Az előző körben nagyjából leírtam már, de: 7 évesen kezdtem el gitározni, rögtön beleszerettem a hangszerbe. :) A darabokba, amit gyerekfejjel játszani kellett(csupa klasszikus), abba már nem, így miután végig csináltam a 6 évet, volt egy két éves szünetem. Aztán új erőre kapva zenekart csináltunk a haverokkal, és magántanárhoz jártam eleinte csak gitározni, később énektanárhoz is (18éves korom óta énekelek). A többi részét leírtam, amit annyival egészítenék ki, hogy megtanultam kicsit zongorázni is, mert a hangszerelést midi keyboard segítségével csinálom, elsősorban cubase 5 szoftverrel. Írtam már rövidfilmhez zenét, saját dalokat, másoknak szövegeket, vagy másoknak dalt. Nyertem néhány versenyt életem során, volt, amelyik anyagilag sokat jelentett(országos francia sanzon versenyen nyertem egy svájci utat), de szakmailag nem igazából, és volt olyan, ami nagyon megtisztelő volt(Scherzo énekversenyen saját dalommal kerültem be a döntőbe, ahol jobbnál jobb énekesek voltak, és nem gondoltam volna, hogy sikerülhet).

 

A legszebb pillanat az életemben az volt, amikor…:

Hát, eddig az volt, amikor különdíjat nyertem a Scherzo énekverseny döntőjében a saját dalommal, mert megtisztelő volt, hogy kiemelte a szakmai zsűri (akik tényleg hozzá értő emberek voltak), hogy mind a szövegem, mind a dal és az előadásmód is nagyon tetszett nekik.

Az X-Faktor során volt egy pillanat, amikor az idei 50 legjobb versenyzővel kiálltunk a színpadra és a tömeg a Thália színházban hatalmas üvöltéssel üdvözölt minket. Már ekkor tudtam, hogy ez egy nagyon jó nap lesz, de amikor csak a ByTheWay állt ki a színpadra, és megszólalt elsőnek Oli, akkor elszabadult a tömeg. :) Ahogy épült a dal, ez csak fokozódott. Amikor a refrénhez eljutottunk, amiben én kaptam főszerepet, már olyan szinten lelkesített a közönség, hogy semmivel se törődtem, csak, hogy énekelek, és az embereknek ez tetszik (pedig sokszor voltam régebben zavarban). Még most is, ahogy ezt leírom, mosoly kerekedik az arcomra, hogy milyen jó is volt ez a durván 3 perc. Véleményem szerint ez az érzés már veri a Scherzós elismerést is.