Száz közmunkásból mindössze hét vett részt tavaly valamilyen képzésen, és közülük is csak nagyon kevesen tudtak elhelyezkedni. Ez derül ki Pintér Sándor belügyminiszter válaszából, amit az LMP-nek írt. A Híradónak nyilatkozó polgármester szerint eddig olyan szakmákban indultak tanfolyamok, amelyekben alig keresnek a cégek embert. A közmunkaprogramra tavaly 340 milliárd forintot költött az állam.

Informatikusból vettek fel a legtöbbet államilag finanszírozott helyekre, derült ki, miután kihirdették a felvételi ponthatárokat. Majd 106 ezren jelentkeztek a meghirdetett képzések valamelyikére, kicsit kevesebben, mint tavaly.

Behajtókat küld a kórház egy 3 és fél éves kislány édesanyjára, mert nem tudta kifizetni a lázas gyereke kórházi számláját. A kislánynak ugyanis, aki külföldön született, de magyar állampolgár, nincs TAJ-kártyája. Másfél éve nem kap. A Házon kívül című műsornak márciusban több külföldről hazaköltöző magyar is panaszkodott arról, hogy hónapok óta hiába küzdenek a biztosításért. Akkor Lázár János miniszter törvénymódosítást ígért, de azóta sem történt semmi.

Egy áruházi raktáros, akinek a takarítás és a kukák kiürítése a feladata, a dupláját keresheti, mint egy kórházi szakápoló. És egy egyetemi adjunktusnál is többet vihet haza. Lázár János miniszter elismerte, hogy előfordulhatnak ilyen esetek, de szerinte most nincs pénz az eddigieknél nagyobb béremelésre az állami szférában. A szocialisták azt mondják, ez a bérkülönbség elfogadhatatlan.  

Amióta összeveszett Orbán Viktorral, Simicska Lajos cégei sorban veszítik el az állami megrendeléseiket. A Fidesz azzal támadja, hogy a Jobbikot segíti, ő viszont Orbán Viktor rendszerének lett a kritikusa.  

A fideszes médiabirodalom kezdetei: hogyan hozott létre Simicska Lajos újságokat, plakátcéget, rádiót és tévécsatornát, és hogyan tett szert hatalmas bevételekre?  

Simicska Lajos nevét a 2000-es években már sokan csak félve menték kimondani, ha egyáltalán ki merték. Hogyan építette ki a gazdasági hatalmát, ami milliárdokat hozott neki?

Simicska Lajos, aki már a 90-es évek elején megkerülhetetlen háttérember volt a Fideszben. A nagy botrányt felvert székházügy az ő nevéhez is kötődik. Mire emlékeznek ebből a régi fideszesek?  

Mint mondott Simicska Lajosról Orbán Viktor 1989-ben? És miért ment át Simicska a bezárt üvegajtón? Történetek a 80-as évek végéről, a barátságuk kezdeti időszakából.  

Simicska Lajos az egyetlen a 100 leggazdagabb magyar közül, aki nyíltan g.cinek nevezte a miniszterelnököt. Miért érhetett véget a hallgatás időszaka?

Végzett jogász, Orbán Viktor egykori jóbarátja és politikai harcostársa, a Fidesz gazdasági háttérembere, egy ideig az adóhivatal elnöke, milliárdos nagyvállalkozó, egy médiabirodalom felépítője. Simicska Lajos és a miniszterelnök között néhány éve valami megváltozott, és barátból ellenségek lettek. Szakításuk egy csúnya szó miatt a G-nap nevet kapta.

Még rohamtempóban folyik az építkezés a vizes világbajnokságra. Magyarország hirtelen ugrott be a rendezésbe, és nem sok idő maradt a befejezésre. Ahogy a miniszterelnök mondta, a pénz nem számít, így a költségek összességében már túl vannak a 100 milliárd forinton is. Végigjártuk a helyszíneket!

