Éhes birkákat telepítettek Pompejibe, hogy röviden tartsák a füvet

Egy mezőgazdasági kezdeményezés részeként (amely az ősi szőlőültetvények újjáélesztésének terveit is magában foglalja) birkanyájat telepítettek a Pompeji romjait körülvevő területre, hogy az állatok lelegeljék a füvet – írja a Guardian. 

A 150 birka csütörtök reggel érkezett Pompejibe, és azonnal munkához látott, hogy a régészeti parktól északra fekvő hatalmas területen rágja a füvet. Egy kilenc hónapos kísérlet részeként a nyájat más füvesített területek nyírására, valamint az ősi és új szőlőültetvények karbantartására is bevetik majd, mivel a park hatóságai igyekeznek fellendíteni a pompeii bortermelést.

„Nagy lelkesedéssel léptek be a helyszínre, és azonnal munkához láttak” – mondta Gabriel Zuchtriegel, a régészeti park igazgatója. „A fenntartás hatalmas költséget jelent, ezért ahelyett, hogy fizetnénk valakinek, hogy nyírja a füvet, a juhok megeszik azt, trágyázzák a földet, és olyan pásztortájat hoznak létre, amely sokkal jobban ellenáll a száraz évszakoknak és a heves esőzéseknek.”

A fűnyírási módszer a világ más pontjain is elterjedt, mint az energiafelhasználás és a költségek csökkentésének ökológiai módja.

„Sokan úgy gondolnak Pompejire, mint egy ókori városra, ahol rengeteg ház van, de valójában ennél sokkal többről van szó” – mondta Zuchtriegel. „Hatalmas fák, füves területek, olajfaligetek és szőlőültetvények vannak. És ha visszanézzük a 100 évvel ezelőtti dél-olaszországi fotókat, vagy akár az 1950-es években készülteket, megdöbbentő látni a Pompeii, Paestum és más helyszínek körüli falakat – nem voltak ilyen gondjaik a növényzet növekedésével, mert minden négyzetmétert produktívan használtak ezek a paraszti közösségek” – tette hozzá. 

Zuchtriegel hozzátette: „Nagyszerű munkát végeztek a hagyományos táj megőrzésében, és vissza kell térnünk néhány ilyen technika használatához, mert máskülönben ez nem fenntartható.”

Pompeji a Vezúv Kr. u. 79-ben történt kitörése következtében elpusztult. A város romjait a 16. században fedezték fel, az első ásatások 1748-ban kezdődtek.

Nyitókép: clickhere / Getty Images