Ukrajna romokban, de a babagyárak gőzerővel ontják az újszülötteket

Az ukrán háború kitörése utáni hetekben az egész világot bejárta a béranyáktól született kisbabákról készült videó, akik egy hotelben várták, hogy vér szerinti, külföldi szüleik értük tudjanak menni.

Bár a háború miatt azt lehetett hinni, hogy az ukrán gazdaságba 2018-ban 1,5 milliárd dollárt pumpáló béranyaüzlet is romokban fog heverni, nem ez történt. A bombák és rakéták, az áramkimaradások és a vízhiány nem riasztották el sem a gyerekre vágyó külföldieket, sem a mások gyermekének kihordását és megszülését vállaló ukrán nőket. A piacot uraló BiotexCom nevű cég orvosi igazgatója a Guardiannek elmondta: annyi jelentkezőjük van, mint a háború előtti időszakban: „Több kérést kapunk, mint amit teljesíteni tudunk” – mondta.

Az orosz invázió kezdete óta több mint ezer gyerek született béranyáktól Ukrajnában, közülük hatszáz a BiotexComnál jött világra, nem kevesen óvóhelyeken vagy a cég bunkerében. Egy ötvenes éveiben járó olasz pár a Guardiannek elmondta: tíz éve próbálták már elérni, hogy gyerekük lehessen, és azonnal megragadták az alkalmat, amikor a háború kitörése utáni hetekben a cég jelezte, hogy megkezdhetik a procedúrát. A leendő apa kijelentette:

A bombák és a háború nem állít meg minket. Ez az utolsó lehetőségünk. Mindent megteszünk, még az életünket is hajlandók vagyunk kockára tenni.

Legális babagyárak

Az ukrán béranyaüzlet a 2010-es végén indult be igazán, miután India, Nepál és Thaiföld bizononyos botrányos esetek miatt betiltotta a gyakorlatot éppen akkor, amikor a kereslet egyre nagyobb és nagyobb lett. A globális béranyaüzlet a Global Market Insights elemzése szerint majdnem 15 milliárd dolláros iparrá vált 2022-re, és az elkövetkező években várhatóan évente 25 százalékkal fog növekedni.

A béranyaság Európa szinte összes országában tiltott, de Ukrajnában a megengedő jogi környezet miatt virágozni kezdett. Leginkább az áraknak köszönhetően, ugyanis nagyjából a felét kérik annak, amit például egy amerikai klinikán kellene fizetni. A BiotexComnál nagyjából negyven-ötvenezer eurót kell fizetni egy átlagos csomagért. Ez a fele annak, amit az Egyesült Államokban átlagosan fizetni kell a vér szerinti gyermekre vágyó embereknek.

Itt meg tudom fizetni, de Kaliforniában nem

– magyarázta még 2018-ban az El País című spanyol lapnak egy amerikai nő, hogy miért Ukrajnában, és nem a saját hazájában szerzett magának béranyát, aki kihordja neki a gyerekét.

A béranyák a pénzből tíz-húszezer euró közötti összeget, az átlagos éves ukrán jövedelem többszörösét kapják a BiotexComtól. Kritikusai szerint a cég, amely változatlan lendülettel, hirdetésekben toborozza a béranyákat szerte az országban, csak kihasználja a rossz anyagi helyzetben lévő nőket. A cég orvosi igazgatója szerint „a béranyák ezt csak a pénzért csinálják”, és az egyik béranya is azt mondta a Guardiannek, hogy „kizárólag a pénzért vállaltam”. Hasonlóan nyilatkozott a nemzetközi sajtónak több más béranya is, közölték: házfelújításra, új lakásra vagy gyerekei iskolázására kellett a pénz, és ezért adták bérbe a méhüket mások gyerekeinek a kihordására.

Egy béranyasággal foglalkozó ausztrál cég alapítója, Sam Everingham a Politicónak azt mondta, hogy nem ajánlja senkinek a „jogi szürke zónában” működő céget, ahol elmondása szerint nem foglalkoznak eléggé a béranyák jólétével, csak és kizárólag az eladható babák számítanak nekik.

