Jól áll neki a Prada és a nehézfegyverzet is – Emily Blunt 40 éves

Nem egy világhírű színészről tudni, hogy fiatal korában dadogással küzdött: Samuel L. Jackson, Harvey Keitel, Nicole Kidman vagy maga Darth Vader hangja, James Earl Jones is közéjük tartozik, csakúgy, mint Emily Blunt.

7 és 14 éves korom között nagyon rossz volt a helyzet, de 12 évesen volt a legrosszabb

– mesélte a színésznő. 

Meglehet, ha nincs a dadogás, Emily Blunt a civil életben ér el sikereket, és ma jól menő ügyvédként vagy szusiséfként lenne hasznos tagja a társadalomnak, de egy jó pedagógiai érzékkel megáldott tanár a színjátszás felé terelte a dadogós diákot, hátha az iskolai darabokban való fellépések jótékony hatással lesznek rá. 

A pedagógus nem tévedett.

Olyannyira nem, hogy Emily Blunt 18 évesen már Judi Dench unokájaként lépett színpadra A királyi család című darabban. Ez a királyi család nem az a királyi család volt: a darab a Broadway előkelőségeiről, egy színészdinasztia három generációjáról szólt, Bluntnak a matrónát játszó Dench mellett az unokaszerep jutott. 

Nem rossz kezdés, ráadásul az előadást egy másik színházi előkelőség, a legendás Peter Hall rendezte. Ment is minden, mint a karikacsapás, Blunt gyorsan letudott egy színpadi Júliát is, természetesen Romeo Júliáját, és VIII. Henrik ötödik felesége is ő volt a feleségeit nem kímélő uralkodóról szóló brit tévésorozatban, amelyben Henriket Ray Winstone, Boleyn Annát pedig Helena Bonham Carter alakította.

Már csak egy mozifilm kellett, hogy Blunt soha többé ne legyen ötödik semmilyen sorban, de stáblistán semmiképp se, és ez a film az akkor még ígéretes tehetségként emlegetett, ma már Oscar-díjas rendezőként ismert Paweł Pawlikowski második játékfilmje, a Szerelmem nyara volt. 

A szereposztás aranyat ért: Emily Blunt volt a kalandvágyó gazdag lány, Natalie Press pedig a munkáscsalád sarja, s nagyrészt nekik köszönhető, hogy a Szerelmem nyara olyan frissnek hatott az egynyári szerelmekről szóló filmek kókadozó mezőnyében. Bár mindkét színésznő nagyot alakított, és mindkettőjüknek ez volt a játékfilmes debütálása, Blunt volt az, akinek jóval szerencsésebben folytatódott a karrierje.

Ördög, Prada, Streep

A szerencsének valóban nagy szerepe volt abban, hogy a pályája elején járó brit színésznő megkapta Az ördög Pradát visel című komédia harmadik legfontosabb szerepét, vagy ha úgy tetszik, a film legfontosabb mellékszerepét. Blunt épp Los Angelesben volt egy tévésorozat szereplőválogatásán, amikor valaki meglátta benne a fantáziát, és a kezébe nyomta a film forgatókönyvét.

A papírforma szerint Az ördög Pradát visel két színésznőnek adott alkalmat a jutalomjátékra: Meryl Streepnek, aki az Anna Wintourról mintázott rettegett divatmagazin-főszerkesztőt játszotta, és a divatvilágban járatlan, kezdő asszisztenst alakító Anne Hathaway-nek. 

A főszereplők mögötti második vonalba tartozott a főnöknője uralkodói szokásaihoz hozzáedződött beosztott, Emily Charlton figurája.

A szerepet amerikainak írták, Blunt angol volt. Emily, a szereplő a divatvilág epicentrumában mozgott; Emily, a színésznő tréningruhában olvasta fel a sorait. 

Blunt már Londonban volt, amikor megcsörrent a telefonja: a film rendezője arra kérte, vegyen részt egy második próbán, de ezúttal ne tréningben.

A végeredmény közismert, Blunt lett a nevető harmadik, aki, ahogy mondani szokás, ellopta a show-t Streep és Hathaway elől. Kevésbé kedvező megfogalmazásban: lejátszotta a hierarchiában nála jóval magasabban álló sztárokat. Ez a Hollywoodban dolgozó külföldi újságíróknak is feltűnt, Blunt kapott is egy Golden Globe-jelölést, ami 2006-ban még sokkal nagyobb presztízzsel bírt, mint manapság. 