Van egy civil szervezet, amelyik nagyon gazdag. Nemrég félmilliárd forint közpénzt kaptak egy állami cégtől, de ez is csak egy pernek köszönhetően került nyilvánosságra, maguktól nem árulták el. Ez a civil szervezet nagy barátja a kormánynak, ha kell, békemenetet szerveznek, ha kell, plakátokon szidnak ellenzéki politikusokat, ha kell, Brüsszelbe utaznak, hogy Orbán Viktor mellett tüntessenek. A Nem értem című sorozatunk újabb része következik a pénzügyeiről előszeretettel titkolózó Civil Összefogás Fórumról.   

Százmilliárd forint - ennyivel nőtt  a gázszerelőből lett nagyvállalkozó, Mészáros Lőrinc felcsúti fideszes polgármester jórészt állami megrendelésekből hízó vagyona egy év alatt. Megmutatjuk, mennyi idő kell neki ahhoz, hogy különféle luxuscikkeket vehessen magának.

A Bátor Táborban súlyos betegségből felépült gyerekek életét teszik jobbá. Az Igazgyöngy Alapítvány munkatársai hátrányos helyzetű gyerekeknek segítenek évek óta abban, hogy kitörhessenek. A ritka betegségben szenvedők is sok segítséget kapnak egy egyesülettől. Ezek a civil szervezetek, amelyek már régóta működnek, most kapnak egy bélyeget, mert 7,2 millió forintnál nagyobb külföldi támogatást kaptak. A törvényszöveg említi azt is, hogy a külföldről támogatott szervezetek veszélyeztethetik Magyarország politikai- és gazdasági érdekeit. Sokak szerint itt politikai játszmáról van szó: a kormány néhány, vele kritikus szervezet miatt alkotta meg a törvényt, amely sokban hasonlít az oroszországira.

A CEU hiába világhírű egyetem, Magyarországon minden bizonnyal jóval kevésbé volt ismert, mint mondjuk az ELTE vagy a Corvinus. De a politika valamiért úgy akarta, hogy egyik pillanatról a másikra mégis célkeresztbe kerüljön. A CEU ügyében a kormány mostanra már a fél világgal szembekerült: megszólalt az Egyesült Államok, az Unió, világhírű tudósok és egyetemek... A kormányzat pusztán adminisztratív okokkal magyarázza, hogy miért változtatna a működésén, de a jelek szerint ezt a magyarázatot sokan nem találják kielégítőnek. Sem a tiltakozók, sem a tüntetők, akik már hetek óta utcán vannak. De miről is szól ez az ügy?

Nagy hullámokat vetett a két héttel ezelőtti riportunk a hazatelepülni akaró magyarok kálváriájáról. Miután bemutattuk, Lázár János változásokat ígért, és rengeteg levelet kaptunk a nézőinktől is ezzel kapcsolatban. A lényegük ugyanaz: megalázó bánásmód, bürokratikus útvesztők, össze-vissza beszélő hivatalnokok, érthetetlen döntések, vánszorgó ügyintézés. Mi is kíváncsiak voltunk, és önöknek is szerettük volna bemutatni, hogy is működik maga az ügyintézés. Ketten vállalták, hogy velem együtt, a kamera előtt próbálnak az ügyük végére járni. Lássuk, mire jutottak!

Az autó sokak számára nélkülözhetetlen, mások viszont nem tudják fenntartani, főleg, ha csak néha használnák. De vajon létezik-e autókölcsönző kifejezetten kispénzűeknek? Egy ideje igen. Frenki, a tulaj arra tette fel az életét, hogy ha nem is ingyen, de nem sok pénzért segítsen rászorulókon. Elsősorban kocsikkal, de van, akinek ingyen szállást ad, hogy ne az utcán éljen, és ne vegyék el tőle a gyerekét. És más, nagyratörő tervei is vannak...

