Tudomány-Tech

25 éve jelent meg a forradalmi elektromos autó, amiről soha nem hallott

Ignácz PéterIgnácz Péter

2021. december 28. 9:57

A Toyota Prius és a Tesla előtt a General Motors megalkotta a világ első, modern tömeggyártásban készülő elektromos autóját. Majd szinte mindegyiket bezúzták. A döntés a nagyvállalati rövidlátás mintapéldájává vált, viszont megnyitotta az utat a Prius és a Tesla sikertörténe előtt. 

A legnagyobb hiba, amit General Motors elnökeként elkövettem.

Így emlékezett vissza a General Motors (GM) egykori elnök-vezérigazgatója, Rick Wagoner a döntésre, amivel visszahívták, majd szinte az utolsó darabig megsemmisítették a cég valaha készített legmodernebb és legfejlettebb autóját, a teljesen elektronikus EV1-et, amit 25 évvel ezelőtt, 1996 decemberében dobtak piacra.

A mára már legendássá vált autó, ami évtizedekkel megelőzte a korát, mostanra gyűjtők által keresett ritkasággá vált, de ennél sokkal több is lehetett volna: az autó, ami elindította a modern elektromos autózás forradalmát. Pedig ezt az induláskor a cégnél is látták. A GM alá tartozó Saturn autógyártó akkori alelnöke azt mondta az EV1 bevezetésekor a Los Angeles Timesnak: 

Amikor megírják az autózás második évszázadának történetét, az EV1 lesz a kezdőpont, a mindent elindító kulcsfontosságú esemény.

Valami nagy kezdete

A GM 1996 januárjában egy Los Angeles-i autókiállításon jelentette be, hogy még abban az évben piacra dobnak egy elektromos autót. A kaliforniai helyszínválasztás nem volt véletlen. Az állam ugyanis már akkor kötelezővé tette az autógyártóknak, hogy kínálatuk egy része nulla károsanyag-kibocsátású legyen.

ev1 elektromos autó
EV1 – Fotó: RightBrainPhotography/Wikimedia Commons

A GM elsőként teljesítette ezt a kötelezettséget, köszönhetően annak, hogy akkor még élen járt az elektromos autók fejlesztésében. 1987-ben a cég magabiztosan nyerte meg a napelemes autók világversenyét a Sunraycer nevű járművel, amit az egyébként katonai drónok építésével foglalkozó AeroVironment nevű céggel együttműködve készítettek el. Néhány évvel később, az 1990-as évek elején pedig előállt az Impact névre keresztelt elektromos koncepcióautóval, amit nem győztek dicsérni az autós szakemberek.

Az EV1-et – a név az Electric Vehicle, azaz Elektromos Jármű rövidítése – végül 1996 decemberében, egy nyolcmillió dolláros reklámkampánnyal vezették be a piacra. Ehhez egy akkor még újdonságnak számító weboldalt is készítettek, óriásplakátok és Emmy-díjra jelölt tévés reklámfilmek hirdették az autót, sőt még a Sylvester Stallone főszereplésével készült Daylight – Alagút a halálba című film hollywoodi premiejére is EV1-gyel érkeztek a színészek.

Az első, tömeggyártásban készült modern elektromos autó megjelenése világhírré vált. Nem csak az összes nagy országos amerikai televízió volt ott, amikor az első vásárlóknak átadták az első EV1-eket, hanem japán, ausztrál és brit tévék kamerái is felvették a nagy eseményt – olvasható a Los Angeles Times akkori beszámolójában.

A lap a pillanatot úgy értékelte, hogy „fontosabb, mint a Ford A-modell” megjelenése, a Car and Driver című autós szaklap az EV1-et „valami nagy kezdetének” nevezte, a BBC legendás autós magazinja, a Top Gear pedig egyenesen kijelentette

A belső égésű motorok napjai meg vannak számlálva.

Imádták

Az autós újságírók nagyrészt pozitív véleménnyel voltak a kis kétüléses, alumínium ötvözetből készült felniken guruló autóról, amit a 137 lóerős elektromos motor nyolc másodperc alatt gyorsított fel száz kilométer per órás sebességre, a végsebességét pedig gyárilag 130 kilométer per órára korlátozták, pedig annak duplájára is képes lett volna.