Ahogy ilyenkor lenni szokott, hirtelen mindenki a friss felfedezettel akart dolgozni, de az elkövetkező években nem jött össze a Pradához hasonló mutatvány. Ez az időszak inkább a becsületes helytállásról szólt. 

Ott volt Tom Hanks, Julia Roberts, Philip Seymour Hoffman és Amy Adams mellett a Charlie Wilson háborújában. Jutott szerep neki is Steve Carell és Juliette Binoche romkomjában, a Dan és a szerelemben. És átesett a minden brit színésznek kötelező próbatételen, a „játsszunk el valakit a királyi családból” teszten is; ő alakította a címszerepet, nem is akárhogyan, Az ifjú Viktória királynőben. 

A kosztümök is parádésak voltak, de egy percig sem volt kétséges, hogy igazi színészek (Albert herceget Rupert Friend játszotta) viselik őket. Blunt becsülettel kivette a részét az épp végéhez közeledő Philip K. Dick-divatból is, és hagyta, hogy Matt Damon hajkurássza a Sorsügynökségben. Még egy igazi hollywoodi katasztrófát is túlélt, hiszen ki hibáztatta volna pont őt az Anthony Hopkins és Benicio Del Toro főszereplésével készült Farkasember című, romhalmazért?

Neki is kijutottak pocsék vagy épp csak középszerű filmek, de ezekben is profin helytállt, szinte mindig a helyén volt. Kevesen mondhatják el magukról, hogy épp egy Tom Cruise-film hoz jótékony szakmai fordulatot az életükben, de Blunttal ez is megesett: A holnap határában, amit eléggé igazságtalanul az Idétlen időkig sci-fi verziójaként is emlegetnek, a színésznő úgy festett, mintha világéletében tökös akciófilmek hősnőit alakította volna. Egyszóval, remek volt. 

A forgatás és a nem éppen pehelysúlyú jelmez némileg megviselte a színésznőt. Amikor Blunt kétségbeesésében sírva fakadt, Tom Cruise vigasztalásképpen csak ennyit mondott:

Come on, stop being such a pussy, OK?

 Ami szabad fordításban annyit tesz: „Gyerünk, ne légy már ennyire nyámnyila, jó?” Ennél azért többet vártunk volna a makulátlan úriember hírében álló filmsztártól.

Mindenesetre a barátságtalan űrlények világát az FBI-ügynökök és a mexikói drogkartelek nem kevésbé komor világa követte. Blunt volt az egy szem nő a Sicario hullahegyekre épülő férfivilágban –  ki gondolta volna, hogy Az ördög Pradát visel felfedezettje akkor van igazán elemében, amikor összeszorított fogú, nagy túlélőket kell játszania.

Hollywood azért nem tett le arról sem, hogy családbarát, gyerekszoba-kompatibilis sztárt faragjon belőle, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy benne látták azt a színésznőt, aki a 21. században feltámasztja Mary Poppinst. Ha valakire, Emily Bluntra illett is a Julie Andrewstól megörökölt szerep, a producerek lelki szemei előtt talán már meg is jelent, ahogy a gyerekek által körberajongott sztár az elkövetkezendő 20 évben sorra forgatja az MP-filmeket. 

Náluk csak a Mary Poppins-fanatikusok csalódhattak nagyobbat a kissé steril és gépies végeredmény láttán. 

Nem történt katasztrófa, csupán a varázslat maradt el.

Blunt mindenesetre megtette, amit megkövetelt tőle a szerep, talán majd legközelebb. A habfürdővel teli varázskádat hamarosan felváltotta a poszt-apokaliptikus túlélés immár ismerős terepe: a színésznő életébe visszatértek a szörnyek, amelyeket ezúttal maga a férje szabadított rá, nem is akármilyen sikerrel. 

Emily Blunt és a színész-rendező John Krasinski házasságából nemcsak két gyermek, hanem két horrorfilm is született, sőt hamarosan jön a harmadik is. Nem gyerek, hanem horrorfilm, hiszen a Hang nélkül 1-2. sikere után, mi sem természetesebb, jönnie kell a harmadik résznek is.

A meccs állása: szörnyek kontra Mary Poppins:  3-1.

Nyitókép: Vera Anderson/WireImage