Hogy mennyi magyar dolgozik külföldön, arra igazából csak becslések vannak, de hogy több százezer, az biztos. Pár éve még forró politikai téma volt az elvándorlás, de most már kevesebb szó esik róla, talán ezt is mindenki megszokta. Pedig még mindig komoly gondot jelent: itthon például egyre nehezebb szakmunkásokat találni. Gondolhatnánk, ha közülük valaki mégis hazajön, tárt karokkal fogadják. De nem. Három családdal is találkoztunk az ország három különböző pontján, akik Angliából és Skóciából tértek vissza. És néha azt gondolják, bár ne tették volna! Elvesztek a magyar hivatalok útvesztőiben, megalázóan bántak velük, és egyszerűen nem értik, miért.

A Momentum Mozgalom, ami a semmiből szerzett hónapok alatt országos ismertséget, és készül a párttá alakulásra, nemrég országjárásba kezdett. Hogy a fiatalokból álló szervezet mennyire politikai tényező, az abból is lemérhető, hogy mennyire támadják őket. Az országjárásuk állomásain rendre feltűnnek ismeretlenek, akik ugyanazzal találják meg őket. Civilnek mondják magukat, ám néhányukról kiderült, hogy így vagy úgy, de van közük a Fideszhez. A győri fórumon többükkel is beszéltünk.

Ki akarta az olimpiát? A kormány vagy csak Budapest? És ha korábban akarta több ellenzéki párt is, most miért nem akarják mégsem? Miért nem akarta a miniszterelnök végül a népszavazást, ha korábban azt mondta, hogy az emberek döntsenek az olimpiáról, ha dönteni akarnak? Fura helyzetbe került a kormány és például az MSZP is a Momentum sikeres népszavazási aláírásgyűjtése óta, főleg ha azt nézzük, korábban miket mondtak az olimpiarendezésről. Kaotikus magyarázkodás, szélkakas politikusok és zavar egy fiatalokból álló mozgalom színrelépése után.

Ha néhány élelmiszernek csökken az ára, annak örülni kell. Még ha ezek ritkábban vásárolt dolgok is, mint mondjuk a szarvas- vagy vaddisznóhús, vagy bármi halféleség, az olcsó pontytól a drága lazacig. Ezeknek is csökkentené az ÁFÁ-ját a kormány, hogy több fogyjon belőlük. De vajon, ha kisebb lesz rajtuk az adó, tényleg olcsóbbak lesznek? Mert a tapasztalat azt mutatja, hogy ez egyáltalán nem biztos. De főleg: mit kezd az egyszeri háziasszony egy kis szarvashússal és lazaccal? Főleg, ha még sose csinált ezekből se ebédet, se vacsorát. Tettünk egy próbát, és nekiálltunk főzőcskézni.

Csiszár Jenő a '90-es években robban be a köztudatba, mint laza rádiós műsorvezető. Az Apukám világa igazi újdonság volt akkoriban, és Csiszár Jenő hamar népszerű lett: tévézett itt, az RTL-ben is, mint a Heti Hetes első műsorvezetője. Aztán némi kanyar után kiszállt a médiából, és nemrég, mint milánói főkonzul-jelölt tűnt fel, sokak meglepetésére. Tud-e vajon jól olaszul? Diplomáciai gyakorlat nélkül vajon hogyan képviseli majd Magyarországot ebben a fontos pozícióban az egykor sokat hülyéskedő médiaszemélyiség? Ezekre a kérdésekre is kerestem a választ.

A Bács-Kiskun megyei Izsák polgármestere tehetős ember: van trafikja, benzinkútja, a család sok állami földet nyert, és hozzá köthető egy vadászház és egy másik vendégház is. E kettőben azonban eddig nemigen jártak vendégek, pedig Mondok József sok tízmilliónyi EU-támogatást nyert, méghozzá szálláshelyek létesítésére. De a házakat nem hirdetik, mint ahogy a rendes hoteleket vagy panziókat szokták, viszont a vadászháznak mégis van lakója: maga a polgármester.

Szentesi Kálmán nem egy ismert közéleti figura, de a múlt hét óta sokat szerepel a sajtóban. Szentesi Kálmánnak ugyanis elege lett abból, hogy az ő és sok más ember befizetett adójából, vagyis közpénzből milliárdokba kerülő luxusvillákat vesznek és újítanak fel, ráadásul – ahogy mondja – haveri cégek. Vagy, hogy szintén közpénzből 70 millió forintot költenek a jegybankelnök könyvének kiadására. Szentesi Kálmán ezért úgy döntött, hogy visszakéri a befizetett adóját. De persze ő maradt alul.

