Az ukrán elnök az orosz néphez: Hogyan lehet egy egész nemzetet nácinak nevezni?

Huszonnégy órán belül két videóüzenettel is jelentkezett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Zelenszkij csütörtökön késő este elrendelte az általános mozgósítást Ukrajnában, majd péntekre virradóra éjjel a Telegram-oldalán arról beszélt, hogy Ukrajna magára maradt a harcban, írja az MTI.

Egyedül maradtunk országunk védelmében. Ki hajlandó harcolni a mi oldalunkon? Nem látok ilyeneket. Ki hajlandó Ukrajna NATO-felvételét szavatolni? Mindannyian félnek

– olvasható péntek hajnali beszéd szövegében, amit az UNIAN ukrán hírügynökség is közzétett.

Az ukrán elnök köszönetét fejezte ki azon országoknak, amelyek nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is segítik Ukrajnát az orosz katonai művelet közepette. Zelenszkij szerint az elmúlt 24 órában 137 ukrán katona, illetve civil vesztette életét, 316-an pedig megsebesültek. Beszámolt arról is, hogy az ukrán katonák hősies küzdelme ellenére elvesztették az ellenőrzést a fekete-tengeri Kígyó-sziget felett – a közösségi olalakon sebesen terjed a drámai felvétel, ami a 13 posztumusz kitüntetett katona utolsó másodperceiről szól.

Családjával együtt célpont

Zelenszkij arról is beszélt, hogy értesülései szerint „az ellenség őt első számú célpontként, a családját pedig második számú célpontként” jelölte meg. "Holtan akarják látni az államfőt, politikailag megsemmisíteni Ukrajnát". Zelenszkij ennek ellenére Kijevben, a kormányzati negyedben marad a nélkülözhetetlen kormányszervek többi tagjával együtt. Mint mondta, családja is Ukrajnában marad.

Az ukrán elnök beszélt arról is, hogy nem fél megvitatni Oroszországgal Ukrajna semleges státuszának kérdését. „Ma azt hallottuk Moszkvából, hogy beszélni akarnak Ukrajna semleges státuszáról” – mondta. „Nem félünk Oroszországtól, nem félünk Oroszországgal beszélni, nem félünk beszélni államunk biztonsági garanciáiról, illetve semleges státuszáról sem” – hangoztatta az ukrán vezető.    

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy Moszkva akkor lesz hajlandó szóba állni Kijevvel, ha az ukrán vezetés kész megtárgyalni az orosz fél által felvetett kérdéseket, egyebek között az ország semleges státusát.

Zelenszkij emlékeztetett rá, hogy az oroszok azt akarják, Ukrajnába ne telepítsen senki fegyvereket. „Mi jelenleg nem vagyunk NATO-tagok, így milyen garanciáink lesznek? És a legfőbb kérdés: mely államok fogják ezeket nyújtani?” – kérdezte az ukrán elnök.

„Azt mondták nektek, hogy nácik vagyunk”

Az ukrán elnök csütörtökön korábban az orosz néphez intézett szívhez szóló szavakat, próbálva meggyőzni őket arról, hogy Ukrajna nem olyan, mint amilyennek az orosz propaganda beléjük sulykolta. 

Beszéde magyar fordításban így hangzott:

Ma felhívtam az Orosz Föderáció elnökét. A válasz? Csönd. Pedig Donbaszban kellene, hogy csönd legyen. Ezért fordulok most Oroszország összes polgárához. Nem mint elnök, hanem mint Ukrajna egyik polgára szólok Oroszország népéhez. Több mint 2000 kilométeres határon osztozunk. Ma, e határ mentén a ti hadseregetek áll: csaknem 200 ezer katona és támadó egységek ezrei. A vezetőitek elrendelték ellenünk a támadást. Egy másik ország ellen. Mi ez a lépés? Ez a lépés egy hatalmas háború kezdete lehet Európában. Az egész világ arról beszél, hogy mi jöhet ezután. Bármely pillanatban jöhet indíték. Bármilyen provokáció. Elég egy szikra. Egy szikra, ami porig égethet mindent.

Azt mondták nektek, hogy ez a tűz felszabadítja Ukrajna népét. De az ukrán nép már szabad. Emlékszik a múltjára és a saját jövőjét építi. Építi, és nem rombolja, ahogy azt a tévében mondják nektek nap mint nap. A híreitekben szereplő Ukrajna és az igazi Ukrajna két teljesen különböző ország. A legfőbb különbség, hogy a mi Ukrajnánk valóságos.

Azt mondták nektek, hogy nácik vagyunk. De hogyan lehet egy egész nemzetet nácinak nevezni, miután közülük nyolcmillióan áldozták életüket a nácizmus eltörléséért? Hogyan lehetnék én náci, amikor a nagyapám végigharcolta a háborút a szovjet gyalogság tagjaként, és a független Ukrajna ezredeseként halt meg? Azt mondták nektek, hogy mi gyűlöljük az orosz kultúrát. De hogy lehet egy egész kultúrát gyűlölni? Bármilyen kultúrát? A szomszédok mindig gazdagítják egymás kultúráját. Ettől még nem válnak eggyé, de nem is választja őket ketté. Nem vagyunk egyformák, de ez még nem ok arra, hogy ellenségek legyünk.

