New York Times: Orbán Viktor álma odaveszni látszik

Orbán Viktor külpolitikájának egy fontos szegmensét elemezte a New York Times szerzője. Értékelése szerint a magyar miniszterelnök azon vágya, hogy egy illiberális páneurópai szövetség élére álljon, elhalványulni látszik. 

Pedig Orbán Viktor negyedik választási győzelme után még ujjongva mondott köszönetet a lengyelországi konzervatívok és más külföldi „barátok” támogatásáért. Ezt alátámasztandó a miniszterelnök arról beszélt, hogy Magyarország nem a múlt, hanem a közös európai jövő. 

Csakhogy a helyi választások közbeszóltak. A kormányzó lengyel Jog és Igazságosság (PiS) – a Fidesz régi partnere az Európai Unióval a kisebbségi jogok, a migránsok, a jogállamiság és más kérdések miatt folytatott harcokban – elvesztette a választásokat.

Ajánló: Megbukott a „radikális kereszténység” Lengyelországban – a legfontosabb uniós harcban maradhat egyedül Magyarország

Ez pedig csak a legutóbbi a sorban: tavaly nyáron Spanyolországban, valamint Szlovéniában és a Cseh Köztársaságban is alulmaradtak Orbán szövetségesei. 

Olaszországban tavaly jobboldali koalíció győzedelmeskedett, Giorgia Meloni pedig – bár osztja Orbán Viktor nézeteit a kulturális kérdésekről és a nemzeti szuverenitásról – mára elfordult a magyar miniszterelnöktől, mivel az Kreml-barátként reagált Oroszország ukrajnai inváziójára, véli a szerző. Hozzáteszi, októberben Orbán Viktor Kínában járt, ahol Vlagyimir Putyin elnökkel találkozott, akinek azt mondta, hogy Magyarország soha nem akart konfrontálódni Oroszországgal, és mindig szívesen bővítette a kapcsolatokat. 

Az RTL Híradó is bemutatta, hogy Orbán Viktor november elején a parlamentben kapott kérdést Putyin elnök alfeléről:

A lap szerint ez az álláspont nem csak a centrista és liberális európai vezetőket háborította fel, hanem sok konzervatív vezetőnél is betette az ajtót: beleértve az olasz és lengyel jobboldalt, amely alapító tagja volt annak a 2021-ben Budapesten tartott találkozónak, amely az „európai konzervatív reneszánszot” hirdette meg.

Zeold Zsombor egykori diplomata, külpolitikai szakértő a lapnak azt mondta: a páneurópai mozgalmat az ukrajnai háborúval sutba dobták. A PiS nemrégiben elszenvedett választási veresége előtt Lengyelország már elkezdte távol tartani Orbánt. Slawomir Debski, az állami Lengyel Nemzetközi Ügyek Intézetének igazgatója szerint Orbán Oroszországgal kapcsolatos politikája túl mérgező volt.  

Szinte mindenki távol akarta tartani magát tőle

– fogalmazott.

A svéd NATO-csatlakozás az utolsó esély?

Ezen túl a magyar miniszterelnöknek a NATO-t és az Európai Uniót is sikerült feldühítenie azzal, hogy Magyarország késlekedik hozzájárulását adni Svédország NATO-csatlakozásához, Törökországgal egyetemben. Míg azonban Recep Tayyip Erdogan török elnök októberben törvényjavaslatot nyújtott be a törvényhozásba, amely támogatja Svédország NATO-tagságát, és ezzel előre hozza annak várhatóan végleges jóváhagyását, a Fidesz dominálta magyar parlament elutasította a gyors szavazásra irányuló ellenzéki felhívásokat.

Magyarország először technikai okokra, majd egy svéd televíziós dokumentumfilmre hivatkozott, utóbbi a kormány szerint azt mutatta, hogy Svédország nem tanúsít megfelelő tiszteletet Magyarország iránt. Sokan viszont azt sejtik, hogy nem erről van szó. Inkább Orbán Viktor dühe lépett működésbe amiatt, hogy az Európai Unió nem szabadította fel az uniós pénzeket. 

Orbán a NATO-ügyön keresztül próbálja zsarolni az EU-t

 – mondta a lapnak Krekó Péter, a Political Capital igazgatója. Szerinte Orbán

úgy látja, hogy ez az utolsó esélye arra, hogy némi befolyása legyen, és meg akarja mutatni, hogy semmit sem ad ingyen.

Amerikai szövetségesek

Az elemzés arra is kitér, hogy Magyarország legnagyobb támogatói mostanában nem európai szomszédai, hanem jobboldali amerikaiak, például Donald Trump. De az a harcias taktika és nyelvezet, amely Trumpnak az Egyesült Államokban bevált, nem működik olyan jól Európában, ahol a politikai siker gyakran a nemzeti törvényhozásokban és a brüsszeli Európai Parlamentben kialakított koalíciók összefogásán múlik, teszi hozzá a szerző. Szerinte a Fidesz hazai terepen jól áll, máshol azonban gyengült a befolyása

Európai színtéren a Fidesz elszigetelt, és többnyire egyedül van, 2021-ben kiléptek az Európai Parlament jobbközép pártokat tömörítő, befolyásos tömbjéből, hogy elkerüljék a kizárással járó megaláztatást, és még nem találtak másik parlamenti csoportosulást, amely hajlandó lenne befogadni őket

– emlékeztet a szerző.

További problémaként jelenik meg a hang, amit Orbán Viktor megüt. A cikk szerint Orbán Viktor olyan sok embert sértett meg, hogy ritkán kap elismerést, még akkor is, ha mások egyébként követik a példáját. A 2015-ös európai menekültálság idején Magyarország keményen szorgalmazta Európa külső határainak megerősítését. Orbán Viktor azonban olyan rasszista nyelvezetbe csomagolta az európai fővárosokban ma már széles körben elfogadott, 

jó politikának számító javaslatait, hogy a Magyarországon kívüli, leginkább szélsőjobboldali csoportok kivételével mindenki távol tartotta magát tőle.

Mráz Ágoston Sámuel, a kormánypárti Nézőpont Intézet igazgatója elismerte, hogy Orbán Viktor gyakran okozott megbotránkozást azzal, hogy olyan agresszív nyelvezetet használt, amely szerinte Magyarországon teljesen normális, de külföldön, lefordítva borzalmas. Hozzátette azonban, hogy Orbán Viktor 

nagyon racionális politikus a tárgyalóasztalnál, és kész kompromisszumokat kötni.

Az egyetlen ország, amely jelenleg teljes mértékben Orbán Viktor mellett áll: Szlovákia, amelyet a szeptemberi választások után Robert Fico vezet. De a szerző szerint ezt a nyereséget messze felülmúlja a PiS veresége Lengyelországban, egy sokkal nagyobb és – gazdasági, politikai és katonai erejét tekintve –  fontosabb országban.

Nyitókép: Benko Vivien Cher / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI