Újabb háború a láthatáron? Irán rakétákkal és ágyúkkal bombázta Irakot az iráni tüntetések miatt

Két hete zajlanak tüntetések szerte Iránban, miután a vallási rendőrség őrizetbe vett és valószínűleg agyonvert egy 22 éves kurd nemzetiségű lányt, amiért helytelenül viselte az utcán a hidzsábot, vagyis a muszlim nők fejkendőjét, amelynek viselése kötelező a sííta iszlám papság által irányított országban. A tiltakozásoknak eddig legkevesebb 76 halálos áldozata van és további 1200 embert tartóztattak le, az internetelérést pedig korlátozták, de az elégedetlenséget mégsem tudták elfojtani..

Mivel a tiltakozások főleg Irán többségében kurdok által lakott területeire terjednek ki, az iráni kormány bűnbaknak, a tiltakozások szervezőinek kiáltotta ki az Észak-Irakban élő kurdokat.

A mintegy 46 milliós kurd nép nem rendelkezik saját állammal, többségük négy közel-keleti ország területén él: Törökországban és Iránban nem rendelkeznek autonómiával, ám Szíriában és Irakban a különböző kurd fegyveres erők részleges függetlenséget tudtak kiharcolni. Szíriában ezt a polgárháború és az Egyesült Államok támogatása (a kurdok az Iszlám Állam ellen is harcoltak), Irakban pedig Szaddam Husszein diktátor 2003-as amerikai megbuktatása tette lehetővé.

Észak-Irakban a Kurdisztáni Autonóm Régió egy de facto független állam, saját parlamenttel, kormánnyal és hadsereggel, amely jogilag még mindig Irak része. Azonban a területen önállóan tevékenykedik a Törökországban gerillaháborút vívó Kurd Munkáspárt (amelyet a török hadsereg rendszeresen támad Irakban), valamint működnek is Irán által is ellenségnek tekintett kurd mozgalmak is, mint például a Kurdisztáni Szabadságpárt (PAK).

A Népszava cikke szerint utóbbiakra mért csapást Irán az utóbbi napokban tüzérséggel, ballisztikus rakétákkal és drónokkal. A Forradalmi Gárda azt közölte, hogy 73 ballisztikus rakétával és tucatnyi öngyilkos drónnal mértek csapást az általuk terroristának nevezett célpontokra. A beszámolók szerint katonai bázisokat, irodákat és lakóházakat is támadások értek, amelyeknek legkevesebb 13 halálos áldozata és 58 sebesültje van, köztük civilek és gyermekek.

Ebrahím Raíszi iráni elnök szerdán kijelentette, hogy az ország ellenségei azért lázítják az iráni lakosságot, mert fenyegetve érzik magukat az Iszlám Köztársaság hatalma és fejlődése miatt. Raíszi az állami tévének adott interjújában arról beszélt, hogy mindenkit elszomorított a 22 éves Mahsza Amini halála, és megígérte, hogy napokon belül közzéteszik a tragédia körülményeire irányuló hivatalos vizsgálat eredményeit. Elfogadhatatlannak minősítette ugyanakkor azt a káoszt, ami a rezsim szerint eluralkodott az utcákon. 

Irán vezetői egyelőre nem nyilatkoztak arról, hogy szárazföldi csapást is indítanak Észak-Irak ellen. Az iraki külügyminisztérium tiltakozását fejezte ki az ország szuverenitásának megsértése miatt, ahogyan az iraki kurdisztáni autonóm vezetés is. Irán és Irak utoljára 1980 és 1988 között háborúzott egymással, ami mintegy másfél millió ember halálával járt.

Nyitókép: Az ellenzéki Kurdisztáni Szabadságpárt (PAK) egyik sebesült tagja fekszik egy kórházi ágyon, miután iráni drónok és rakéták támadták őket. – Fotó: Ismael Adnan / Getty Images