Több segélymunkás halt meg Gázában október 7. óta, mint a korábbi három évtized bármelyik évében a világon összesen

Lövedékek találták el az ENSZ segélyszervezetének konvoját a Gáza övezetben, amikor egy kórház felé tartottak néhány nappal ezelőtt. Egyelőre nem tudni, ki követte el a támadást, amiben egy segélymunkás meghalt, egy pedig megsérült. A halott az indiai Waibhav Kale ezredes, aki a biztonsági szolgálat tagja volt.

Ezzel ő lett az első külföldi ENSZ-dolgozó, akit a Hamász október 7-i terrortámadása óta megöltek itt. A New York Times összesítése szerint a október 7-től 2023 végéig legalább 161 segélyszervezeti kollégája vesztette életét, a Human Rights Watch legfrissebb adatai szerint viszont most már 250 felett jár a számuk.

A New York Times összesítése szerint a gázai áldozatok magas száma azt jelenti, hogy a Hamász támadása óta több segélyszervezeti munkás halt meg Gázában, mint előtte 1997-ig visszamenőleg bármelyik évben a világon összesen. A lap által készített grafikont alább lehet böngészni:

„Szisztematikusan” veszik célba a segélyezőket, vagy hibákat követnek el?

Az áldozatok száma több lehetséges okra is visszavezethető, de valószínűleg még sokáig fognak vitatkozni azon, pontosan milyen körülményekből adódott össze a különösen veszélyes helyzet a segélymunkások számára. Az ENSZ-OCHA lapja, a Relief Web mindenesetre néhány napja figyelmeztetést publikált: „Izrael a leghalálosabb hellyé tette Gázát a segélyszervezeti dolgozók számára”. 

A New York Times grafikonja azután készült, hogy az izraeli hadsereg (IDF) rakétái megölték a World Central Kitchen (WCK) segélyszervezet hét munkatársát. Nemcsak palesztin, hanem brit, lengyel, ausztrál és amerikai-kanadai civil áldozata is volt az esetnek. Konvojukra a semmiből támadtak rá azután, hogy sikeresen eljuttattak a rászorulókhoz rengeteg ételt, írták.

José Andres, a segélyszervezet vezetője a támadás után arról beszélt, hogy az IDF „szisztematikusan, autóról autóra” vette célba és lőtte ki munkatársait. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt reagálta az esetre, hogy „ez megesik egy háborúban”, ám Izrael „teljes felelősséget vállalt” az eset miatt és „alapos vizsgálatot” indított, hogy az ne ismétlődhessen meg. Az izraeli hadsereg feje már úgy fogalmazott, hogy „egy súlyos hiba” történt a „rendkívül bonyolult körülményekből kifolyólag”. Később kiderült, hogy két tisztet is kirúgtak az eset miatt.

A Human Rights Watch civil szervezet szerint azonban nem lehet „hibának” nevezni minden olyan esetet október 7-e óta, amikor az IDF ölt meg segélymunkásokat, írták pár napja. Szerintük az izraeliek többször a segélymunkások ismert helyszíneit” támadták meg: legalább nyolc olyan konvojt ért támadás, akik útjuk előtt a hadsereg tudomására hozták utazásuk koordinátáit, hogy számítsanak rájuk, és még véletlenül se azonosítsák őket terroristaként.

Ahogy azt a WCK dolgozóinak megölése után számos segélyszervezet elmondta, az is nehezíti a dolgukat, hogy az október 7-i támadás után Izrael leállította azt az úgynevezett „konfliktusmentesítő” rendszert, amelyet addig a segélyszervezetek a munkájuk koordinálására használtak az IDF-fel. Egy segélyszervezeti dolgozó ezután arról beszélt, hogy 

könnyebb egy dél-szudáni milíciával megegyezni a konfliktusmentésben, mint az izraeli hadsereggel.

A WCK elleni támadásról az RTL Híradó is beszámolt:

Mesterséges intelligencia választ célpontot

Akadnak aggodalmak arra vonatkozólag is, hogyan használja az IDF a mesterséges intelligenciát célpontjai kiválasztásában. Egy brit hírszerző tiszt, Philip Ingram arról beszélt, „egyre nagyobb a félelem, hogy Izrael olyan kritériumokat használ a célpontok kiválasztására, amelyeket a legtöbb ország nem találna elfogadhatónak”.

