„Izrael lehet a következő Magyarország” – aggódnak a jobboldali kormány lépései miatt

A Jerusalem Post Egy jogászprofesszor aggódik, hogy Izrael lehet a következő Magyarország című cikke szerint Izrael új kormánykoalícióját az ország történetének leginkább jobboldali koalíciójának tartják. Hozzáteszik: ez biztató a támogatók számára, akik azt akarják, hogy az ország keményen fellépjen a bűnözéssel szemben, elkeserítő viszont a kritikusok számára, akik szerint a kormány arra törekszik, hogy megtagadja az izraeli kisebbségek jogait, és aláássa az izraeli-palesztin konfliktus békés megoldásának reményét.

A lap Tom Ginsburgöt, a Chicagói Egyetem nemzetközi jog professzorát kérdezte a helyzetről. Ginburg társigazgatója az Összehasonlító Alkotmányok Projektnek, amely összegyűjti és elemzi az összes független nemzetállam alkotmányát. 

A beszélgetés értelmezéséhez fontos tudni, hogy szombat este Tel-Aviv központjában sok ezren gyűltek össze, hogy tiltakozzanak az igazságszolgáltatási rendszer tervezett megváltoztatása ellen, amit Jarív Levin igazságügyi miniszter jelentett be szerdán. Az új 

Netanjahu-kormány az izraeli jogrend módosításával gyengítené az igazságszolgáltatási rendszert, és csökkentené az alkotmánybíróságként is működő legfelsőbb bíróság jogköreit. 

Ginsburg szerint Izrael alapításakor nem tudtak megegyezni egyetlen írott alkotmányban sem, de felépítettek egyet nagyjából a szokásjog alapján, az idők során kialakult normák és gyakorlatok, valamint az alapvető törvények rendszere révén, amelyeket a Kneszet abszolút többsége fogad el. Szerinte a németek ugyanebben a csónakban eveznek. A német alkotmányt alaptörvénynek hívják, ideiglenes alkotmánynak szánták az újraegyesülésig. 

„Ha nincs írott alkotmány, akkor honnan ered a bírói hatalom legitimitása? Mi akadályozza meg a Kneszetet abban, hogy szó szerint bármilyen törvényt elfogadjon, beleértve a mindenféle jogokat sértő törvényeket is? – vetette fel. Ginsburg szerint a válasz a politikai normák. És mivel Izrael a politikai normákra támaszkodik, a konfliktusnak rendkívül nagy tétje lesz az izraeli kormányzás számára az elkövetkező évtizedekben.

Arra is kitért, hogy a bejelentett reformok következtében Izraelben átpolitizálttá válnának a kinevezések, a Kneszetnek lehetősége lenne arra, hogy felülbírálja bármelyik döntést. 

„Ismétlem, találhatunk olyan országokat, ahol ez így van. Ezt az alkotmányosság »új nemzetközösségi modelljének« nevezik, amelyben nem a bíróságok mondják ki a végső szót alkotmányos kérdésekben, és a törvényhozás felülbírálhatja őket bizonyos döntésekkel kapcsolatban. Úgy gondolom, hogy ez a kombináció nagyon veszélyes, mert kialakulhat egy olyan helyzet, amelyben a Kneszet – amelynek jelenleg az emberi jogok védelmében van szerepe – kiválaszthat és felülbírálhat bizonyos eseteket, ami számomra valóban ellentétes a jogállamiság eszméjével” – mondta.

Felmerült a kérdés: vannak más országok, ahol ilyen jellegű változtatásokat vezettek be, és látható, hogy hogyan végződött a kísérlet? 

A két legjelentősebb a közelmúltban Magyarország és Lengyelország volt, amelyek nem feltétlenül olyan országok, amelyekhez hasonlítani szeretnénk magunkat

– válaszolta a professzor. Felelevenítette: az új lengyel kormány 2015-ös hivatalba lépésekor azonnal manipulálta az Alkotmánybíróság kinevezési rendszerét, és saját többséget nevezett ki, ami aztán lehetővé tette számukra, hogy olyan jogszabályokat fogadjanak el, amelyeket valószínűleg alkotmányellenesnek nyilvánítottak volna. 

Magyarországon Orbán Viktor egy igazán radikális vezető, amikor megfelelő többséggel rendelkezett az alkotmánymódosításhoz, az Alkotmánybíróság minden korábbi joggyakorlatát eltörölte. Nem hiszem, hogy az izraeli kormány ezt megtenné. De mégis van ez a fajta aggasztó érzés, hogy képesek manipulálni a jogértelmezést a saját politikai érdekeik érdekében

– tette hozzá.

Ginsburg szerint a reform után fennállhat az alkotmányos válság lehetősége. 

Nyitókép: Koszticsák Szilárd / MTI