Inkább mennek börtönbe, mint katonának az ultraortodox izraeliek, amibe belebukhat Netanjahu

Háromnegyed évszázada, Izrael alapítása óta fennálló társadalmi tabu dőlt meg az országban azzal, hogy a legfelsőbb bíróság nyomatékosította: nem menthetők fel a kötelező katonai szolgálat alól az ultraortodox háredi zsidó férfiak, akik eddig arra hivatkozva kaptak kivételt, hogy a Tóra tanulmányozásának szentelik életüket. Akár Benjamin Netanjahu miniszterelnök sorsa is múlhat a döntésen, ha a kormánykoalíció ultraortodox pártjai kilépnek és új választást kényszerítenek ki.

A kereszténységtől eltérően a zsidó vallásban nincsenek különböző felekezetek, de vannak világias, liberális, konzervatív, ortodox és ultraortodox zsidók – ezek a csoportok nagyon jelentősen különböznek egymástól. A különbség abban rejlik, hogy mennyire következetesen tartják magukat az isteni parancsolatokhoz. Az ultraortodoxok szó szerinti értelmezésre törekednek, és a mindennapi életüket is ehhez igazítják.

Mint a The Conversation portálon megjelent cikkében Michael Brenner történész írja, az ortodox zsidók ugyan évszázadokon át imádkoztak azért, hogy visszatérhessenek a Szentföldre, úgy gondolták, hogy a zsidó állam csak a Messiás eljövetele után alakulhat meg. Így a cionizmus gondolata számukra blaszfémiának számított, de a holokauszt számos túlélője az újonnan megalakult Izrael államban talált menedéket, amit az tett számukra elfogadhatóvá, hogy az életmentés minden parancsolat előtt áll.

A független Izrael kikiáltása előtt a leendő miniszterelnök, David Ben-Gurion megállapodott a háredi zsidókkal többek között arról, hogy vallási tanulmányokat folytató ifjaik mentesülnek a katonai szolgálat alól. Akkor ennek nem tulajdonítottak nagy jelentőséget, mert néhány százan voltak mindössze.

A hárediek azonban egyre nagyobb részét teszik ki az izraeli társadalomnak: az ultraortodox nők gyermekeinek átlagos száma 6,5, míg a többi izraeli zsidó nő esetében 2,5. Minden negyedik gyermek ultraortodox családba születik. Az ultraortodox népesség most az izraeli lakosság 13 százalékát teszi ki, de mivel az átlagéletkoruk alacsonyabb, a hadköteles korban lévő izraeliek 24 százaléka közéjük tartozik. 

Becslések szerint 2042-re már 21 százalék lesz az ultraortodox népesség aránya, ami a jelenlegi status quo-t megtartva gazdaságilag fenntarthatatlanná teszi az izraeli társadalmat. Amellett, hogy a kötelező katonai szolgálat alól mentesülnek, a fiatal háredi férfiak állami támogatásból működő intézményekben, a jesivákban folytatnak vallási tanulmányokat. A legfelsőbb bíróság most kimondta azt is, hogy a támogatást meg kell vonnia az államnak azoktól a jesiváktól, amelyek diákjai megtagadják a kötelező katonai szolgálatot. 

Mivel vallási tanulmányaik mellett kevés világi ismeretre tesznek szert, a hárediek a munkaerőpiacon is háttérbe szorulnak. A Brenner cikkében idézett adatok szerint egy nem háredi háztartás átlagosan kilencszer több jövedelemadót fizet, mint egy háredi, viszont az utóbbiak 50 százalékkal több állami támogatást kapnak.

Ám a hárediek azt gondolják, hogy a jesivákban folytatott tanulmányaik ugyanolyan fontosak a zsidó vallás megőrzése szempontjából, mint a hadsereg Izrael védelmében. Sőt, földöntúli erőt tulajdonítanak maguknak: a kormánykoalícióban részt vevő ultraortodox Sasz párt vezetője szerint a Tóra tanulmányozása különleges erőt biztosít és csodákat tesz a harcokban.

Az izraeli társadalom többsége viszont nem ezt gondolja. Egy februári felmérésben az izraeli zsidók 70 százaléka válaszolta, hogy meg kell szüntetni a kivételezést. A kivétel eltörlésének fő kezdeményezője egy demokráciapárti szervezet, a Minőségi Kormányzásért Mozgalom volt, amelynek vezetője azt mondta, nem fogadják el azt az abszurd helyzetet, amelyben egyesek életüket teszik kockára az országért, míg mások nem csinálnak semmit.

Az izraeli kormányok ódzkodnak attól, hogy elidegenítsék az egyre bővülő ultraortodox zsidó népesség szavazóit és pártjait, így a sorkötelezettség alóli felmentést is igyekeztek nem piszkálni, bár már korábban is születtek bírósági döntések annak alkotmányellenességéről. Most azonban Netanjahu jövője múlhat azon, hogy az ultraortodoxok valóban kilépnek-e a kormánykoalícióból új választást kikényszerítve, miközben a korrupciós vádakkal fenyegetett miniszterelnök számára a hatalmon maradás a jogi felelősségre vonás elkerülését is szolgálja. Az ultraortodox pártok egyelőre nem jelezték szándékukat a kilépésre, de kérdés, hogy ez akkor is így marad-e, ha elkezdődnek a sorozások és le kell állítani azoknak a jesiváknak az állami támogatását, amelyek diákjai megtagadják a behívóparancsot.

Izraelben a férfiaknak közel három évig kell a hadseregben szolgálniuk, amit tartalékos szolgálat követ. A nők kötelező szolgálatának időtartama két év. A társadalom többsége összetartó erőként és beavatási szertartásként tekint a sorkatonaságra, az ultraortodoxok viszont attól tartanak, hogy asszimilálják a fiataljaikat.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy néhány ezer háredi már most is szolgál az Izraeli Védelmi Erőknél. A Washington Post korábbi cikke szerint mintegy kétezren jelentkeztek önként a tavaly október 7-i Hamász-támadást követően, főleg a közösség modernebb felfogású tagjai, akik már túlvannak a jesivákban folytatott tanulmányaikon, a húszas éveik végén vagy a harmincas éveikben járnak és dolgoznak. Egyikük, egy 38 éves férfi azt mondta, háborús időkben mindenkinek meg kell tenni a tőle telhetőt, bár hozzátette, hogy hozzájárulásuk inkább szimbolikus, főleg sofőrként vagy szakácsként szolgálnak.

Az a legfelsőbb bíróság döntésétől sem várható, hogy egyik napról a másikra tömegével kapják meg behívójukat a katonaköteles korú haredi férfiak, vallási alapú igényeik miatt ugyanis a már most szolgálókat is külön egységekbe sorolják. Néhány ezer ultraortodox zsidót tud elhelyezni a hadsereg, így az Egyesült Tóra Judaizmus párt egyik képviselője is úgy látja, hogy a gyakorlatban semmi nem fog változni.

Csütörtökön mégis több száz ultraortodox férfi tüntetett, két órán át megbénítva egy nagy közlekedési csomópontot. Leültek az autópályára, ahonnan rendőrök hurcolták el őket – a drámai jelenetek a fenti képeken láthatók –, miközben azt skandálták, hogy inkább mennek börtönbe, mint katonának.

A tiltakozó megmozdulások vasárnapra erőszakosabbá váltak, az ultraortodox tüntetők a rendőrökkel is összecsaptak. 

Nyitókép: Reuters / Eloisa Lopez