A múlt héten bejárta a világsajtót egy megdöbbentő adat: a világ 8 leggazdagabb emberének összesítve annyi pénze van, mint az emberiség felének, körülbelül 3 és fél milliárd embernek összesen. Ez a számolási módszer valószínűleg pontatlan és tudománytalan, mindenesetre hangzatos, és ha másra nem is jó, arra biztos, hogy felhívja a figyelmet a hatalmas jövedelmi különbségekre a világban. És mi a helyzet itthon? Eljátszottunk a gondolattal, mi történne, ha a leggazdagabb magyar vagyona, körülbelül 300 milliárd forint, egy kis falunak jutna.

Gabriella nap mint nap, még a hétvégéken is olyan kemény fizikai munkát végez, amire sokan egyáltalán nem lennének képesek. Néha mindene fáj, de akkor is csinálja, mert nincs más választása. A munkája az, hogy a beteg fiát cipeli, emeli, lépcsőn le, lépcsőn fel, autóba be, autóból ki, kádba be, kádból ki. Szívfacsaró volt nézni, amit az anya nap mint nap végigcsinál. Gabriellának ez a munkája, és ezt az állam is elismeri: mindezért havi 47.700 forint ápolási díjat kap. A munkáért, ami heti hét napon át 24 órás ügyeletet igényel. És ami alól csak néha-néha kap felmentést.

Van egy rejtélyes figurája a magyar politikai életnek. Háromszor volt büntetve, börtönben is ült. Kerüli a nyilvánosságot. Az országos roma önkormányzat elnöke volt, amihez rengeteg balhés ügy kapcsolódik. Például furán költöttek el 1 milliárd 600 millió forintot, amit törleszteniük kellett volna, de maguktól erre képtelenek voltak. És mondjuk így, szerencséjük volt, mert végül mi, adófizetők siettünk a segítségükre. Farkas Flóriánról van szó, akiről egyszerűen nem értjük, hogy miért ilyen fontos a kormányzatnak. A „nem értem” című sorozatunk újabb része következik.

A Házon kívülben látott történeteknek van egy közös pontja: a segítséget kérők és a segítséget adók egy internetes oldalon, az adjkirály.hu-n találtak egymásra. Az oldalt a Híradó szerkesztője Kollár Róbert és társa Pintér Pál alapította. Azt tapasztalták, hogy sokan vannak olyanok, akik segítenének a rászorulókon. De sokszor azt sem tudják, hogy egyáltalán hol találják őket.

23 másodperc - ennyi ideig csúszott irányítás nélkül a 2-es metró a múlt héten, mielőtt nekiütközött egy másik szerelvénynek. Akik rajta voltak, pokolinak írták le a karambol előtti és utáni perceket. Pánik tört ki, sokan egyből terrortámadásra gondoltak, az emberek egymáson tapostak: igazi katasztrófahelyzet volt. De hogy történhetett meg, ami azelőtt még soha? Hogy tudott egymásba rohanni két metró?

Több mint két éve forgatott a Házon kívül azzal a nőgyógyásszal, aki zaklatta terhes pácienseit. Azóta sok minden történt, az orvos többször is munkahelyet váltott, de még mindig rendel, és még mindig terhes nők közelében van. Pedig immár jogerősen is kimondta róla a bíróság, hogy elkövette mindazt, amit az áldozatai állítottak. Vajon hogy lehet ez? És mint mond most minderről az orvos?

