külföld

Vesztésre álló háborúban ünnepli a győzelem napját Oroszország – fantasztikus fotókon a moszkvai katonai parádék 105 éves története

Nagy Attila KárolyNagy Attila Károly

2022. május 9. 6:43

Várakozások szerint Putyin elnök fontos bejelentésre készülhet május 9-én, de hogy totális háborút hirdet-e, vagy az „ukrajnai különleges katonai művelet” lezárását mondja-e ki, nem tudni. Annyi biztos, hogy az idei díszszemlét a korábbiaknál szerényebb körülmények között és külföldi állami vezetők jelenléte nélkül rendezi meg a háborúban álló Oroszország.

Frissítés: itt olvasható, hogy mikről beszélt Vlagyimir Putyin a moszkvai idő szerint hétfőn délelőtt tízkor kezdődött katonai díszszemlén. 

2022. május 9-én ünnepli Oroszország a második világháború európai lezárását, a náci Németország fölött aratott győzelmet – bizonyos értelemben a Szovjetunió legdicsőségesebb korszakát. Az ünnep hagyományosan az orosz fővárosban, a Vörös téren tartott hatalmas katonai parádén csúcsosodik ki, így lesz ez idén is. A 2022-es győzelem napja azonban más lesz, mint az eddigiek: Oroszország háborút folytat nyugati szomszédja, Ukrajna ellen, még akkor is, ha ezt Oroszországban hivatalosan továbbra sem nevezik háborúnak, csak különleges katonai műveletnek. 

Az idei katonai parádé elé minden eddiginél nagyobb várakozással tekint a világ. Annak ellenére, hogy kevés teljesen megbízható információ érkezik az ukrajnai harcterekről, abban a katonai elemzők többsége egyetért, hogy Oroszország egyáltalán nem áll nyerésre. Az ukrán hadsereg keményen ellenáll az inváziónak, és hiába szörnyűek az ukrán lakosság szenvedései, Ukrajna nem rogyott térdre a túlerő előtt, miközben az orosz hadsereg a 2-3 naposra tervezett, immár több mint két hónapja húzódó harcokban súlyos veszteségekkel kénytelen számolni. A szakértők mindezek miatt azon spekulálnak, hogy mi várható május 9-én: tesz-e rendkívüli bejelentést a háborút kirobbantó Vlagyimir Putyin orosz elnök?

A háború: béke

Az előzetes szervezői információk alapján biztosra vehető, hogy a súlyos ukrajnai katonai veszteségek kihatnak a győzelem napi parádéra is. A honvédő ukrán erők annyi orosz haditechnikai eszközt semmisítettek meg vagy zsákmányoltak, hogy 

az idei moszkvai seregszemle jóval szerényebb, nagyjából harmadával-negyedével csökkentett méretű lesz. 

A tavalyi 191 katonai jármű helyett csak 130 vonul fel, és 12 ezer helyett csak tízezer katona vesz részt az eseményen. A korábbi évektől eltérően külföldi állami vezetőket nem is hívtak meg, ami önmagában jól jelzi, hogy világpolitikailag milyen elszigetelt pozícióba kormányozta magát és országát az orosz elnök.

Egyes várakozások szerint ezen körülmények között Putyin elnök fontos bejelentésre készülhet, de hogy miről fog beszélni a díszszemlén, arról megoszlanak a vélemények. 

Az egyik fő feltételezés, hogy maga mögött hagyja a speciális katonai művelet kifejezést, és totális háborút hirdet Ukrajna ellen. 

Akár nukleáris háborút. A legpesszimistább forgatókönyvek szerint az egész világ ellen.

Ezzel szemben lehetséges az is, hogy a győzelem napján Putyin győzelmet hirdet, megelégedve a kelet-ukrajnai területszerzéssel, Mariupol elfoglalásával, és Donyeck és Luhanszk népköztársaságok várható Oroszországhoz csatolásával. Ferenc pápa szerint a magyar miniszterelnök azt mondta neki áprilisi találkozójukon, hogy a háború május 9-én véget ér.

Elemzők szerint egy biztos: Putyin nem ismer el semmiféle vereséget, kudarcot. A Kreml mindenesetre a találgatásokra válaszul azt közölte, hogy május 9-én nem történik semmi olyasmi, ami kihatással lenne az ukrajnai hadműveletekre. 

Mitől olyan fontos a győzelem napi parádé?

A Vörös téri felvonulás az orosz/szovjet birodalmi/nagyhatalmi lét kulcsfontosságú katonai prezentációja gyakorlatilag 1917, a nagy októberi szocialista forradalom óta. Az orosz központi politikai hatalom jelképe, a Kreml előtti téren elmasírozó katonák és harceszközök ezrei fenntartják a világ legerősebb hatalmának képzetét, és amióta tévéközvetítés van a világon, ezt meglehetősen hatékonyan el is tudják juttatni a világ minden szegletébe. 

Katonai parádét már a második világháború előtt is tartottak Moszkva központi terén, a XX. század elején a szovjet hatalom nagyszabású felvonulásokkal ünnepelte a Szovjetunió megszületését, az 1917-es októberi forradalmat. 1945-ben aztán a világháborúból győztesként kikerülő Szovjetunió megtartotta minden idők legnagyobb katonai díszszemléjét, az első győzelem napja parádét. A nácik legyőzését 1945. június 24-én hosszú órákon át ünnepelte Moszkva, negyvenezer vörös katona és több mint 1800 katonai jármű felvonulásával. Hogy milyen lehetett a 77 évvel ezelőtti parádé, abból az alábbi videó ad ízelítőt:


Ezután húsz évig nem tartottak győzelem napi parádét, de ez nem jelenti azt, hogy demonstratív díszszemle nélkül maradt volna a főváros: a forradalom évfordulóinak megünneplése, illetve a május elsejék mindig adtak alkalmat a nagyhatalmi katonai erő fitogtatására. A Szovjetunió összeomlásáig mindössze háromszor ünnepelték még meg a győzelem napját: 1965-ben a 20, 1985-ben a 40, 1990-ben a 45 éves évforduló alkalmából vonultak fel a hadsereg egységei a második világháborús győzelemre emlékeztetve. (Itt érdemes megjegyezni, hogy körülményeiben igazán az 1985-ös parádé fogható a 2022-eshez: akkor hatodik éve tartott a Szovjetunió afganisztáni háborúja, ami súlyos veszteségekkel járt, és megalázó kivonulással végződött 1989-ben a Vörös Hadsereg számára.)

A Szovjetunió romjai alól előbújó új orosz állam létrejöttéig eltelt zűrzavaros években nem tartottak győzelem napi parádét, tekintettel az ország gazdasági helyzetére. 1995-ben aztán az 50 éves arany évfordulóval egyben az Oroszországi Föderáció megszületését is ünnepelték, és azóta minden évben tartanak győzelem napi parádét, nemcsak Moszkvában, de Oroszország más nagyvárosaiban is. A friss ukrajnai értesülések szerint idén a megszállt Mariupolban is várható katonai felvonulás, legalábbis erre utal, hogy a stratégiai fontosságú kikötővárosban gőzerővel zajlik a holttestek összegyűjtése, a romok eltakarítása.

2020-ban a pandémia a győzelem napi parádét is sújtotta: majd' két hónappal el kellett halasztani a felvonulást. 2021-ben visszatért minden a rendes kerékvágásba, hogy aztán 2022-ben talán végleg kizökkenjen. Hogy tényleg így lesz-e, május 9-én kiderül.

A moszkvai katonai parádék történetét az alábbi képes válogatással elevenítjük most fel.

1939. május 15.: a Vörös hadsereg T-35-ös nehézpáncélosai vonulnak a Vörös téren tartott katonai parádén a második világháború kirobbanása előtt három hónappal Fotó: Bettmann Archive/Getty Images
1945. június 24.: Konsztantyin Konsztantyinovics Rokosszovszkij szovjet marsall, a Vörös Hadsereg kiemelkedően sikeres parancsnoka, az 1945-ös moszkvai győzelmi díszszemle szervezője lovon érkezik a Vörös térre, a Kreml elé – Fotó: Sovfoto/Universal Images Group via Getty Images
Sztálinról elnevezett IS (Iosif Stalin) nehéz tankok a Vörös téren 1946. novewmber 7-én, a nagy októberi szocialista forradalom évfordulóján – Fotó: Sovfoto/Universal Images Group via Getty Images
1947. május 1.: nehéztüzérségi egységek (M1931 B-4 világháborús tarackágyúk) vonulnak Lenin és Sztálin képmásai előtt Fotó: N. Sitnikov/Hulton Archive/Getty Images
1957-ben szolgálatba állított SZ–75 Dvina közepes hatótávolságú légvédelmi rakéták az 1957. november 7-i felvonuláson – Fotó: Sovfoto/Universal Images Group via Getty Images

 

1966. május 1.: R-26 kétlépcsős taktikai interkontinentális ballisztikus atomrakéták vonulnak a Vörös téri ünneplők előtt. Érdekesség, hogy ezeket a rakétákat sosem állították szolgálatba, amikor 1964-ben bemutatták őket, az R-26-programot már rég törölték. – Fotó: ullstein bild/ullstein bild via Getty Images
Balra: RT-20P atomtöltet hordozására alkalmas interkontinentális ballisztikus rakéta 1970. november 9-én a Vörös téren, az 1917-es forradalom 53. évfordulóján – Fotó: Keystone-France/Gamma-Keystone via Getty Images // Jobbra: 1965. május 12.: háromfokozatú interkontinentális ballisztikus rakéta (vélhetően az 1966-ban bemutatott RT-2 prototípusa vagy nem végleges modellje) a győzelem napjának 20. évfordulóján – Fotó: Central Press/Getty Images
Bill Clinton amerikai elnök és John Major brit miniszterelnök az 1995-ös, 50. évfordulót ünneplő katonai parádén – Fotó: Peter Turnley/Corbis/VCG via Getty Images
A győzelem napjának 55. évfordulója 2000. május 9.-én: a katonai parádét szemlélő orosz vezetők pódiuma. A bal oldali kép jobb szélén Borisz Jelcin, aki 1999 decemberében mondott le elnöki hivataláról, hogy utódjául a jobbján álló Vlagyimir Putyint nevezze ki. Jobbra: Putyin és Igor Szergejev védelmi miniszter – Fotók: Antoine Gyori/Sygma // Laski Diffusion/Newsmakers via Getty Images
2005. május 9.: a második világháború végének 60. évfordulóját ünneplő katonai parádén csapatszemlét tartó orosz katonai vezetők – Fotó: Vadim Goidenko/Pressphotos/Getty Images
A 60. évfordulón részt vettek a világ nagyhatalmainak vezetői is. A csoportképen az orosz elnök mellett az USA elnöke, George W. Bush és felesége, Laura Bush látható, bal szélen Jacques Chirac francia elnök épp mond valamit Putyin akkori feleségének, Ludmillának), az első sor jobb szélén Hu Csin-tao kínai elnök áll, és nem utolsósorban a bal fölső sarokban Mádl Ferenc, magyar köztársasági elnök látható – Fotó: Brooks Kraft LLC/Corbis via Getty Images
Orosz katonazenekar vonulása 2007. május 9-én – Fotó: Dima Korotayev/Epsilon/Getty Images
2008. május 9.: RSZ–26 Rubezs interkontitnentális ballisztikus rakéta jelzi, hogy Oroszország továbbra is atomnagyhatalom – Fotó: Dima Korotayev/Epsilon/Getty Images
Egy fotó a kulisszák mögötti készülődésről: 2012. április 16-i légifotó RT-2PM2 Topol-M atomrakétákról, amint egy Moszkvától 40 kilométerre lévő katonai gyakorlótéren sorakoznak – Fotó: Sasha Mordovets/Getty Images
2015. május 7.: Idős orosz nő Sztálin arcképével a parádé főpróbáján – Fotó: Sean Gallup/Getty Images
Balra: egy vadiúj, de lerobbant T-14 Armata tank a Vörös téren, a 70. évfordulóra készülő 2015. május 7-i főpróbán. Az Armata az orosz hadsereg újonnan bemutatott tanktípusa volt, aminek sorozatgyártása azóta sem kezdődött meg, így Ukrajnában sem látták még bevetésen – Fotó: Sasha Mordovets/Getty Images. Jobbra egy régebbi haditechnika: TOS-1A termobarikus rakéta-sorozatvető a 2020. június 24-én tartott győzelem napi parádén, ilyeneket többször is bevetettek már ukrajnai célpontok ellen, az ukrán hadsereg zsákmányolt is belőlük – Fotó: Ramil Sitdikov - Host Photo Agency via Getty Images 
Egy Iljusin Il-76 katonai szállítógép repül a Vörös tér fölött 2020. június 24-én, a második világháborús győzelem 75. évfordulóján. Az ukrán légvédelem lelőtt egy ilyen gépet nem sokkal az orosz invázió kezdete után –  Fotó: Alexey Kudenko/Host Photo Agency via Getty Images
Új haditechnika 2018. május 9-én: Kinzsal, új fejlesztésű hiperszonikus cirkálórakéták Mikojan-Gurevics MiG-31K nehéz vadászbombázók hasa alatt. Új haditechnika 2020. június 24-én: Szuhoj Szu-57 ötödik generációs orosz vadászgép húz el a Vörös tér fölött – Fotók: Sefa Karacan/Anadolu Agency via Getty Images
2020. június 24.: A 75. évfordulós győzelem napi parádéra tartó interkontinentális atomrakéták Moszkvában, az M1 autópályán – Fotó: Viktor Vytolsky/Epsilon/Getty Images
A koronavírus-járvány nem kímélte az orosz hadsereget sem. Arcmaszkos orosz katonák a győzelem napi parádé próbáján, 2021. május 4-én – Fotók: Mikhail Svetlov/Getty Images
2021. május 7.: A Szovjetunió zászlójával felvonuló orosz katonatisztek a győzelem napi parádé főpróbáján – Fotó: Mikhail Svetlov/Getty Images
2022. április 28.: A Vörös téri főpróbára tartó katonai járművek, atomrakéták és páncélosok Moszkva utcáin - Fotók: Sefa Karacan/Anadolu Agency via Getty Images)
Bizarr hangulat 2022. április 28-án a Tverszkaja utcán – Fotó: Konstantin Zavrazhin/Getty Images

Nyitókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök a moszkvai Vörös téren fölállított hatalmas kivetítőn, 2021. május 9-én – Fotó: Mikhail Svetlov/Getty Images


Felhasznált források:

#külföld#orosz-ukrán háború#moszkva#szovjetunió#katonai parádé#győzelem#győzelem napja#felvonulás#oroszország#ukrajna#ma

Címlapról ajánljuk