Halálos mérgek az üzletek polcain

2021 legfurcsább közegészségügyi rejtélyét sikerült megoldani ősszel az Egyesült Államokban, amikor szakértők rájöttek, hogy mi okozott négy teljesen elszigetelt esetben melioidózisos megbetegedést, illetve ebből két esetben halált is. Az elmúlt hónapokban négy államból érkezett olyan jelentés, hogy valaki ezzel a súlyos, trópusi eredetű betegséggel került kórházba, noha nem is járt előzőleg külföldön. A Georgia, Kansas, Minnesota és Texas államok egészségügyi hatóságai által dokumentált esetek közül kettő halállal végződött, ráadásul egyikük – a georgiai beteg – gyerek volt.

Indiából jött a halálos baktérium

Az Associated Press hírügynökség jelentése szerint a közegészségügyi nyomozás nemrégiben hozott eredményt: a járványügyi szakértők kiderítették, hogy a megbetegedést mind a négy esetben a Burkholderia pseudomallei nevű baktérium okozta, amit egy Indiából importált aromaterápiás szerben mutattak ki. A négy beteg otthonában talált lakásillatosító aromaterápiás spray tehát olyan kórokozót tartalmazott, ami eredendően Dél-Ázsiában honos, és rendszerint ott betegít meg embereket.

A négy különböző államban regisztrált esetben közös pont volt, hogy a „Better Homes & Gardens Lavender & Chamomile Essential Oil Infused Aromatherapy Room Spray with Gemstones” fantázianevű terméket az egyik legnagyobb amerikai áruházlánc, a Walmart hipermarketeiben vásárolták az érintettek. A laboratóriumi vizsgálatokkal kimutatott Burkholderia pseudomalleibaktérium eredendően fertőzött talajjal vagy vízzel való közvetlen érintkezés útján kerülhet az emberi szervezetbe, arról azonban egyelőre nincs információ, hogy az indiai gyártó üzemeiben miképp kerülhetett a kórokozó a palackokba. (Az illetékes hatóságok és a Walmart mindenestre kapcsolatba lépett a céggel, hogy tisztázzák a súlyos termékbiztonsági incidens körülményeit, illetve hogy kerülhetett-e a halálos összetevőből más termékükbe is.)

Mi az a melioidózis? 

A melioidózisos megbetegedés Dél-Ázsián kívül nagyon ritkán fordul elő, viszonylag jól kezelhető is, ha időben észreveszik, ellenkező esetben azonban halállal is végződhet a fertőzés, figyelmeztetett az amerikai járványügyi hatóság (Centers for Disease Control and Prevention, CDC). A Whitmore-kór néven is ismert trópusi fertőző betegség embereket, állatokat egyaránt megtámadhat, sőt növényekben is kimutatták már az okozó baktériumot. 

A fertőzés tünetei lehetnek enyhék, de nagyon súlyosak is. Lehetnek olyanaok, akik észre sem veszik, hogy megfertőződtek a Burkholderia pseudomallei baktériummal, de akiknél jelentkeznek tünetek, enyhébb esetben láz, bőrelváltozás, rosszabb esteben tályogok, ízületi gyulladás, tüdőgyulladás, súlyos agyvelőgyulladás alakulhat ki. A melioidózisos betegek tíz százaléka akkor is meghal, ha a betegségét kezelik, de ha nem jutnak orvoshoz, ez az arány 40 százalék is lehet, és tíz százalékra rúghat azok aránya, akik hónapokig tartó, krónikus melioidózissal küszködnek.

Mivel a melioidózis nem tréfadolog, a CDC iránymutatása alapján a Walmart levette üzletei polcairól és webshopjából is törölte a februárban forgalomba hozott, potenciálisan halált okozó illatszert. Az eredetileg 4 dollárért (kb. 1200 forintért) árult kamillás-levendulás készítményt a Walmart vissza is vásárolja a vevőktől, sőt a biztonság kedvéért további hat „Better Homes & Gardens” illatot is visszahívtak. A visszahívási akció 3900 eladott palackot érint, a Walmart nagyvonalúan húszdolláros kupont ad azoknak a vevőknek, akik visszaviszik a veszélyes terméket. (Ez utóbbival kapcsolatban egyes fogyasztóvédők óva intenek attól, hogy elcsábuljanak a vevők, ugyanis egy ilyen kupon elfogadása úgymond peren kívüli egyezségnek számít, így később nem lehet jogalapja egy kártérítési eljárásnak, amennyiben kiderül, hogy betegség alakult ki a termék miatt.)

