A semmi ágán a magyar nyugdíjasok: több mint egymillió ember 142 ezernél kevesebb pénzből él havonta

A nyugdíjas fogyasztóiár-index lényegesen eltér az általános fogyasztóiár-indextől.

„A nyugdíjasok kosarában nincs semmilyen gyermekgondozási tétel, de jóval magasabb, kb. 6 százalék a gyógyszerre fordítandó tétel, és sokkal nagyobb arányt képvisel az élelmiszerre fordított összeg, náluk ez kb. 30 százalék. Ezért vannak most óriási bajban a nyugdíjasok” – mondta a Reggeliben Farkas András nyugdíjszakértő.

A nyugdíjguru szerint egy nyugdíjas a boltban nem a hivatalos 13-14 százalékos inflációval találkozik, hanem 

azzal szembesül, hogy az élelmiszerek átlagosan 27 százalékkal drágultak, a kenyér pedig akár 50-60 százalékkal is többe kerül.

A szakértő rávilágított, hogy bár a nyugdíjasok júliusban kaptak egy rendkívüli, 3,9 százalékos emelést, ez korántsem elég arra, hogy legalább megközelítőleg meg tudják tartani az eddigi életszínvonalukat.

A legnehezebb helyzetben az a 300 ezer ember van, akiknek a legalacsonyabb a nyugdíjuk, de a magasabb nyugdíjak is csak relatíve magasabbak. 

Az átlagnyugdíj most emelkedett 167 ezerre, a medián nyugdíj viszont mindössze 142 ezer. Tehát ma Magyarországon több mint egymillió ember 142 ezer forintnál kisebb nyugdíjat kap.

A szakértő szerint gondot jelent az is, hogy nyugdíjemelések nem követik az inflációt, a nyugdíjasok így most 5 százalékkal rosszabbul állnak. A törvény szerint egyszer, novemberben lehetne emelni, Farkas András azonban emlékeztetett, hogy a jogszabályok békeidőre vannak kitalálva, normálisan, lassan emelkedő inflációra. Most viszont

akár 20 százalék fölé is elszállhat az infláció, és ezt nem fogja kompenzálni az eddigi 8,9 százalékos emelés. Novemberben minimum 5 százalékos emelésre lenne szükség.

Az egyetlen megoldás szerinte az lenne, ha sűrűbben emelnék a nyugdíjakat. Úgy véli, a következőre rögtön szeptemberben szükség lenne, az infláció ugyanis most fog igazán begyorsulni.

A magasabb rezsiszámlák megnyomják az inflációt, ez önmagában 3 százalékos inflációnövekedést okoz, és akkor még nem beszéltünk a háború, az üzemanyagárak, az aszály hatásairól.

– mondta.

Ha visszaáll a normális, lassú folyású inflációra a gazdaság, akkor lehetne arról beszélni, hogy hogyan kellene átalakítani a nyugdíjemelés rendszerét. A szakértő szerint számos gond van azzal, hogy csak az inflációhoz kötjük a nyugdíjemelést. Régi követelése a nyugdíjasszervezeteknek, hogy vegyék figyelembe az átlagbérek hatását is, amelyek az utóbbi időben sokkal gyorsabban nőttek, mint az infláció. Jobban figyelembe kellene venni a nagyon szegény nyugdíjas réteg érdekeit is, a szolidaritási elv a magyar nyugdíjrendszerben jelenleg nagyon gyenge.

Példaként Ausztriát említette, ahol sávos nyugdíjemelési rendszert vezettek be, ott mindenki kap emelést, de a legkisebb nyugdíjjal rendelkezőknek nagyobb mértékű emelés jár.