Egy rádió megalakulása vagy megszűnése nem feltétlenül kéne, hogy politikai ügy legyen. Nálunk azonban mégis az. A Class FM létrejöttét és azt, hogy most nem hosszabbították meg a frekvenciaengedélyüket, sokan összekötik azzal, hogy Simicska Lajos már nincs jóban Orbán Viktorral, Andy Vajna viszont belépett a rádiós piacra is. Ez az a játék, ami a fejünk fölött zajlik, miközben a hallgatók csak szórakozni vagy informálódni szeretnének. És veszteségként élik meg, ha megszűnik a kedvenc csatornájuk. A rádiózásról és a politikáról - Sebestyén Balázzsal.

Vegyünk egy nehezen élő családot, ahol egy hónapban nem jut több egy emberre, mint 36 ezer forint, viszont van fürdőszobájuk. Ezért ők nem számítanak hátrányos helyzetűnek. Vagy vegyünk egy másik, 3 gyerekes családot, akik napról napra élnek, viszont az apa időnként kap közmunkát. Emiatt ők sem számítanak hátrányos helyzetűnek. Ha csak a számokat nézzük, örülnünk kéne, mert körülbelül 50 százalékkal kevesebb lett a szegény gyerek. Ha viszont azt nézzük, hogy a számítási módszerek változtak, akkor már csalóka lehet a kormány statisztikája...

Tagadott, perelt, de már a bíróság is kimondta: igaza volt mindazoknak, akik azt állították, szexuálisan zaklatta őket saját nőgyógyászuk. A Házon kívül forgatott két éve egy orvosról, aki szexuális szolgáltatásokat kért volna műtétért vagy vizsgálatokért cserébe. Mivel az Orvosi Kamara szerint jelenleg is tart egy etikai vizsgálat ellene, így nem lehet tudni, hol és meddig dolgozhat orvosként tovább. Megrázó történet következik!

Ha úgy vesszük, egy intézmény szűnt meg nemrég: a Népszabadság 60 év után tűnt el az újságárusoktól. A lap sok korszakot megélt, és többféle ideológiát is képviselt az elmúlt több mint fél évszázadban. A bezárása azonban egészen váratlan és egészen megalázó volt a közönség és az újságírók számára. A lap működése és vége jól mutatja, hogy viszonyul ma az állam a sajtóhoz: ha akar, eltart neki kedves, de alig olvasott lapokat és hírportálokat, de ha akar, megnehezíti a többiek helyzetét. Erről is beszélgettünk a megszűnt lap újságíróival.

Múlt heti riportunk nagy vihart kavart. Biztosan emlékeznek, két fiú, akik a bicskei gyermekotthonban nőttek fel arról meséltek, hogy az igazgató éveken át szexuálisan zaklatta őket. A ma már huszonéves fiúk bátran, arccal, névvel vállalták vallomásukat. Időközben a bicskei gyermekotthon igazgatóját felfüggesztették, és a hétvégén ki is kellett költöznie az intézetből, ahol 26 éven át lakott.  De még mindig nagyon sok kérdés van a történettel kapcsolatban. Talán a legfontosabb az, hogy maradhatott titokban a szexuális zaklatás 26 éven át? Jól működik-e az a rendszer, ahol a bántalmazott gyerekek nem mernek beszélni a nevelőknek, a gyámoknak? És szerettük volna megérteni azt is, mi zajlott le az áldozatokban? Miért mentek vissza újra és újra a bántalmazójukhoz?

Két férfi és két nő. Andy Vajna és Matolcsy György mellett is felbukkant egy-egy nő, akikkel a viszonyuk több, mint munkakapcsolat. Andy Vajnánál a feleségről, Vajna Timeáról van szó, aki, hogy-hogy nem, belevágott egy olyan üzletbe is, amelynek van köze a férjéhez és közpénzekhez is. Matolcsy György közeli ismerőse pedig dolgozott a jegybankelnökkel a korábbi munkahelyén, a minisztériumban, majd a jegybankban, most pedig az alapítványoknál. Amelyek, mint tudjuk, szintén közpénzt költenek. Ez, a közpénz az egyetlen oka annak, hogy politika közeli emberek magánéletével foglalkozunk, ami amúgy nem szokásunk.