Mi a saját történelmünket akarjuk építeni. Békésen. Nyugodtan. Őszintén. Nektek azt mondták, hogy támadást rendeltem el Donbasz ellen. Ágyúzást. Figyelmeztetés nélküli bombázást. De tegyétek fel a kérdést? Kire lőnénk? Kit bombáznánk? Donyecket? Ahol tucatnyiszor megfordultam életemben, és néztem a helybéliek szemébe? Artyemát? Ahol annyit sétáltam barátaimmal? A donbaszi stadiont? Ahol a helyiekkel szurkoltam fiainkért a foci-Eb alatt? A Cserbakov parkot? Ahol együtt ittunk, miután kikaptak? Luhanszkot? Ahol a legjobb barátom mamája lakik? Ahol az apja sírja van? 

Bizonyára észrevettétek, hogy oroszul szólok hozzátok, noha egyikőtök sem ismeri ezeket a neveket, utcákat, eseményeket. Ez mind idegen számotokra. Ismeretlen. Mert ez a mi hazánk. A mi történelmünk. Miért fogtok hadba szállni? Ki ellen? Sokan megfordultatok már Ukrajnában. Sokatoknak élnek itt rokonai. Vannak köztetek, akik tanultak az egyetemeinken. Ukrán barátokat szereztek. Ismertek, milyenek vagyunk, ismeritek a népünket, az elveinket. Tudjátok, hogy mi áll közel a szívünkhöz. Nézzetek magatokba, hallgassatok a józan ész hangjára. Halljátok meg a hangunkat. Az ukrán nép békét akar. Az ukránok vezetői békét akarnak. Békét akarunk, és el is fogjuk érni. Megteszünk érte mindent, ami hatalmunkban áll. 

Nem vagyunk egyedül. Igen, Ukrajnát rengeteg ország támogatja. Miért? Mert nem arról beszélünk, hogy „békét minden áron”. A békéről beszélünk és elvekről, igazságról. Arról, hogy mindenkinek joga van a saját jövőjét és biztonságát alakítani, hogy mindenkinek joga van fenyegetés nélkül élni. Ez mind fontos számunkra. Ez mind fontos a béke miatt. És tudom, hogy nektek is fontos. Egy biztos: mi nem akarunk háborút. Se hideget, se forrót, se hibridet. De ha fenyegetnek bennünket, ha valaki megpróbálja elvenni a hazánkat, szabadságunkat, életünket, gyermekeink életét, akkor meg fogjuk védeni magunkat. Nem támadunk – védekezünk. Ha megtámadtok, az arcunkat fogjátok látni. Nem a hátunkat, az arcunkat. 

A háború szörnyűséges, és nagy árat kell fizetni érte minden értelemben. Az emberek elvesztik vagyonukat, megbecsülésüket, életszínvonalukat, szabadságukat, és ami a legfontosabb: az emberek elvesztik szeretteiket. Elvesztik az életüket. Sok mindent elvesztünk a háborúban. Ami ezek helyett van: fájdalom, mocsok, vér és halál. Több ezer, több tízezer halál. 

Azt mondták nektek, hogy Ukrajna Oroszországot fenyegeti. Ez nem volt igaz se a múltban, most sem az, és a jövőben sem lesz így. Ti biztonsági garanciákat vártok a NATO-tól. Mi is garanciákat akarunk a biztonságunkra. Hogy biztonságban lehessünk – tőletek. Garanciákat Oroszországtól és a Budapesti Memorandum* többi aláírójától. Ma nem valamiféle jöttment biztonsági szövetség tagjai vagyunk. Ukrajna biztonságától szomszédaink biztonsága is függ. Ezért beszélünk egész Európa biztonságáról. De a fő célunk az ukrán béke és polgáraink biztonsága. Az ukránok biztonsága. Azt akarjuk, hogy ezzel mindenki tisztában legyen, titeket is beleértve. A háború senkivel nem kivételez. Senki sincs biztonságban. 

Ki fog a legtöbbet szenvedni? Ki az, aki mindenkinél jobban akarja a békét? Ki az, aki meg tudja mindezt akadályozni? Van köztetek ilyen – bizton tudom, hogy van. Közszereplők, újságírók, zenészek, színészek, sportolók, tudósok, orvosok, bloggerek, humoristák, tiktokozók és sokan mások. Hétköznapi emberek. Egyszerű, hétköznapi emberek. Férfiak, nők, öregek, fiatalok, apák és mindenek előtt: anyák. Csak úgy, mint bárki Ukrajnában. Nem számít, mennyire igyekeznek titeket meggyőzni az ellenkezőjéről. 

Tudom, hogy ezt a beszédemet nem fogják leadni az orosz tévében. De Oroszország polgárainak látnia kell. Tudniuk kell az igazságot. És az igazság ez: a háborút meg kell állítani, mielőtt túl késő. És ha Oroszország vezetői nem akarnak velünk tárgyalni a békéről, talán veletek majd szóba állnak. 

Háborút akar-e az orosz nép? Bárcsak választ adhatnék erre a kérdésre. De a válasz csak rajtatok, az Orosz Föderáció polgárain múlik. 

Köszönöm.

* A Budapesti Memorandumot 1994. december 5-én, Budapesten írta alá Oroszország, az Amerikai Egyesült Államok és az Egyesült Királyság. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) budapesti konferenciáján elfogadott nemzetközi szerződés többek között Ukrajna biztonságát szavatoló garanciákat tartalmaz, cserébe azért, hogy Ukrajna csatlakozott a nukleáris fegyverek korlátozásáról szóló atomsorompó egyezményhez, és rá két évre leszerelte nukleáris fegyverarzenálját (ami a Szovjetunió felbomlása után a világ harmadik legnagyobb atomfegyverkészlete volt). Az Egyesült Államok a Krím 2014-es orosz megszállásakor úgy foglalt állást, hogy a Krím bekebelezésével Oroszország megsértette Ukrajna szuverenitását és területi integritását, megszegve a Budapesti Memorandumot.