Úgy tekintünk rájuk, mint egyfajta gyárra. De elég masszív marketinggépezetük van, főleg online, és olcsók is, ezért még mindig népszerűek.

Bár a cég állítja, hogy mindent megtesznek a béranyákért, az elmúlt években egyre több ukrán nő számolt be arról, hogy embertelenül bántak velük. Szerintük a béranyaság miatt kialakult egészségügyi problémáikkal már egyáltalán nem foglalkozott a BiotexCom. Egyikük az Al Jazeera hírtelevíziónak elmondta: „a legtöbb nő kis falvakból érkezett, és reménytelen helyzetben voltak”. Úgy fogalmazott: „az első öt hétben csak sírtunk”.

A gyerekeket egy kijevi állami kórházban szülték meg, ahol állítása szerint az orvosok „úgy bántak velünk, mint az állatokkal”, és gúnyolódtak rajtuk. Vetélés esetén pedig mindössze pár száz eurót kaptak. Egy nő a Politicónak elmondta, hogy a cégnél kiröhögték, amikor a béranyaság után kialakult egészségügyi problémái miatt szükséges gyógyszerek kifizetését kérte tőlük.

Csalódott szülők

A cég nemcsak dühös béranyákat, hanem csalódott szülőket is magára haragított az elmúlt években. Egy amerikai nő a Politicónak elmondta, teljesen biztos benne, hogy a BiotexCom a nekik küldött embrióit eladta valaki másnak. A cég azóta nem reagált semmilyen megkeresésére.

Egy olasz párnak pedig olyan gyereket adtak át, akinek a DNS-e nem egyezett az apáéval, egy német pár ikreit pedig elcserélték, és úgy kellett később titokban visszacserélniük egy másik német párral, akik az egyik ikret véletlenül megkapták. Egy német nő pedig arra panaszkodott, hogy nem kapta vissza az Ukrajnába küldött embrióit, miután meggondolta magát, és mégsem akarta, hogy beültessék azokat egy béranya méhébe.

A cég korábban már felkerült az ukrán hatóságok radarjára. Az ügyészség 2018-ban indított eljárást a klinika ellen, és egy bíróság el is rendelte az alapító, a német állampolgárságú Albert Tochilovsky házi őrizetbe helyezését. Az ügyészség egyebek mellett adócsalással, pénzmosással és emberkereskedelemmel vádolta a céget.

A per azonban nem jutott sehova, és a végén az esettel foglalkozó ügyészt leváltották. Jurij Kovalcsuk a Die Weltnek adott interjújában elmondta:

Albert ügyvédjei nyíltan közölték velem, hogy ha bíróságra viszem az ügyet, akkor többet nem fogok az ügyészségen dolgozni.

A volt ügyész szerint a jó politikai kapcsolatokkal rendelkező Tochilovsky nyomására kellett ejteni az ügyet. 

A cégvezető a Politicónak küldött levelében azonban azt állította, hogy a szerinte teljesen alaptalan vádakat „korrupt ügyészek” tették. Álláspontja szerint az előző ukrán kormány egyes nagy hatalmú tagjai így próbáltak pénzt kizsarolni tőle.

Közben Ukrajnán belül is egyre erőteljesebbek lettek a törvényi szabályozás nélkül működő béranyaságot kritizáló hangok, és az ukrán parlamentben beterjesztettek egy törvényjavaslatot, amely megtiltaná, hogy külföldiek igénybe vehessék ukrán béranyák szolgáltatásait. A jogszabálytervezetet egyelőre az egészségügyi bizottság vitatja, és nem tudni, hogy mikor kerülhet szavazásra.

Ezt is ajánljuk: „Genetikai kísérlet”, „oroszgyűlölő ukránok tenyésztése” – rákapcsolt az orosz propaganda, mert az ukrán katonák lefagyasztják a spermájukat

Hozzászólna?

Nyitókép: RTL Híradó