A fagyállós bortól az ólmozott paprikán át a halálos tejporig

A walmartos fiaskó nem egyedi eset, sőt Magyarországon is előfordultak már hasonló botrányok.

1985-ben robbant ki az osztrák borászat legkínosabb ügye, aminek híre hozzánk is eljutott. Az akkoriban inkább a mennyiségi termelésre koncentráló ausztriai borászatok közül több is különféle adalékanyagokkal igyekezett feljavítani az európai piacra szánt termékeit, így például a szárazanyag-tartalmat dietilén-glikollal turbózni. Az autók szélvédőmosó folyadékában is megtalálható, mérgező fagyálló anyag alkalmasnak bizonyult ugyan a borok sűrűségén, extrakttartalmán javítani, cserébe viszont súlyos vese- és májkárosodást is képes volt okozni. Miután fény derült a pancsolásra egy rutin adóellenőrzés során az egyik borásznál, az osztrák hatóságok kiterjedt razziába kezdtek, több ezer hektoliternyi bort foglaltak le, hét borász pedig börtönbe is került. (Tegyük hozzá, hogy borszakértők szerint a fagyállóbotránynak, illetve az azt követő jogszabályi szigorításoknak köszönheti az ausztriai borászat a máig tartó minőségi fellendülést.)

Hasonló történetekért sajnos nekünk sem kell a szomszédba menni, két emlékezetes esetet is ide lehet citálni, ráadásul mindkettő a hungarikumként számon tartott pirospaprikához fűződik. A rendszerváltás utáni évek nagy felzúdulást kiváltó élelmiszer-hamisítási botránya volt az ólmozott pirospaprika. 1994-ben szinte minden piacra került hazai pirospaprikát bevontak a boltok polcairól a hatóságok, miután kiderült, hogy a gyenge termés ellensúlyozására élénkpiros festékport kevertek hazai termelők a paprikaőrleményhez. A „fűszerpancsoláshoz” míniumot, azaz súlyos mérgezést okozó ólomvegyületet használtak, aminek meg is lett a következménye: országszerte több mint százan betegedtek meg ólommérgezésben, a többség kórházi ellátásra szorult, és voltak, akik maradandó egészségkárosodást szenvedtek. A rendőrségi vizsgálat nyomán végül csaknem kétszáz termelő ellen indult büntetőeljárás élelmiszer-hamisítás miatt.

Tíz évvel később megint a magyar fűszerpaprikával volt baj: 2004-ben ismét mérgező anyagot találtak a boltokban kapható alapvető magyaros fűszerben. A tasakokba töltött paprikapor sok esetben aflatoxinnal volt szennyezett, a bűnös pedig az import paprika volt, amit a hazai terméshez kevertek a gyártók, forgalmazók.

A 21. század leghírhedtebb élelmiszeripari botránya Kínában bontakozott ki 2008-ban, és világszerte hullámokat vert. Ekkor derült ki, hogy több cég is melamint, azaz mérgező műanyagipari alapanyagot kevert a hígított tejhez, hogy növeljék annak névleges fehérjetartalmát. Az így előállított tejipari alapanyagból aztán fehérjepor, majd abból különféle bébiételek és más termékek készültek. A vizsgálatok szerint hatszáz tonna fehérjepor került gyártókhoz, és körülbelül 300 ezer kisgyerek szenvedett különböző fokú mérgezést – hat csecsemő pedig életét is vesztette.

Szerencsére hamar kiderült a dolog: az Európai Unió még abban az évben megtiltotta a kínai tejport tartalmazó gyermektápszerek forgalomba hozatalát, így csak elszigetelt esetekben kellett intézkedni. A magyar boltokban például csak a Fehér Nyúl nevű kínai cukorkában, illetve egy gyerekeknek szánt tejitalban találtak a vegyszerből, ezeket időben sikerült kivonni a forgalomból, melaminmérgezés hazánkban nem történt.

Nyitókép: CPSC, Gavin Koh/Wikimedia Commons