Az ország korábbi katonai vezetője, Aviv Kohavi már 2021-ben azzal dicsekedett, hogy a mesterséges intelligenciával „évi 50 célpont helyett napi 100-at tudunk azonosítani”, ám a mostani konfliktus kitörése után egyre több kritika éri ezt a rendszert, mert „a mennyiséget helyezi a minőség elé”, és kevésbé veszi figyelembe a „járulékos károkat”, mint az humánus lenne.

Létezik még a „posztumusz terrorista” fogalma, amelyet egy izraeli tartalékos katona úgy jellemzett a lapnak neve elhallgatását kérve: „a gyakorlatban a terrorista bárki lehet, akit az IDF olyan területen ölt meg, ahol az erői jelen vannak”. Januárban például több újságíró-szervezet és az al-Dzsaszíra dróntámadásban meggyilkolt újságírója, Hamza Dahdouh családja azzal vádolta a hadsereget, hogy halála után még koholt terroristavádakkal is meggyalázta a sajtós emlékét. A Gázában megölt újságírókról korábban az al-Dzsaszíra betiltása kapcsán írtunk.

Az RTL Híradó tavaly novemberben számolt be arról: legalább 15-en meghaltak, és sokan megsebesültek, amikor izraeli légitámadás ért egy gázai mentőkonvojt. Az izraeli hadsereg később azt állította, hogy a mentőautókban a Hamász terroristái voltak, a palesztin hatóságok és a Vöröskereszt szerint viszont civil sebesülteket szállítottak.

Terrorgyanúba keveredett az ENSZ segélyszervezete

A Gázában dolgozó segélymunkások helyzete semmiképp sem rózsás, január óta ráadásul az ENSZ itteni forrásai is megcsappantak. Ekkor Izrael „komoly vádakat” fogalmazott meg 12 UNWRA-munkás ellen. Őket a Hamásszal való összejátszással vádolták, és azzal, hogy részt vettek a nagyjából 1200 izraeli és nemzetközi civil halálával járó terrortámadásban október 7-én.

Korábban az USA volt az UNRWA legnagyobb támogatója, egészen addig, amíg Donald Trump 2018-ban számos tiltakozás ellenére megszüntette az amerikai hozzájárulást. Később ezt Joe Biden visszaállította, majd a vádak után újra leállította. Emellett számos más nemzet megvonta a támogatását a segélyszervezettől.

Ekkor a megvádoltakat a bizonyítékok áttekintése nélkül kirúgta az UNWRA vezetője, Philippe Lazzarini. Később viszont több ország, valamint független szervezet vizsgálata is arra jutott, hogy Izraelnek nincs bizonyítéka a vádakra, és az USA titkosszolgálata is kétségbe vonta őket.

Az UNWRA februári jelentése pedig azt állította, hogy izraeli katonák kínzással vették rá több munkatársukat is, hogy hamis vallomásokat tegyenek a Hamásszal való nem létező kapcsolatukról.

Az eredmények miatt az EU-tól kezdve Kanadán keresztül Japánig több ország is visszaállította a segélyszervezet támogatását, egyedül az USA nem tett így. Március második felében Joe Biden elnök aláírta a törvényt, amely 2025 márciusáig betilt mindenféle pénzügyi segítséget a szervezetnek az állam számára.

Az UNWRA dolgozói ellen korábban is keringtek vádak azzal kapcsolatban, hogy valamely terrorcsoporthoz vannak bekötve. A gyanú elkerülésére a szervezet 2011 óta rendszeresen megosztja Izraellel dolgozói névsorát, hogy ők is elvégezhessék hátterük ellenőrzését, ám a 2024 januári esetig egyszer sem merült fel probléma az oldalukról ezzel kapcsolatban.

Nyitókép: a palesztinokat segítő ENSZ-szervezet, az UNRWA alkalmazottjai kezüket leláncolva, kötéllel a nyakukban tiltakoznak a szervezet amerikai támogatásának megszűnése ellen 2018. szeptember 19-én. Fotó: MTI / EPA / Haitham Imad / New York Times