Ilyen hányást csipegethettek a pteroszauruszok a sarkon

Ritka megkövesedett hányást fedeztek fel Utah államban pár évvel ezelőtt, a felöklendezett gyomortartalom alapos vizsgálatáról most jelent meg egy tanulmány a Palaios című folyóirat augusztus 25-i számában.

A kutatók 2018-ban fedezték fel a szóban forgó regurgitalitot (egy állat gyomortartalmának megkövesedett maradványait), Utah állam délkeleti részén, az úgynevezett Morrison sziklaformáció egyik üledékes sávjában.

A Morrison az Egyesült Államok nyugati részén húzódó üledékes kőzetekből álló sziklacsoport, látványos üledékes rétegeiben rengeteg a késő jura időszakból származó (164 millió és 145 millió éves) fosszília. Az a szakasz, ahol az őskori hányást találták, jellemzően növények és más szerves anyagok megkövesedett maradványait tartalmazza, nem pedig állati csontokat, éppen ezért nevezik a helyi paleontológusok „jura salátabárnak”.

Amikor a Utah Geológiai Intézet (UGS) kutatói rábukkantak a csinos kis hányáshalomra, tudták, hogy valami különlegeset találtak, írja a Live Science.

„Ami megdöbbentett bennünket, az az állati csontok ilyen kis koncentrációja volt egy viszonylag kis területen” – mondta a Live Science-nek John Foster, a tanulmény vezető szerzője, a vernali természettudományi múzeum kurátora. „Normális esetben ezen a helyen nincsenek állati maradványok, csak növények, és a csontok, amelyeket találtunk, nem szétszóródtak, hanem erre az egy pontra koncentrálódtak. Ezek az első csontok, amelyeket ott láttunk.”

A csapat kezdetben nem tudta, hogy őskori hányást találtak. Ehelyett a tudósok azt hitték, hogy egyetlen állat csontjait fedezték fel, amíg rá nem jöttek, hogy nem ez a helyzet. 

Közelebbről megnézve a legtöbb csont egy békától és legalább egy szalamandrától származik. Ekkor kezdtünk el gyanakodni, hogy amit látunk, azt egy ragadozó hányta ki.

Ezek a maradványok kétéltűcsontokat tartalmaznak, konkrétan egy béka és egy szalamandra combcsontjait, valamint egy vagy több azonosítatlan faj csigolyáit. Összesen közel egy tucat csonttöredéket találtak egymás mellett, a tanulmány szerint a megkövesedett emészetlen lágyszövetekkel együtt.

Bár a világon már számos regurgitalit leletet találtak, Foster szerint ez az első ismert eset a Morrison-formációban, és a felfedezést egyedülállónak nevezte. Bár nem lehet pontosan tudni, hogy több millió évvel ezelőtt melyik állatfaj vesztette el az ebédjét – vagy egyáltalán miért hányt –, további elemzésekkel meg lehetne határozni a ragadozó által lenyelt, részben megemésztett állatok egyéb tulajdonságait.

Nyitókép: John Foster via Live Science