A kormány újabb bevándorlóellenes kampányt kezd. Az MSZP viszont letiltatná az eddigit. Mert szerintük törvénysértő, hogy a kormány hónapok óta kampányt folytat a kvótanépszavazás előtt. A Nemzeti Választási Bizottság pénteken tárgyal róla. Közben Kovács Zoltán kormányszóvivő bejelentette: szombattól a népszavazáshoz kapcsolódva folytatódik a plakátkampány.

Egy cég tulajdonosai nagyon-nagyon jól jártak: az építőipari vállalkozásukból 700 millió forintot vettek ki, ez az övék, azt csinálnak vele, amit akarnak. Csakhogy eközben azok a kis cégek és kisvállalkozók, akik nekik dolgoztak, futnak a pénzük után. Van, akinek pár millióval, másnak 10 milliókkal tartoznak, közülük ketten mesélték el, hogy verték át őket. Ráadásul nem is akármilyen épületen dolgoztak: a fővárosi Tüskecsarnok uszodáján, amire az állam adta a pénzt, és amit fontos politikusok adtak át, de szalagátvágás óta sem működik. Ami biztos: másfélmilliárd forint valahol eltűnt.

A Magyar Nemzeti Bank alapítványainak pénzköltését már több szemszögből vizsgáltuk, de a családi vonalról részletesen még nem beszéltünk. Kezdjük Györggyel, aki egy jegybankot irányít, amely alapítványokat hoz létre. Van Tamás, György unokatestvére, akinek a bankja és a hozzá köthető vs.hu hírportál is sok pénzt kapott az alapítványoktól. Van Ádám, György fia, akinek a cége Tamás bankján keresztül rengeteg hitelt kap arra, hogy megvegyen egy bútorgyárat. És van Szabolcs, a másodunokatestvér, akihez pedig az egyik alapítvány kecskeméti terjeszkedése köthető. Szabolcs felesége egyébként Kecskemét polgármestere. Az MNB-alapítványok rokoni szálait bogozgattuk.

Az ország két részén tesztre indultunk. Rettenetes állapotú, de forgalmas utakon autóztunk: megpróbáltunk üvegből inni, de alig sikerült. Kerülgettük a kátyúkat, de ez sem sikerült, mindjárt megmutatjuk, miért. A borzasztó állapotú utak egyre több autóst idegesítenek: van, aki virágot ültet a lyukakba, van, aki tüntet, de hiába. Azt mondják, nincs pénz arra, hogy rendesen megcsinálják. Máshol bezzeg jut: elmentünk arra az útra is, ami L. Simon László panziójához és borászatához vezet.

A nosztalgiázni vágyó felnőttek és az új élményt kereső gyerekek vasútja. Ez áll a honlapon. Ami épül, annak nem örülünk, hanem megpróbáljuk támadni. Cinizmusból márpedig semmi nem épül. Ezt mondta a miniszterelnök. A majdnem 900 milliót inkább az oktatásra, vagy az egészségügyre kellett volna költeni. Ezt mondja az egyik ellenzéki párt. A híres-nevezetes felcsúti kisvasútról van szó, amelynek sokan örülnek, sokan viszont aggódnak miatta. Főleg azok, akiknek a vasút meghosszabbítása a területén menne keresztül, és így elvesztené az otthonát. Velük is találkoztunk, miután vasutaztunk egyet.

A jegybankelnök, aki közpénzből 70 milliót szán a saját könyve kiadására. Cégek, amelyek a jegybankelnök unokatestvérének érdekeltségébe tartoznak, és milliárdok jutnak nekik, szintén közpénzből. Kormányközeli vállalkozók, akik 100 milliós megbízásokat kapnak a jegybanki alapítványoktól, nekik is bőven jut tehát a közpénzből. Az igazságügyi miniszter ügyvédi irodája, amely 10 milliókat kapott az alapítványokon keresztül, közpénzekből. És még órákig sorolhatnám, mikre költöttek vagyonokat a Matolcsy György vezette jegybank alapítványai. Amiket eddig gondosan próbáltak titkolni, de nem sikerült.

