Az egész ország megérzi, ha a brutális rezsiköltségek miatt bezárnak a színházak

„Bár a döntés fájdalmas, hogy az Erkelt bezárjuk néhány hónapra, de teljesen racionális” – kezdte Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház igazgatója az AP hírügynökségnek. A 111 éves budapesti Erkel Színház, a tekintélyes Magyar Állami Operaház három bemutatóhelyének egyike, az emelkedő rezsiárak miatt viszont novemberben kénytelenek bezárni az épületet. Az 1800 férőhelyes épület fűtése ugyanis fenntarthatatlanná vált.

Ez egy nyolcszoros drágulás, néha tíz. Tehát most egyelőre itt tartunk. Egyik szám sem biztos, csak az biztos, a nagyságrend az hatalmas, tehát hogy valamit lépni kell, mert mégiscsak az embereknek a bére, meg ennek a háznak (Az Operaház épületének – a szerk.) a fönntartása elsődleges, és ha ezt tartjuk szem előtt, akkor a többi esetében lejjebb kell csavarni a fűtést. Ez van

– mondta Ókovács Szilveszter.

Júliusban a magyar kormány „energiavészhelyzetet” hirdetett az emelkedő energiaárak miatt és az ellátási zavarok miatt, amit az okozott, hogy Oroszország Vlagyimir Putyin elnök parancsára megtámadta Ukrajnát.

Mindezek hatására a kormány részlegesen eltörölte a rezsicsökkentést is, valamint úgy döntött, hogy a középületekben – beleértve a kulturális intézményeket is – 25 százalékkal csökkenteni kell az áram- és a gázfelhasználást. Azt is előírták, hogy az épületeket legfeljebb 18 Celsius-fokra lehet csak fűteni.

Most a bezárás elkerülése a cél

„Azt, amit biztosan tudunk, az a háromszoros villanyáremelkedés, mert az július 1-től van. Az, hogy mi lesz a gázzal – ez azt jelenti, hogy a fűtéssel – az még egy picit kérdés. Mi sokféle variációt hallottunk már, hogy más színházakban mi történik. Nem tudom egészen pontosan, most még van egy ilyen bizonytalansági tényező” – mondta Barda Beáta, a Trafó Kortárs Művészetek Háza igazgatója, aki hozzátette:

Azt szeretnénk elkerülni, hogy be kelljen zárni. Azt szeretnénk elkerülni, hogy előadások elmaradjanak, de nyilván mindenféle lehetőségeket szűkíteni kell. Szűkítettük azoknak a próbáknak a számát minden előadáshoz kapcsolódóan, amikor teljes technikával lehet próbálni.

Amiatt is aggódnak, hogy vajon a nézők mennyit képesek áldozni a kultúráért, vagyis a színházba járásért, hiszen a költségek mindenkinél megnövekedtek. Az infláció már jó ideje kétszámjegyű Magyarországon. „Ezt mi a nézőknek csináljuk, nem magunknak, nem a társulatoknak” – mondta Barda Beáta.

A Vígszínház pénzügyi igazgatója arról beszélt, hogy a jegyárbevételek nagy részét kénytelenek rezsire költeni, miközben eddig ezek 2-3 százalékát kellett csak a rezsire költeni.

Most már minden második ember az, akinek a jegyárbevételét a rezsire kell fordítanunk

– mondta Mádi Zoltán.

A Katona József Színháznál abban bíznak, nem lesznek színházbezárások.

Azt hiszem, hogyha egy városban vagy társadalomban ezek az intézmények meginognak vagy nem elérhetőek, az jelentős hatással van a társadalom mentális állapotára 

– mondta Székely Krisztina, a Katona József Színház művészeti igazgatója.