Csalók árasztották el a Facebook Marketplace-t, ez a módszerük

A Wired újságírója csak egy kanapét akart eladni, de kiterjedt adathalász hálózatokra bukkant.

Egy ausztrál szabadúszó újságíró számlájáról 1000 ausztrál dollárt (nagyjából 256 ezer forint) húztak le csalók, pedig ő csak pár csizmát próbált eladni a Facebook Marketplace nevű szolgáltatásán keresztül. Figyelmetlenül rákattintott a csaló által küldött adathalász linkre, és már meg is volt a baj. Az online bolhapiacoknak mindig volt bizonyos kockázata, de egy megkérdezett szakértő szerint a Marketplace népszerűsége 2016-os debütálása óta ugrásszerűen megnőtt, így ez a legkedveltebb terepe a csalóknak.

A Marketplace ugyanis átláthatóságot sugall, így erősíti a felhasználók bizalmát: a névtelen hirdetések helyett személyes profilokkal jelennek meg az eladók és a vásárlók is, névvel, fényképpel. 2021-re a Marketplace-nek havi egymilliárd felhasználója volt, pedig igazán csak a Covid-járvány idején futott fel az e-kereskedelem.

Amanda Hoover, a Wired New York-i munkatársa maga is megtapasztalta, hogyan működik ez: olcsó, Amazonról vásárolt kanapéját akarta eladni, hogy végre vegyen egy rendeset. Sok megkeresést kapott, de vélhetően minden érdeklődő csaló volt. A reménybeli vevők nem akartak alkudni – ami rögtön gyanús –, aztán azt ajánlották, kifizetik előre az árut, majd később valamelyik rokonuk beugrik érte.

Hoover szerint egyetlen valódi ember sem ajánlja fel, hogy előre fizet, látatlanban. Valójában a csalók egy linket küldenek, mintha az egyik, Amerikában népszerű online fizetési szolgáltatáson keresztül akarnának fizetni. A link azonban vagy adathalász alkalmazás vagy fizetés helyett egy nagyobb összeget von le az eladó számlájáról. A kanapé ezért a mai napig ott áll az  újságíró lakásában.

Ajánló: Fenik a fogukat a kibercsalók a karácsonyi naiv ügyfelekre – öt hasznos tanács, hogy ne bukjunk százezreket az ünnepen

Szakértők szerint az embereket sokféleképpen verik át a Marketplace-en. A legegyszerűbb csalások úgy működnek, hogy az eladó egy valójában nem létező, nagy értékű árucikkeket, például autót kínál, és előleget kér, majd felszívódik. Újabban elterjedtek a már említett adathalász módszerek, amelyek már Magyarországon sem ismeretlenek: nálunk például SMS-t kapnak sokan, hogy valamilyen csomag kézbesítéséhez kell megadni az adatokat.

Bár az átverések olyan gyakorivá váltak a Marketplace-en, hogy már az alkalmazás hitelét veszélyeztetik, a Facebook anyavállalata, a Meta egyelőre nem tud érdemben lépni az ügyben.

Naponta átlagosan egy magyar család teljes megtakarítását lopják el adathalász csalással. Negyedévente 4-5 milliárd forinthoz jutnak így a csalók – erről beszélt Sütő Ágnes bankbiztonsági szakértő az RTL Híradónak:

Nyitókép: Getty Images