A legnagyobb szovjet atomrobbantást is felülmúlta a tongai vulkánkitörés

A Tongán múlt hét szombaton bekövetkezett robbanásszerű vulkánkitörés eltörpül a valaha végrehajtott legnagyobb nukleáris robbantások mellett, állítja az atomkísérleteket figyelő globális csoport. „A robbanás lökéshulláma olyan erős volt, hogy még az Antarktiszon is észlelték” – mondta Ronan Le Bras, az Átfogó Atomcsend Szerződés Szervezetének geofizikusa Bécsben, Ausztriában, amely a távoli megfigyelőállomások nemzetközi hálózatát felügyeli.

Összesen 53 detektor érzékelte a robbanás alacsony frekvenciájú, az emberi fül számára már nem érzékelhető moraját, írja az NPR. Ronan Le Bras szerint ez volt a leghangosabb esemény, amelyet a hálózat több mint 20 éves működése során észlelt.

Az Átfogó Atomcsend Szerződés Szervezetét (Comprehensive Nuclear-Test-Ban Treaty Organization, CTBTO) 1996-ban hozták létre azzal a céllal, hogy a Föld bármely pontján ellenőrizze a nukleáris fegyverek tesztelését. Bár a nukleáris kísérleteket tiltó szerződés azóta sem lépett hatályba, a szervezet kiterjedt műszerhálózatot hozott létre, amelynek célja, hogy figyelje a nukleáris robbanás jeleit. Ez a hálózat észlelte egyebek mellett Észak-Korea föld alatti nukleáris kísérleteit és a fukusimai atomerőműből származó radioaktív szennyeződést.

A CTBTO által működtetett szeizmikus, hidroakusztikus és infrahang-állomások mind érzékelték a vulkán január 15-i heves, robbanásszerű kitörését. Az infrahang, amely az ember által hallható hanghullámoknál mélyebb hanghullámokat érzékel, különösen alkalmas a távoli robbanások morajlásának észlelésére.

Le Bras szerint a kitörés helyszínétől nagyjából 16 000 kilométerre lévő Ausztriában a légköri mérések 2 hektopascal erősségű lökéshullámot észleltek, és Európa más részein is hasonló értékeket mértek. Összehasonlításképpen: a valaha tesztelt legnagyobb nukleáris fegyver, a Szovjetunió Cár-bombája mindössze 0,5-0,7 hektopascal lökéshullámot generált Új-Zélandon, amely hasonló távolságban van az orosz Novaja Zemlja nukleáris kísérleti teleptől.

A hálózat még most, napokkal a kitörés után is érzékeli a lökéshullám halvány visszhangját, amint az újra és újra körbejárja a Föld légkörét.

A NASA kutatócsoportjának korábbi becslése szerint a robbanás 6-10 megatonnás volt, de Le Bras szerint az infravörös adatok azt mutatják, hogy a robbanás sokkal nagyobb lehetett. Le Bras azonban nem bocsátkozott találgatásokba, hogy mekkora volt a tongai vulkánkitörés, ugyanis a CTBTO szabályai szerint nekik nem szabad megbecsülni a nukleáris detonációk méretét. Margaret Campbell-Brown, a kanadai Nyugat-Ontario Egyetem fizikusa, aki infrahanggal tanulmányozza a légkörbe belépő meteorokat, azonban azt mondja, hogy szerinte legalább akkora volt, mint az 1961-es 50 megatonnás szovjet kísérlet.

Egy nagyon durva számítás szerint 50 megatonna körüli lehetett a felszabadult energia 

– mondja Campbell-Brown. „Nem végeztünk még teljes elemzést, amire szükség lenne, de nem tűnik úgy, hogy ennél kisebb lenne.”

Úgy tűnik, hogy a tongai Hunga-Tonga-Hunga-Ha'apai vulkán kitöréséből származó lökéshullám eltörpül a legnagyobb termonukleáris kísérletek, például az 1952-es amerikai "Ivy Mike" 10,4 megatonnás detonációja mellett.

Jim Garvin, a NASA Goddard Űrrepülési Központjának vezető tudósa, aki az eredeti becslést készítette, óvatosabb. „Óvatosnak kell lennünk, ha egy nukleáris robbanáshoz hasonlítjuk, mert ez egy másfajta folyamat” – mondja Garvin. Csapata számításai pusztán a vulkán körüli sziget elpusztításához szükséges energián alapulnak. Ezt a szigetet a 2015-ös kialakulása óta figyelték, és Garvin szerint a csoport számításai pontosak a megsemmisítéséhez szükséges energiára vonatkozóan.

Nyitókép: NOAA/GOES-West