A nemzetközi diplomácia rettegett titánjából „Putyin szócsövévé” alacsonyította az ukrán háború az orosz külügyminisztert

Szergej Lavrov orosz külügyminisztert alig tíz évvel ezelőtt még a világ egyik legjobb diplomatájaként tartották számon, pragmatikus profiként és kemény tárgyalófélként, akiről még riválisai is elismerően nyilatkoztak. Bár önállóságáról, és arról, hogy mennyire irányítja az orosz külpolitikát, már minisztersége első éveiben is kérdések merültek fel, 2012-ben a Reutersnek nyilatkozó szakértők úgy jellemezték, mint aki „nem csak végrehajtója” a Kremlből érkező utasításoknak. Egy magas rangú moszkvai diplomata pedig kijelentette, hogy Lavrovnak a többieknél „nagyobb befolyása van” a kormányban.

Ezek a hangok azonban mostanra teljesen eltűntek. Az Ukrajna elleni orosz háború megindítása bebizonyította, hogy a külügyminiszter nincsen benne Vlagyimir Putyin belső körében, és alig van bármi beleszólása, hogy merre halad az orosz külpolitika. Lavrov, aki „a maga idejében a nemzetközi diplomáciai titánja volt, mostanra valamennyire nevetség tárgyává”, valamint „régi önmaga árnyékává” vált – jelentette ki a Newsweeknek Mark Galeotti. Az Oroszország szakértő hozzátette:

Már nem nagyon több annál a fickónál, aki seprűvel és szemétlapáttal követi az elefántot, hogy feltakarítson utána. Nincs beleszólása abba, hogy az elefánt merre halad.

Tisztelt diplomata

Amikor Lavrovot 2004-ben kinevezte Putyin külügyminiszternek, már figyelemreméltó diplomatakarriert futott be. Az 1950-ben született Lavrov a szovjet diplomaták elitképzőjének számító moszkvai MGIMO elvégzése után a külügyminisztériumban lépkedett felfelé a szamárlétrán, és végül 1994-ben Oroszország ENSZ-nagyköveteként dolgozott tíz éven át.

A több brit kormányfő közeli tanácsadójaként is dolgozó Kim Darroch az Evening Standardnak nyilatkozva azt közölte:

Lavrov egy tisztelt és hatékony orosz nagykövet volt a kilencvenes években az ENSZ-ben.

A világszervezetben töltött évei alatt széles körben elismert, profi, technokrata diplomataként vált híressé, aki keményen tudja érvényesíteni országa érdekeit, de közben humorát is gyakran megvillantotta – akár újságírókkal beszélgetve, egyik kezében cigarettával, a másikban egy pohár whiskyvel.

A róla kialakult vélemény még külügyminisztersége első éveiben sem változott meg drasztikusan, és elemzők széles körben „igazán mesteriként” jellemezték az orosz diplomáciát. Az Ukrajna ellen indított háború azonban ennek véget vetett.

Kívül a körön

Nyugati diplomaták a Foreign Policy magazinnak elmondták, hogy az orosz invázió óta úgy tekintenek Lavrovra, mint Putyin szócsövére, akinek nincsen komoly befolyása az orosz külpolitikára. Angela Stent amerikai oroszszakértő a lapnak kijelentette:

Amennyire tudjuk, Lavrov is csak akkor tudta meg, hogy invázió lesz, amikor megtörtént.

Ez teljesen és visszavonhatatlanul nyilvánvalóvá tette, hogy Lavrov nincsen benne Putyin belső körében, és az orosz külügyminiszter „szavahihetősége szörnyű károkat szenvedett” – közölte Galeotti.

De nemcsak a miniszter, hanem az egész orosz külügyminisztérium megítélése is mélypontra süllyedt nyugati diplomáciai körökben. Egy magas rangú európai diplomata a Foreign Policynek kijelentette, hogy „teljes időpocsékolás” orosz diplomatákkal tárgyalni, mert „nincs lehetőségük befolyásolni a Kreml döntéseit”.

A lapnak nyilatkozó szakértők és diplomaták elmondása szerint a korábban tisztelt külügyminisztérium, ami Európa legkeményebb és leghatékonyabb diplomatáit adta, mostanra tejesen kiüresedett, és már csak „propagandisták, magukat diplomatának álcázó kémek és a bürokrácia robotjai” vannak benne. 

Lavrov minisztériuma mostanra nem nagyon több, mint „a Kreml sajtóosztálya” – mondta a Newsweeknek Oleg Ignatov, a Crisis Group vezető elemzője.

Nyugdíjba menne, de nem engedik?

Lavrovval kapcsolatban már évek óta terjed a pletyka, hogy legszívesebben otthagyná a külügyminisztériumot, de Putyin nem engedélyezte a távozását, és az ő beleegyezése nélkül ezt megtenni Galeotti jellemzése szerint „nem lenne valami bölcs lépés”. Putyin és köre ugyanis „elég sok” olyan információval rendelkeznek Lavrovról, amivel ártani tudnak neki – magyarázta a Newsweeknek Alex Kokcharov. A kockázatelemző közölte:

Ezért nézik el a korrupciót az orosz rendszerben. Ez a csali, amivel aztán vádemeléssel fenyegethetik a tisztségviselőket, ha nem hűségesek.

Lavrovról tudni lehet, hogy nem veti meg a hanyatló Nyugat luxuscikkeit, ahogy azt egy róla készült fotó kapcsán az rtl.hu is bemutatta. Az Insider orosz tényfeltáró oldal vizsgálata szerint az orosz külügyminiszternek hatszáz millió rubel értékben vannak ingatlanjai, amit nehezen tudott volna megvenni a miniszteri fizetéséből. Emellett szeretője – aki rendszeresen elkíséri külföldi útjaira – és családja egymilliárd rubelnyi ingatlannal rendelkezik Oroszországban és az Egyesült Királyságban, valamint negyvenmillió rubelt érő luxusautóflottával – derítette ki a megmérgezett orosz korrupcióellene aktivista, Alekszej Navalnij csoportja. Szeretője lánya – akit gyakran csak úgy emlegetnek, mint „Lavrov mostohalánya” – 21 évesen vásárolt egy négymillió fontot érő luxuslakást Londonban. A brit kormány tavaly márciusban szankciókat vezetett be ellene.

A korrupciós zsarolás azonban csak egyike a számos oknak, ami Lavrovot maradásra bírhatja. A Putyinnal szembeszegülőket megölt, vagy gyanús balesetet szenvedett emberek tucatjai – köztük egy sor magas rangú diplomata – figyelmeztetik arra, hogy pontosan mit kockáztatnak.

Nyitókép: Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az előző év diplomáciai tevékenységét értékelő évenkénti sajtóértekezletén Moszkvában 2023. január 18-án. Fotó: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov