Moszkva, Minszk, Teherán: Szijjártó Péter sorra látogatja szövetségeink ellenségeit

A nemzetközi közösség legfontosabb feladata ma a közel-keleti konfliktus eszkalációjának megelőzése, és ehhez fontos az, hogy az eltérő állásponton lévő szereplők is szóba álljanak egymással

– az MTI jelentése szerint egyebek mellett ezt közölte csütörtöki teheráni sajtótájékoztatóján Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki a héten Iránba látogatott. A magyar külügyminiszter iráni kollégájával, Hoszein Amir-Abdollahiánnal találkozott, majd részt vett egy magyar-iráni üzleti fórumon illetve a magyar-iráni gazdasági vegyes bizottság ülésén.

Szijjártó Péter iráni látogatása elég nagy feltűnést keltett a Nyugaton, illetve az Európai Unióban. Az elmúlt években meglehetősen ritkán fordult ugyanis elő, hogy valamely európai uniós vagy NATO-tagország képviselője Teheránba utazott volna, diplomáciai vagy gazdasági kérdésekről egyeztetni. Ennek oka leginkább abban keresendő, hogy az Ukrajna elleni totális orosz invázió két évvel ezelőtti megindulása óta Irán a korábbiaknál is szorosabbra fonta kapcsolataiat Oroszországgal.

Mint arra az European Pravda cikke rámutatott, Szijjártó látogatása során feltűnően kerülte Irán szerepének említését a világ három legveszélyesbb konfliktusával kapcsolatban. Épp csak szóba hozta a Hamász Izrael elleni tavaly októberi támadását: arról beszélt, hogy „hazánk nem szeretné, hogy megismétlődjön egy, az október 7-i izraeli terrortámadáshoz hasonló merénylet a világon bárhol, bárki ellen”, de a magyar diplomácia vezetője azt már nem érintette, hogy Iránnak milyen szerepe van a Hamász támogatásában.

Szijjártó Péter megemlítette még, hogy napjainkban súlyos biztonsági krízisekkel néz szembe a világ, amelyek több aspektusát is másképpen látja Magyarország és Irán, de teheráni tárgyalásai épp azt a célt szolgálják, hogy „legyen esély elejét venni egy még válságosabb helyzet kialakulásának”.

Ami a súlyos biztonsági kríziseket illeti, a Vörös-tengeri nemzetközi hajózási útvonalak elleni támadásokról nem esett szó, így az iráni támogatással kereskedelmi hajókat rakétázó jemeni húszi lázadók kérdése sem merült fel a közös külügyi sajtótájékoztatón. Nem szerepelt a sajótájékoztató témái közt Ukrajna kérdése sem, pedig Szijjártó, mint NATO-tagország külügyminisztere, felhozhatta volna az Irán által Oroszországnak szállított több ezer Shahed drón, vagy a körülbelül négyszáz kis hatótávolságú Fateh-110 ballisztikus rakéta kérdését, amiről épp a látogatása előtti napon számoltak be a hírügynökségek.

Szijjártó Péter teheráni látogatása különösen annak fényében figyelemreméltó, hogy a nyugati külpolitikai szótárban 2022 februárja óta bevett fogalom az „gonosz új tengelye” kifejezés.

Kína, Oroszország, Irán és Észak Korea, a gonosz új tengelye

A „gonosz tengelye” kifejezést először George W. Bush amerikai elnök használta a 2001. szeptember 11-i támadások után, Irakot, Iránt és Észak-Koreát sorolva a nemzetközi terrorizmust támogató országok közé. A kifejezés természetesen a II. világháború tengelyhatalmaira, a náci Németországot, a fasiszta Olaszországot és az imperialista Japánt magába foglaló szövetségre rímel.

Ukrajna 2022. februári lerohanása előtti napokban Danielle Pletka konzervatív politikai kommentátor már a gonosz új tengelyéről beszélt, Kínát, Oroszországot, Iránt és Észak Koreát sorolva a Nyugat fő ellenségei közé. 2023. októberében a CBS-nek adott interjújában Mitch McConnell vezető republikánus szenátor is Kína, Oroszország, Irán és Észak Korea szövetségét, mint a gonosz új tengelyét emlegette, és így tett nem sokkal később Mike Johnson, a képviselőház elnöke is a Fox News egyik műsorában.

Kínát, Iránt és Észak Koreát alapvetően az köti össze, hogy leplezetlen gazdasági és katonai segítséget nyújtanak Oroszországnak az Ukrajna ellen folytatott népirtó háborújához, illetve így négyen együtt érdekeltek a világ különböző válsággócaiban a helyzet destabilizálásában. Ennek köszönhetően az Ukrajnával szövetséges NATO-tagállamok és az Európai Unió diplomatái az elmúlt két évben nem ültek tárgyalóasztalhoz külpolitikai és gazdasági kérdésekről egyeztetni a gonosz tengelyéhez sorolt országok vezetőivel.

Az egyetlen kivétel Magyarország, illetve Orbán Viktor és főleg Szijjártó Péter. Szijjártó Péter 2023-ban kétszer járt Moszkvában, azaz Oroszországban, kétszer Minszkben, azaz Fehéroroszországban (Oroszország legfőbb kelet-európai szövetségesénél), egyszer Pekingben, azaz Kínában. Ezen kívül New York-ban, az ENSz közgyűlésein rendszeresen leül tárgyalni Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel. Látogatásairól cikkünk nyitó galériájában lehet képeket lapozni.

Ha a 2024. februári teheráni látogatást a minta folytatásának tekintjük, akkor a gonosz új tengelyéből már csak Phenjan, azaz Észak-Korea hiányzik Szijjártó Péter bingókártyájáról.