A szakújságírók dicsérték az EV1 vezethetőségét, meglepve tapasztalva, hogy pont olyan, mintha egy normális autóban ülnének, egyedül a hatótávolsággal és töltési idővel voltak elégedetlenek: az első, savas ólomakkumulátorokkal felszerelt EV1-esek nagyjából száz kilométert tudtak megtenni egy töltéssel, a második generációs, nikkel-metál-hibrid (NiMh) akkumulátoros példányok kétszer akkora távolságot.

Az autót szerették a szakértők, azok pedig egyenesen imádták, akik végül hozzájutottak egyhez a végül legyártott 1117 darabból. Hozzájutottak, mert a történelmiként beharangozott elektromos járművet nem lehetett megvásárolni, csak lízingelni, közvetlenül a GM-től, nagyjából havi ötszáz dollárért.

A „tulajdonosok” már-már vallásos áhítattal tekintettek az EV1-re, így hatalmas volt a felháborodásuk, amikor a GM 2003-ban közölte mindenkivel, hogy visszaveszik tőlük a járművet, aminek gyártását már 1999-ben leállították.  Aztán kiderült azt is, hogy nem csak visszaveszik, hanem megsemmisítik, bezúzzák szinte minden példányt.

Hogy pontosan miért is „ölte meg az elektromos autót” a GM, arra több magyarázat is kering. A cég gazdasági okokkal indokolta a döntést: szerintük nem volt annyi érdeklődő és lehetséges vásárló, hogy gazdaságos legyen az elektromos autó gyártása. Sokan azonban tudni vélik, hogy az autógyártókkal összejátszó olajcégek csinálták ki az elektromos autót, hogy védjék befektetéseiket, és nem voltak érdekeltek az árammal hajtott járművek elterjedésében.

Az autó lízingelői nehezen fogadták el, hogy szeretett autójukat elveszik tőlük, majd meg is semmisítik. Temetési szertartást és virrasztásokat tartottak az EV1-nek, petíciókat írtak, többen felajánlották, hogy megvásárolják a cégtől az autót, és fizetnek minden karbantartási költséget, de a GM hajthatatlan volt.

A forradalmi járművet, ami az elektromos autózás úttörője lehetett volna, szinte teljesen eltüntették: csak nagyjából negyven példány maradt fent, amiket egyetemeknek és múzeumoknak ajándékoztak, de azok közül csak egyetlen egy volt teljesen működőképes. Az, amit a Smithsonian múzeumnak adományoztak.

Legalábbis egy ideig így lehetett tudni. 2014-ben ugyanis kiderült, hogy Francis Ford Coppola garázsában is áll egy. A filmrendező annyira megszerette az autót, hogy elrejtette, amikor a GM emberei megpróbálták tőle visszaszerezni. Mindenesetre az EV1 a világ egyik legritkább autójává, igazi legendává vált, egy névtelenségbe burkolódzó gyűjtő 2008-ban állítólag félmillió dollárt fizetett egy megmaradt példány.

Az EV1 története végül egy rövidtávú haszonra koncentráló, kapzsi cég hatalmas baklövéseként maradt meg a köztudatban a GM-re pedig nem úgy emlékeznek mint a világ autóiparát nagy újítóként a 21. századba vezető gyártóra, hanem arra a cégre, amelyik „megölte az elektromos autót”.

A változás feltartóztathatatlan

Az EV1 halála azonban elindított valamit, ami tényleg forradalmasította az elektromos autózást: a Teslát. Az elektromos autógyártás úttörőjévé vált céget 2003-ban alapították, amikor a GM elkezdte bezúzni saját elektromos autóját, és ezzel megnyitotta az elektromos autók piacát a kicsiny vetélytárs előtt, aminek amúgy nem sok esélye lett volna egy autógyártó óriással szemben.

A GM kezében ott volt a nagy lehetőség, hogy minden vetélytársat évtizedekkel megelőzve piacvezetővé válhasson az elektromos autók piacán. De nem csak az EV1-et, hanem saját jövőjüket is megölték, amit most próbálnak visszaszerezni. 2021 januárjában, 25 évvel azután, hogy megépítették az EV1-et, a cég vezetője bejelentette, hogy 15 éven belül megszüntetik a belső égésű motorokkal hajtott autók gyártását, és „teljesen elektromos jövőre” készülnek.

(Nyitókép: Joe Biden amerikai elnök 2021. november 17-én beszédet mond a General Motors detroiti üzemében, ahol csak elektromos autókat készítenek. Fotó: REUTERS/Jonathan Ernst)

 

#Tudomány-Tech#elektromos auto#ev1#general motors#autó#autóipar

Címlapról ajánljuk