A 82 éves gyöngyösoroszi Julika néni virágárusbűnöző. Az asszony a Kossuth téren árulta a kertjéből szedett virágokat, amikor lecsaptak rá a közterületesek. A csokrot, a bűnjelet lefoglalták, nem volt helye vitának, Julika néni ezzel együtt megúszta, nem kellett büntetést fizetnie. Az asszony azért jött Pestre, hogy a virágokért kapott pénzből családja súlyos beteg tagjait támogassa. De rosszkor volt rossz helyen. Bezzeg a rutinos árusok máshol profin csinálják, pontosan tudják például, mikor érkeznek a közterületesek. Ezért is voltunk kíváncsi Julika néni történetére.

A vasárnapi boltzárnak vége, de a döntés nem arat osztatlan sikert. És fura az is, hogy aki egy évvel ezelőttig határozottan érvelt a zárva tartás mellett, most ugyanilyen határozottan érvel mellette. A politikusokról beszélünk. De a döntés nem csak belőlük hozott ki fura megnyilvánulásokat.

Megdöbbentő, ijesztő, brutális. Ilyen szavak jutottak eszünkbe, amikor a következő riportot készítettük. Erikát három évvel ezelőtt támadták meg a saját lakásában. Olyan sérüléseket szenvedett, amelyek soha nem múlnak el nyom nélkül. A támadással egy befolyásos orvost vádolnak. Egy orvost, akivel korábban viszonya volt Erikának. A férfi előzetesben is ült. Majd egyszer csak, váratlanul megszüntették a nyomozást az ügyben, és a bizonyítékok megsemmisítését is elrendelték. Megdöbbentő történet!

Átlagosan majdnem havi egy millió forintot keresnek a Magyar Nemzeti Bank egyik alapítványának dolgozói. Ez a Pallas Athene Domus Animé alapítvány beszámolójából derül ki, amelyet a honlapjukon tettek közzé. Csaknem két héttel azután, hogy a Kúria úgy döntött: a Jegybank alapítványainak pénze is közpénznek számít, így nem lehet eltitkolni, mire költik. Egyelőre csak egy alapítvány hozta nyilvánosságra, hogy mire használják azt a 60 milliárd forintot, amit a Nemzeti Banktól kaptak. Az MSZP szerint ez csak elterelés a jegybank részéről.  

A 75 éves János gyakran lejár egy konditerembe edzeni, hogy fitt maradjon. Sokáig szeretne élni, mert törlesztenie kell hónapról hónapra a devizahitelét, és még nagyon sok van hátra. János pénze a törlesztésre elég, a számlákra és ennivalóra már alig marad. Sokszor az edzéstársai visznek neki ételt, mert neki arra már nem marad pénze. János egy a 130 ezer devizahiteles közül, akiknek 3 hónapnál régebbi tartozása van. Hogy sikerült akkor tulajdonképpen a devizahitelesek megmentése? Ennek jártunk utána.

A Krétakör nevű színtársulat nemrég nagyon rangos európai díjat kapott Hollandiában. Magyarországon nem sokkal utána pedig adóhivatali vizsgálatot. Ráadásul úgy, hogy a NAV néhány héttel ezelőtt fejezte be a vizsgálódását náluk. És most ugyanazt az időszakot vizsgálják újra. Ez vajon véletlen? Lehet. Nem tudjuk. De ami biztos, hogy a Krétakör mindig is kormánykritikus társulat volt. A rendező szerint az állam így bünteti őket. Erről is beszélgettünk vele.

Beperelte a KLIK-et egy fejlesztőpedagógus. Túlóradíjat követel az iskolafenntartótól. Adminisztrálni kezdte, mennyivel többet dolgozik, ahhoz képest, amit a törvény előír. Úgy számol, körülbelül 140 ezer forintot kellene kapnia. Erről a Házon kívül című műsornak nyilatkozott. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezeténél azt mondják, ez nem egyedi eset. A KLIK konkrétumot nem közölt, de elismerték, hogy vannak ilyen esetek. Azt ígérik: ha a bíróság jogosnak tartja a követelést, fizetnek.